Külföld
Több forgatókönyv a Brexitre, Európát újrarajzolhatják
A baloldaliak felgyorsítanák a kilépést, a konzervatívok azonban nem siettetik a britek távozását Schöpflin György szerint
Túl sok az ismeretlen a Brexit kapcsán, igazából senki sem tudja megmondani, hogy mi lesz a következő időszakban - így foglalható össze a Brüsszelben, az Európai Parlamentben dolgozó magyar politikusok véleménye.
Schöpflin György, az EP néppárti frakciójának tagja úgy véli, politikai, társadalmi és szociológia törésvonalak alakultak ki Nagy-Britanniában, amelyek szerepet játszottak a Brexitben. Például London kulturálisan nagyon más mint Sheffield. Legalább három forgatókönyve van a britek kilépésének. Egyrészt az azonnali kiugrás, másrészt a konzervatív pártiak nyomják meg ősszel a gombot, végezetül pedig az, hogy a britek sohasem lépnek ki. Mindezt egy háttér-beszélgetésen fejtette ki a politikus. Meglátása szerint az angolokat például abszolút nem érdekli, hogy mit akarnak az írek, akik ráadásul EU-pártiak is. Nem érdektelen az sem, hogy az itteni, mármint az EP-ben lévő baloldaliak a gyors kilépés mellett érvelnek, s hogy létrejöjjön a mag Európa, mutatott rá. Schöpflin kiemelte azt is, hogy a baloldal retteg a populistáktól, akiknek egyre nagyobb a hangjuk.
A politikus aláhúzta, hogy nem biztos abban, az eurózóna lesz a mag Európa körvonala. Például aligha kellenek a németeknek az olaszok, vagy éppen nehezen elképzelhető, hogy az erősen euroszkeptikus Ausztria is alkotóeleme lenne az új alakulatnak. Eközben a görögök továbbra sem jöttek ki a slamasztikából, a finn gazdaság meggyengült, a hollandok pedig fenntartásokkal viseltetnek az EU iránt. Gyenge lábakon áll az a hipotézis tehát, miszerint az eurózóna alkotná a mag Európát. Utóbbinak a lelke inkább a francia–német kettős lehet, kiegészülve még a belgákkal. Schöpflin hozzátette: a néppárt nem akar föderális Európát, most sokkal inkább lelassítani akarja ezt a folyamatot. A brüsszeli konzervatív politikusok nem akarják siettetni a britek kilépését, a 12 magyar EP-néppárti képviselő nem alakított ki közös álláspontot.
Újhelyi István, az EP szocialisták frakciójának tagja úgy tartja, eljött az ideje annak, hogy az Orbán-kormány visszavonja a kvótareferendumot. A politikus szerint hamarosan Magyarország valódi válaszút elé kerül, miszerint az úgynevezett mag Európának akar-e a tagja lenni, vagy a másodkörös uniónak. Hangsúlyozta: a Brexitnek köszönhetően megindultak a kezdeményezések a közösségi intézményrendszer átalakítására, ugyanis a mostani szisztéma alkalmatlan a válságkezelése. Hozzátette: a mag Európa a jelek szerint az euróövezet lesz, vagyis azok a tagállamok, amelyek a közös uniós pénzt használják.
Skócia keresi a bennmaradás lehetőségeit
Brüsszelbe utazik ma a skót miniszterelnök, hogy megtudakolja, hogyan lehetne Skóciát az unióban tartani, az ottani választók ugyanis nem akarják, hogy a brit kilépéssel őket is „eltávolítsák” az európai közösségből. Nicola Sturgeon Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével és európai parlamenti frakciók képviselőivel találkozik, s közölte, az EU-csúcs után közvetlenül az Európai Bizottsággal is tárgyalni akar. „Először is biztosnak kell lennünk abban, egész Európa tudatában van annak, hogy Skócia másképp döntött a referendumon, és az EU-ban akarunk maradni” – emlékeztetett az edinburghi parlamentben. A Brexit-népszavazás lehetséges következményeit megvitatta Írország elnökével és miniszterelnökével, valamint más tagállami vezetőkkel is. Jelezte ugyanakkor, hogy egyelőre nem kéri a skót parlamenttől, hogy az országrész függetlenségéről szóló újabb népszavazást támogassa.
