Külföld
Több ezren várakoznak a görög-macedón határon
„Egyes országok esetében rendkívüli körülménynek kell tekinteni a bevándorlást”
Dijsselbloem: Helye lenne az uniós szabályok rugalmas kezelésének
A migrációs válság egyes országok számára olyan terhet jelent, hogy azt költségvetési szempontból rendkívüli körülménynek kell tekinteni, így lehet helye az uniós szabályok rugalmas értelmezésének - jelentette ki az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozását követően Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a csoport elnöke. „Nem általánosítva, nem minden ország számára, és nyilvánvalóan nem örökre” - tette hozzá a politikus.
Pierre Moscovici, a bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja tudatta: minden tagállamot külön-külön megvizsgálnak majd ebből a szempontból, s a pontos számok alapján fognak dönteni.
A német belügyminiszter szerint Európa emberségből vizsgáik
Wolfgang Schäuble elmondta, „Vannak országok, amelyek befogadóképességük határára értek, ezért a belügyminiszterek hétfői és a keddi brüsszeli tanácskozásának fő kérdése a menekültek elosztása és befogadása lesz. A bevándorlók okozta megnövekedett terhek egyes országok számára olyan mértéket öltenek, hogy a gazdasági megoldások mellett most elsőbbséget élvez a szolidaritás a tagországok között”.
Hiába volt lehetőség, nem jártak iskolába
Egyre elutasítóbbak a svédek
A svéd közvélemény egyre elutasítóbb az országba érkező migránsok és menekültek befogadásával kapcsolatban – derült ki egy felmérésből. A Sifo Intézet által végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság negyvenegy százaléka támogatná a Svédország által kiadott tartózkodási engedélyek számának csökkentését. Szeptemberben még csak a megkérdezettek huszonkilenc százaléka volt ezen a véleményen. A megkérdezettek negyede a jelenlegi szinten tartaná a menedékkérelmek elfogadási arányát, tizenhét százaléka pedig a mostaninál több menekültet fogadna be az országba.A Human Rights Watch (HRW) nevű nemzetközi jogvédő szervezet jelentése szerint felhívta a figyelmet arra, hogy egy egész generációt érintő problémáról van szó, és a menekültek növekvő száma miatt ez a jövőben csak súlyosbodni fog. A New York-i székhelyű HRW adatai szerint Törökországban a 2014/15-ös iskolai évben a hétszáznyolcezer tanköteles szíriai gyerekből mindössze kétszáztizenkétezren jártak iskolába. Bár Ankara tavaly szeptemberben a szíriai gyerekek iskolai rendszerbe való integrálásáról döntött, ez a gyakorlatban a legtöbb esetben azért nem valósul meg, mert a menekült családoknak nincs pénzük a tandíjra vagy arra, hogy a gyerekeket eljuttassák az intézetbe. A török nyelv hiányos ismerete szintén problémát jelent a szíriai gyerekek oktatása terén.
Több ezren várakoznak a görög-macedón határon
Hétfő kora délutánig mintegy négyezer migránst regisztráltak a szerb-macedón határ melletti Presevóban - számolt be a szerb sajtó.Több mint tízezer migráns és menedékkérő érkezett a görög-macedón határra azóta, hogy pénteken véget ért a görög komphajók dolgozóinak négynapos sztrájkja, így újraindult a bevándorlók átszállítása az égei-tengeri szigetekről a szárazföldre - jelentette hétfőn a helyi média.
Az Idomeni-Gyevgyelija vasúti átkelőhelyen, a görög oldalon hétfő reggel ezrek várakoztak. A macedón hatóságok ötvenes csoportokban engedik át az érkezőket a határon, így a görög oldalon hatalmas tömeg torlódott fel. Eközben Athén kikötőjéből, Pireuszból, valamint Kavalából újabb menekültek indultak útnak a macedón határ felé - tájékoztatott a fejleményről a görög állami televízió.
Az EU felbomlásának veszélyére figyelmeztetett a luxemburgi külügyminiszter
Az Európai Unió felbomlásának veszélyével fenyeget a menekültválság, főleg ha annak közös megoldása elé akadályt gördít a „téves nacionalizmus” - vélekedett hétfőn az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg külügyminisztere.
„Az Európai Unió széteshet, és ez ijesztően gyorsan végbemehet, ha kívül-belül az elzárkózás lesz a szabály a szolidaritás helyett” - hangsúlyozta Jean Asselborn a dpa német hírügynökségnek Luxembourgban adott nyilatkozatában.
A külügyminiszter a belső határellenőrzés megszüntetéséről a luxemburgi Schengenben 1985-ban megkötött egyezményt - amelynek jelenleg huszonhat uniós állam tagja - is veszélyeztetve látja. „Talán még van néhány hónapnyi időnk” - jegyezte meg.
