Titokban látogatott Aszad Oroszországba

Bassár el-Aszad és Vlagyimir Putyin. Tartós szövetségben (Fotó: Reuters - Alexei Druzhinin)

Bassár el-Aszad 2011 óta először hagyta el hazáját, azonban a szíriai elnök most is csak nagyarányú biztonsági intézkedések mellett távozott Damaszkuszból. Moszkvában persze aligha volt oka bármitől tartani, a Kremlben Vlagyimir Putyin elnök mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Szergej Sojgu hadügyminiszterrel tárgyalt. Ez a „formátum” eddig szinte példátlan volt az orosz diplomáciában, nyilvánvalóan azt sugallta, hogy Moszkva egyértelműen kiáll a Nyugat által „kiátkozott” államfő mellett. A látogatást ennek ellenére csak egy nappal később hozták nyilvánosságra.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője a megbeszélésekről azt mondta, hogy „jócskán” elhúzódtak a tárgyalások, amelyek tárgya szavai szerint „egyértelmű volt”. Putyin elnököt szíriai kollégája részletesen tájékoztatta a szíriai helyzetről, a távlati tervekről. Peszkov hozzátette, hogy a megbeszélésen szó volt terroristák elleni hosszú távú harcról.

Tegnap egyébként Szíria után az iraki vezetők is orosz segítségért folyamodtak. A kormánykoalíció és az igen befolyásos síita milíciák egyaránt azt sürgették, hogy a kormányfő kérje Oroszországtól az Iszlám Állam elleni Szíriában folyó légi csapások kiterjesztését az ország területére. A parlament két tagja elmondta, hogy Haider al-Abádi miniszterelnökre „hatalmas nyomást” gyakorol a kormánykoalíció annak érdekében, hogy igényelje Moszkva katonai intervencióját. A törvényhozás, valamint a kormánykoalíció tagjai egy múlt heti ülésen benyújtottak a miniszterelnöknek egy erre vonatkozó hivatalos kérést is. „Abádi azt mondta az ülés résztvevői­nek, hogy most nem alkalmas az idő arra, hogy Bagdad bevonja az oroszokat a harcokba, mivel az csak bonyolítaná az amerikaiakkal való viszonyt” – közölte egy síita politikus. Gyaníthatóan Aszad „titkos” látogatása is azzal volt összefüggésben, hogy gépét ne érje egy „kósza rakéta” támadása – vélik tengerentúli biztonsági szakemberek.

Az orosz és amerikai együttműködést a szíriai kérdés megoldásában egyre többen sürgetik Nyugatról, főleg a migránsrohamtól és a Moszkvával folytatott szankcióháborútól sújtott Európai Unióból. Tegnap az orosz fővárosban tárgyalt erről Szergej Lavrovval Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is.

2 perces interjú: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

– Mi állt moszkvai tárgyalásai középpontjában?

– Egyetértés van Európában arról, hogy a bevándorlási válságot a kiváltó okok kezelésével lehet megoldani. Az egyik legfontosabb ok a Szíriában zajló háború, minél inkább elhúzódik, annál több embernek kell elhagynia az otthonát. Rendkívül fontos, hogy minél előbb békét és stabilitást teremtsünk Szíriában, ez pedig nem fog menni amerikai-orosz megállapodás nélkül. Az európai migrációs válság legfontosabb okának kezeléséhez Oroszország elengedhetetlen, ezt mindenkinek fel kellene ismernie.

– Hatékony a nyugati szerepvállalás Szíriában?

– Az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépés egyelőre csak korlátozott sikerrel járt, ezért a jövőben jelentősen erősíteni kell az erőfeszítéseket. Magyarország elvégezte a feladatát, mivel a százötven katonánk Kurdisztánban már nemcsak őrző-védő funkciókat lát el, hanem kiképzést is végez.

– Várhatja Oroszország a migrációs válság és a terrorizmus elleni harcban való pozitív szerepvállalásáért „cserébe” az ukrán helyzet miatti szankciók enyhülését?

– Az egymástól független ügyeket nem keverjük össze, azonban az elmúlt időszak diplomáciai eseményei megmutatták, hogy a mégoly bonyolultnak tűnő ügyeket is sikerül megoldani, ha széles körű nemzetközi összefogás van. Például az iráni nukleáris tárgyalásokat is úgy vitték sikerre, hogy Oroszország és a transzatlanti szövetség egy oldalon ült a tárgyalóasztalnál.

– Hogyan hatnak a magyar gazdaságra a büntetőintézkedések?

– Nagyon komoly károkat okoznak az Oroszország elleni uniós szankciók és az orosz válaszlépések is. Az idén már elvesztettük az orosz exportunk felét, Moszkva korábban a második legfontosabb kereskedelmi partnerünk volt, most csak a tizennegyedik. Milliárd dollárokban mérhető kárt okoz a magyar gazdaságnak, vállalatoknak. Az az érdekünk, hogy minél előbb véget érjen az ukrajnai konfliktus, és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat újra lehessen építeni. (ŐM)