Külföld
Timmermans még a saját országában is megbukott
A Miniszterelnökség elfogadhatatlannak és elfogultnak tartja a politikus megnyilvánulásait- Timmermans szerint a kampány állításainak semmi közük a valósághoz
Soros György emberének, Franz Timmermansnak az Európai Szocialisták Pártjának (PES), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) elnevezésű európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja csúcsjelöltjének (Spitzenkandidat) pártja Hollandiában finoman szólva sem túl népszerű, ennek ellenére a bevándorláspárti politikus mégis az Európai Bizottság (EB) elnöke akar lenni.
Frans Timmermansnak a függetlenséget és nem a bevándorlást kéne képviselnie!
A Miniszterelnökség közleményt adott ki Timmermans politikai szerepét illetően. Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára Litvániában és Lettországban folytatott tárgyalásain azt mondta:"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Európai Bizottságot olyan politikusok képviseljék, mint Frans Timmermans, aki úgy kampányol a bevándorláspárti Soros-lista csúcsjelöltjeként, hogy szerinte ez nem befolyásolja függetlenségét."
Az államtitkár hozzátette:"A migránsvízummal kapcsolatban az igazság az, hogy tavaly decemberben az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amelyben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy áprilisig dolgozza ki a szükséges jogszabályokat. A Bizottság amikor azt állítja, hogy nincsenek "ők", csak az Európai Unió, hiszen az asztalnál ott ül Magyarország is, akkor elfeledkeznek arról, hogy 2015-ben a kvótáról szóló döntést, Magyarország tiltakozásának ellenére, az európai szabályokat áthágva, az egyhangúság helyett minősített többséggel verték át az intézményrendszeren" - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
"Hiába ülünk ott az asztalnál, ha a szabályokat megkerülve a tagállamok feje fölött úgy hoznak döntéseket, hogy mi nem értünk azokkal egyet" - tette hozzá. Varga Judit hangsúlyozta, hogy a bevándorláspárti hétpontos brüsszeli munkaterv minden pontjának létezését be tudják bizonyítani, a félretájékoztatás tehát nem a kormány, hanem a Juncker-féle politikai Bizottság sajátja. Varga Judit szerint Timmermans elfogultságát mi sem mutatja jobban, mint hogy aktívan támogatja a bevándorláspolitikánk miatt hazánk ellen indított 7-es cikkely szerinti eljárást.
"Visszautasítjuk azokat az elképesztő nemzetközi megnyilvánulásokat, amelyek a magyar családvédelmi akcióterv miatt érkeztek. Bár néhány bevándorláspárti politikus úgy döntött, hogy Európa népesedési és munkaerő-piaci problémáit bevándorlók befogadásával kívánja orvosolni, mi a gyermekes családok támogatásában hiszünk, nem pedig a bevándorlásban" - hangsúlyozta az államtitkár.
Varga Judit elmondta: arról kell dönteniük a választópolgároknak májusban, hogy bevándorlást támogató, kevert népességű Európában vagy családokra építő Európában szeretnének élni.
A brüsszeli liberális lap, a Politico hétfőn tette közzé az összes EU-tagállamra, közöttük a Holland Királyságra vonatkozó mandátumbecslését a 2019. májusi európai parlamenti választások lehetséges kimenetelét elemezve. Az elemzés rámutat, ha most lenne a szavazás, Frans Timmermans pártja, a Munkáspárt (Partij van de Arbeid-PvdA) óriásit bukna.
A baloldali politikai tömörülés ugyanis csak az ötödik helyet szerezné meg Hollandiában,9,13 százalékos eredménnyel, ami csupán 3 EP-képviselői mandátumhoz lenne elegendő - mint arról az Origo beszámolt. A 2014-es EP-választásokon is ehhez hasonló eredményt ért el a Munkáspárt, akkor hatodik lett, 9,4 százalékot kapott, ami szintén 3 mandátumot jelentett.