Asselborn emlékeztetett rá, Németország és a legtöbb uniós ország "felfogta", hogy a genfi menekültügyi egyezmény van érvényben. Az EU-ban azonban van néhány olyan ország is, amely az unió értékeit - amelyek nem csak anyagi értékek - valójában nem helyesen tették magukévá. „Még mindig az emberi értékek kultúrája az a kapocs, amely minket összefog” - szögezte le, és arra figyelmeztetett, hogy a „téves nacionalizmus egy valódi háborúhoz vezethet”.
A luxemburgi külügyminiszter szerint vannak olyan politikusok és pártok, amelyek a bevándorlás témáját tudatosan felhasználják a félelemkeltésre. Úgy látja, ellensúlyozni kell ezt a fajta félrevezetést, és erősíteni kell a bizalmat annak érdekében, hogy az unió értékei ne legyenek sutba dobva. Mint megjegyezte, nem tudja, mi történne a Balkánon, ha Németország vagy Svédország bezárná a kapuit. „Úgy gondolom, hogy már most egy nagyon-nagyon kritikus helyzet az, amelyben vagyunk” - hangsúlyozta.
„Ha nem találunk európai megoldást a migránsválságra, ha egyre több ország gondolja úgy, hogy csak nemzeti szinten tudja kezelni ezt az ügyet, akkor Schengennek vége” - figyelmeztetett a tárcavezető. Ha Schengen megbukik, akkor azzal az Európai Unió legnagyobb vívmányának fellegzett be, aminek jelentős következményei lesznek az uniós polgárok mindennapjaira - mondta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy a határellenőrzés visszaállítása „mindent” érinteni fog.
Asselborn egyúttal hangsúlyozta, hogy a külső határok ellenőrzése nem az elzárkózásról szól, hanem arról, hogy „tudjuk, ki miért jön hozzánk vagy keres menedéket nálunk”.
A görög komphajók személyzetének sztrájkja pénteken fejeződött be, és azóta a parti őrség becslése szerint több mint tizenötezer migránst és menedékkérőt szállítottak az Égei-tenger keleti medencéjében lévő szigetekről a görög szárazföldre.
A hétfői nap folyamán több mint ötezer újabb illegális bevándorló érkezésére számítanak Pireuszban.
Megérkeztek az első áthelyezett menedékkérők Spanyolországba
Megérkezett a menedékkérők első, tizenkét fős csoportja Spanyolországba hétfőre virradó éjjel, akiket az Európai Unió menekültelosztási mechanizmusának keretében helyeztek át Olaszországból - közölte a spanyol belügyminisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint az „első kísérleti akció” keretében tizenegy eritreai és egy szíriai állampolgárról gondoskodik Spanyolország, akiket Galíciában, Valenciában, Baszkföldön és Madridban helyeznek el.
Több civil szervezet dolgozik azon, hogy megkapják a szükséges ellátást és segítséget ahhoz, hogy sikeresen integrálódjanak az uniós direktíváknak megfelelően - áll a közleményben.
A spanyol kormány pénteken tizenkilenc menekült várható érkezését jelentette be, egyelőre nem lehet tudni, hogy végül miért lett kisebb a csoport létszáma.
A menekültek áttelepítését célzó programról szeptemberben döntöttek egyes uniós tagállamok. A kezdeményezés százhatvanezer Olaszországban és Görögországban partot ért menedékkérő áthelyezését irányozza elő Észak- és Nyugat-Európába.
A program egy hónappal ezelőtt vette kezdetét, amikor tizenkilenc eritreai állampolgárt szállítottak Rómából Svédországba.
Szlovák belügyminiszter: a magyar hozzáállás a migránsválság megoldásának útja
Magyarország hozzáállása a migránsválsághoz a probléma megoldásának az útja - mondta Robert Kalinák szlovák belügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap közölt hétfőn.
A bevándorlási hullámot Kalinák szerint csak "a határok szigorú őrzésével" lehet megoldani. "A megoldáshoz vezető utat a magyar eljárás mutatja, amelyet ki kell terjeszteni egészen a görög és a macedón határra" - jelentette ki Robert Kalinák.
A szlovák belügyminiszter szerint Magyarország helyesen tette, hogy kerítést épített déli határain. "Magyarország nem lehetett felkészülve egy ilyen bevándorlási hullámra, ezért a maga módján reagált. És helyesen reagált, mert úgy döntött, hogy megállítja az Európai Unióba irányuló illegális migrációt" - szögezte le a szlovák tárcavezető.
A magyar határon létrehozott határzár - vélekedett Kalinák - hozzájárult a helyzet megoldásához. "A kerítés segített megoldani a kialakult helyzetet, ma ezt már azok az országok is elismerik, amelyek ordibáltak, hogy milyen diktátor ez az Orbán (Viktor). Ausztria kerítést akar építeni, Szlovénia kerítést akar építeni." - fejtette ki a pozsonyi belügyminiszter.