Azzal kapcsolatban, hogy David Cameron brit kormányfő jelezte, ősszel távozik posztjáról, valamint az ellenzéki Munkáspártban is válsághelyzet alakult ki, Sturgeon úgy reagált: a vezetési vákuum elfogadhatatlan, a három hónapos politikai sodródás csak további károkat okoz a brit gazdaságnak. A skót és a londoni kormány ellentétét az adja, hogy az ország uniós tagságáról szóló népszavazáson a skót szavazók 62 százaléka támogatta az ország bennmaradását, míg 38 százalék voksolt a kilépésre.
Az Egyesült Királyság egészében azonban a választók 51,9 százaléka szavazott a Brexitre. (MTGY)
Röviden
„Igyekszünk tovább repülni”
- Az Európai Parlament rendkívüli ülésén az EP néppárti, szocialista, liberális és zöld frakciói által közösen benyújtott állásfoglalási indítványban felszólították David Cameron brit miniszterelnököt, hogy az EU-csúcson jelentse be országa kilépési szándékát. A plenáris ülés 395 igen szavazattal, 200 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadta el a nem kötelező érvényű állásfoglalást.
- „Sem hivatalos, sem informális tárgyalásokról nem lehet szó, amíg Nagy-Britannia nem aktiválja az Európai Unió lisszaboni szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét. Nem engedhetjük meg magunknak ezt a bizonytalanságot” – nyomatékosította beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, „nagyon súlyos órákat élünk, a brit referendum szárnyunkat szegte, de igyekszünk tovább repülni”.
- Az Európai Bizottság elnöke vastapsot kiváltva szólt oda Nigel Farage-nak, a kilépésért kampányoló Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) elnökének, aki a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) frakció vezetője is. Juncker felszólalásában Farage-hoz fordult, s azt mondta, „Ez az utolsó alkalom, hogy itt tapsolhat!”. A tapsot látva hozzátette, „Meg is lep, hogy itt van. A kilépésért harcolt.
A brit nép a kilépés mellett szavazott, miért van akkor itt?”
- „Európában véget kell vetni a populista retorikának, annak, hogy mindenért Brüsszelt hibáztatják, és a felelősség vállalására van szükség. Ki kell állnunk az egyesült, békés és toleráns Európa eszméjéért” – hangsúlyozta felszólalásában Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője.
- A liberális frakcióvezető Guy Verhofstadt szerint leginkább a félelem atmoszférája, a negatív érzelmek felkorbácsolása a sokkoló, nem pedig az, hogy miként döntöttek a brit választók.
- „Még ha nincs megállapodás, az is jobb, mint a mostani rothadó megállapodás. Az Egyesült Királyságban egész jól mennek a dolgok, csak némi politikai felfordulás van a miniszterelnök és a brit uniós biztos lemondása miatt. Ha a szavazás elsöpri az angol politikai osztály egy részét, ám legyen” – mondta Nigel Farage.
- „Az unióban bennmaradó huszonheteknek az a legfontosabb feladatuk, hogy visszaszerezzék az európai polgárok bizalmát és érdemi reformokat készítsenek elő. Önkritikát kell gyakorolni, át kell gondolni az elhibázott bevándorláspolitikát, amely a brit kampány egyik kulcseleme volt, tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét, jól időzített és életszerű válaszokat kell találni az európai válságokra, és az EU-nak minden téren jobban kell igazodnia a polgárok elvárásaihoz” – írta közleményében a Fidesz–KNDP képviselőcsoport.