A számok ismeretében különös, hogy Timmermans mégis az Európai Bizottság első embere szeretne lenni, hiszen a holland nép tizede sem voksolna rá. Brüsszelben egyébként sem a választópolgárok döntése mérvadó, hiszen ha így lenne, akkor Timmermans még a Bizottság alelnöke sem lehetett volna. Sokkal többet számítanak a titokban megtartott háttértárgyalások, amelyek az európai nyilvánosság számára gyakorlatilag X-aktákat jelentenek; semmi sem tudható arról, hogy ezeken mi történik.
Kiváló személyes kapcsolatokkal kell rendelkeznie annak, aki vezető pozícióra pályázik az Európai Unió csúcsszervénél, magyarul nem feltétlenül a hazai választók többségét kell meggyőznie alkalmasságáról.
Ennek ellenére Frans Timmermanst a liberális-baloldali holland kormánykoalíció mégis biztosi tisztségre jelölte. Ez még nem minden: Soros embere az egyik legfontosabb biztosi pozíciót kapta meg, a bel- és igazságügyi együttműködésért lett felelős, nem sokkal később pedig az Európai Bizottság első alelnökévé választották,ami azt jelenti, hogy a Bizottság struktúrájában Jean-Claude Juncker elnök után ő lett a legfontosabb személy.
Ugyanakkor az esélylatolgatás szerint arra nem sok reménye van, hogy ő legyen az Európai Bizottság következő elnöke, mivel a választások után az S&D mandátumszáma erőteljesen le fog csökkenni.
A legújabb felmérések Politico által összesített eredménye alapján az eddigi 188 európai képviselői helyükből alig 132 fog maradni, ez 56 fős veszteséget jelent, ami nem teszi majd lehetővé Timmermans megválasztását.
A strasbourgi Európai Parlamentbe összesen 705 képviselőt delegálhat majd a brexit után megmaradt 27 tagállam.A 135 szocialista EP-képviselő így csak 19 százalékot fog jelenteni a mostani 25 százalék helyett.
Pártcsaládja súlytalanná válhat
Tekintve a Holland Királyságban lezajlott választások végeredményét az elmúlt időszakban, túlzás nélkül kijelenthető, hogyTimmermans Munkáspártja (PvdA) összeomlott. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a baloldali politikai tömörülés erősen bevándorláspárti.
Timmermans: Semmi köze a valósághoz a magyar kormány újabb tájékoztató kampányának
Szinte Monty Python-szerű abszurd a magyar kormányzat újabb tájékoztató kampánya, az abban szereplő állításoknak nincs semmi közük a valósághoz, az igazsághoz - jelentette ki az Európai Bizottság első alelnöke kedden Brüsszelben.Frans Timmermans újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy a tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén kétszer is felhozta a kampány kérdését, de nem kapott rá választ a magyar résztvevőktől. "Eléggé ironikus, hogy aznap, amikor a tanács megvitatja a dezinformáció elleni közös harc ügyét, az egyik EU-tagállam kormányának hivatalos honlapjára felkerül egy fénykép a bizottság elnökéről egy magánszeméllyel, olyan állításokkal, amelyeknek semmi közük a valósághoz" - fogalmazott a találkozót lezáró sajtótájékoztatón. "Ha nem lenne ilyen komoly az ügy, akkor jó vicc lenne" - vélekedett.