Robert Kalinák úgy véli, hogy a bevándorlási hullám leginkább Németországot, Hollandiát és a skandináv országokat sújtja, mert ezek az országok a bevándorlók célpontjai. "Arról kellene beszélnünk, hogyan tudunk nekik segíteni. A végjáték ezekben az országokban zajlik le" - mutatott rá Kalinák.
A szlovák belügyminiszter szerint Angela Merkel német kancellár súlyos hibát vétett, amikor szinte meghívta a szíreket Németországba. A magyarok megpróbálták a menekülteket regisztrálni, de azok ezt elutasították, mert a céljuk Németország volt, ott akartak menekültstátust kérni.
Kalinák kijelentette, hogy menekültstátusra csak azoknak van joguk, akiket személyesen üldöznek saját országukban. A háborús veszély elől menekülőknek azonban csak ideiglenes védelmet kellene nyújtani, az országukhoz legközelebbi biztonságos államban, majd a veszély elmúltával vissza kellene őket küldeni hazájukba.
A kilátástalanság a bűnelkövetővé válás kockázati tényezője
André Schulz a német lap hétfői számában megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy a 10 százalék sok vagy kevés, azt mondta: figyelembe kell venni, hogy nagyon sok "fiatalember jön ide a kilátástalanságból, és kilátástalan helyzetbe kerül", ez az élethelyzet pedig a bűnelkövetővé válás "kockázati tényezője".
"Teljesen normális, hogy ennek a csoportnak egy része bűnelkövetővé válik. A németekkel hasonló helyzetben ugyanez történne. A vallás és a származás ebben alárendelt szerepet játszik" - mondta a BDK elnöke.
Arra a kérdésre, érthető-e, hogy a befogadóállomások környékén lakók ellenérzésekkel viszonyulnak a menedékkérők megjelenéséhez, azt mondta, hogy ez "abszolút emberi reakció", hiszen ami ismeretlen, az fenyegetőnek tűnik, ezért semleges, tényszerű, "tárgyilagos felvilágosításra" van szükség - tette hozzá.
Elmondta, hogy a menedékkérők körében megmutatkozó bűnözésről gyűjtött adatok elemzése révén az a "legfontosabb felismerés", hogy az elkövetők nem háborús menekültek. "Nem szíriaiak, nem afgánok és nem irakiak, hanem fiatalemberek a Balkánról, a Kaukázusból, Észak-, Nyugat-, és Közép-Afrikából", és rendszerint olyan emberek, akik már a hazájukban is követtek el bűncselekményeket.
Különösen sok dolga akad a hatóságoknak a grúzokkal, bár velük kapcsolatban sem szabad általánosítani. Eddig ezernél is több grúz állampolgárról állapították meg, hogy a szervezett bűnözői hálózatok révén kerültek Németországba, menedékjogi kérelmet adtak be, hogy tartózkodási jogot szerezzenek, és kérelmük átfutási idejét arra használják fel, hogy vagyon elleni bűncselekményeket kövessenek el.
Ezeknek a maffiaszerű hálózatoknak a felszámolása nagyon nehéz, tevékenységük pedig súlyos károkat okoz, csak a grúz bandák évente 100 millió euró nemzetgazdasági kárt okoznak - mondta a BDK elnöke.
A terrorizmus és a menekülthullám esetleges kapcsolatáról azt mondta, hogy az utóbbi hónapokban nem erősödött a terrorveszély. "Egy potenciális terroristáknak rendszerint nem is fűződik érdeke ahhoz, hogy a menekültekkel együtt regisztrálják" Németországban - mondta André Schulz.
Hangsúlyozta: beszélni kell a menedékkérők körében megmutatkozó bűnözésről, méghozzá "világosan", azért is, hogy "kifogjuk a szelet a szélsőjobboldaliak vitorlájából".
Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű parlamenten (Bundestag) kívüli jobboldali populista párttal kapcsolatban - amelynek választói támogatottsága a legutóbbi, vasárnapi adatok szerint 9 százalékos, megegyezik a Bundestagban képviselettel rendelkező Baloldal támogatottságával - a bűnügyi rendőrség szakszervezetének elnöke azt mondta, hogy az AfD fölszítja a menekültekkel szembeni ellenérzéseket, de ugyanezt teszi a kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU is. A bajor párt elnöke, Horst Seehofer és pénzügyminisztere, Markus Söder "agresszív, idegenellenes, kocsmai törzsasztaloknál használatos nyelvet alkalmaz", és ezzel "olajat öntenek a tűzre, mert nem maradnak tárgyilagosak", tényszerűek - mondta.
A menedékkérők, menekültek és szállásaik elleni erőszakos bűncselekmények megszaporodásával kapcsolatban azt mondta, hogy a jelenség összefüggésben áll a "sokáig elnyomott nemzeti büszkeséggel", az ország keleti részén, a volt NDK területén pedig a "nemzetiszocialista múlt elmaradt feldolgozásával" is.