Mint közölte, bárki láthatta, aki követte az eseményeket, hogy az Európai Bizottság éjt nappallá téve a külső határok megerősítésén dolgozott, ahogy arról sincs szó, hogy vízumokat adnának ki menedékkérők millióknak, ez nem is a brüsszeli testület hatásköre. "Csodálatos lenne, ha Magyarország úgy döntene, hogy bevezeti a humanitárius vízumokat, de ennek nincs köze hozzánk, kizárólagos tagállami kompetencia" - mondta Timmermans. "Tudják, a politika, az politika, időnként becsomagolják az igazságot vagy rosszabbként tüntetik fel, azonban ez már teljesen más univerzumba tartozik" - emelte ki. Az ügyben később Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is megszólalt. Hangsúlyozta, hogy "hazugságok ellen nem sokat lehet tenni", illetve úgy vélekedett, hogy a Fidesznek nincsen helye az Európai Néppártban, Orbán Viktor miniszterelnököt pedig Marine Le Penhez, a francia radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnökéhez hasonlította. Hozzátette, Manfred Weber néppárti listavezető minden bizonnyal fel fogja tenni magának a kérdést, hogy szüksége van-e ilyen hangokra. Frans Timmermans beszámolt emellett az alapszerződés hetes cikke szerinti, Lengyelországgal szembeni eljárás állásáról is, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt hónapokban nem sok előrelépés történt a lengyel jogállamiságot illetően, sőt bizonyos területeken tovább romlott a helyzet. Kedden az Európai Bizottság dezinformációnak minősítette, Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke pedig elítélte a magyar kormány új tájékoztató kampányát.
Hollandiában 2017. március 15-én választották meg a Parlament (Staten-Generaal) legfontosabb részének, az Alsóház (Tweede Kamer) tagjait. A PvdA ekkor a hatodik politika erővé süllyedt, alig 5,7 százalékot kapott (600 ezer szavazat), és ezzel kiesett a kormánykoalícióból is.
A 2012-es alsóházi választásokon még 25 százalékot szerzett Timmermans pártja, ami 2,34 millió szavazatott jelentett. A Munkáspárt 2012-es szereplésével a második helyet érte el, és így kisebbik kormánypártként tagja lett a liberális Mark Rutte vezette koalíciónak.
Ezzel magyarázható az, hogy a 2014. május 24-én rendezett EP-választás utáni nagyon gyenge, 9,4 százalékos eredménye ellenére a liberális-baloldali kormánykoalíció mégis a munkáspárti Frans Timmermanst jelölte EU-biztosnak. A PvdA elvesztette a társadalmi beágyazottságát, ezért ma a fő bázisát a holland állampolgárságot kapott harmadik világbeli bevándorlók alkotják.
Talán még a nyugdíjasok és az idősebb munkások körében mutat némi népszerűséget. Helyrajzi szempontból is elmondható, hogy a két legnagyobb, többségében migránsok lakta Amszterdamban és Rotterdamban rokonszenveznek az emberek Timmermans pártjával. Ha a területi eloszlást nézzük, akkor a Munkáspárt az ország két legnagyobb, többségében már migránsok és migráns hátterűek lakta városában, Amszterdamban és Rotterdamban a legnépszerűbb.
Amszterdamban 2017-es adatok alapján a külföldi születésű lakosság aránya 52,51 százalék, Rotterdamban pedig 50,30 százalék.Az utóbbi helyen 2009 óta a Munkáspárt adja a polgármestert is, egy marokkói születésű muszlim migráns, Ahmed Aboutaleb személyében. Ahmed Aboutaleb nem szavazatok alapján nyerte el a tisztséget, ugyanis Hollandiában a városok élére a polgármestereket a kormány nevezi ki.
Mivel kisebbik kormánypártként Timmermans pártja 2007-2010 között része volt az akkori kormánykoalíciónak, ezért el tudta érni, hogya jelöltje vezesse a kulcsfontosságú kikötővárost, Rotterdamot.
Timmermans ellen nyomoznak Romániában
Mint arról korábban beszámoltunk, Soros embere ellen hamisítás miatt nyomoznak; az Igazságszolgáltatás Elleni Bűncselekmények Nyomozási Szakosztálya (SIIJ) eljárást indított az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztos Romániában.
A vádak alapján az európai szocialisták (PES) csúcsjelöltje meghamisíthatta az EB által készített, a román igazságszolgáltatás reformját nyomon követő Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus (MCV) 2018-ra vonatkozó jelentését.
A jogi eljárás megindítását közlő dokumentumot szerdán hozta nyilvánosságra az Igazságszolgáltatás Világa (Lumea Justiţiei)nevű jogi szakportál honlapja, a luju.ro.
