Tillerson mégis részt vesz a NATO ülésén

Német kormányszóvivő: Merkel nem kapott számlát Trumptól
Angela Merkel német kancellár nem kapott számlát Donald Trump amerikai elnöktől washingtoni megbeszélésükön, az állítólagos számláról szóló sajtóhírek tévesek - jelentette ki Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfőn Berlinben.
A szóvivő tájékoztatóján felidézte, hogy a Fehér Házban március 17-én folytatott megbeszélés utáni sajtótájékoztatón a német kancellár és az amerikai elnök is beszámolt arról, hogy tárgyaltak a védelmi kiadásokról. A német álláspont ismert, a berlini vezetés a NATO keretében kötött megállapodásoknak megfelelően elkötelezett a Bundeswehr - a német hadsereg - erősítése mellett, és erre továbbra is több forrást biztosít.
Azonban a NATO nem ismeri a tartozásokat nyilvántartó számla intézményét, és tévesek a beszámolók, amelyek szerint Donald Trump egy konkrét összegről szóló számlát nyújtott volna be Angela Merkelnek - mondta Steffen Seibert.
A The Sunday Times című vasárnapi brit lap szerint az amerikai elnök átadott a kancellárnak egy 300 milliárd fontról (több mint 10 ezer milliárd forintról) szóló számlát. Washington számításai alapján Németország a kamatokkal együtt ennyivel költött kevesebbet védelemre 2002 óta, amikor először vállalta, hogy védelmi kiadásait a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre emeli.
A brit lap egy név nélkül nyilatkozó német kormánytagot idézve azt írta, hogy Donald Trump lépése "felháborító" volt és a német fél megfélemlítését célozta, de Angela Merkel "higgadtan fogadta az ügyet és nem válaszol az ilyen provokációkra".
A találkozó másnapján Donald Trump egy Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy Németország "óriási összeggel" adós, és jóval több pénzt kellene fizetnie az Egyesült Államoknak a "nagyszabású és rendkívül drága védelemért".
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter a bejegyzésre reagálva közölte, hogy Németországnak nincs tartozása a NATO-val szemben. Kiemelte, hogy "hibás elképzelés lenne kizárólag a NATO-ra vonatkoztatni a következő évtized közepére elérendő, katonai kiadásokra vonatkozó két százalékos célkitűzést", mert az ENSZ békefenntartó misszióihoz, az európai uniós missziókhoz és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harchoz adott hozzájárulás is része a védelmi kiadásoknak.

Németország védelmi költségvetése az idén 37,004 milliárd euró, ami ugyan csaknem 8 százalékos növekedés a 2016-os 34,287 milliárd euróhoz képest, de csak a GDP 1,2 százalékát teszi ki.

Noha az előző héten Rex Tillerson már több szövetséges ország külügyminiszterével találkozott Washingtonban, ez lesz az első alkalom, hogy részt vesz a katonai szervezet ülésén.
Az amerikai külügyminiszter esetleges távolmaradása sajtóhírek szerint aggodalmakat keltett a szövetségesek körében, különösen annak fényében, hogy Tillerson hamarosan Oroszországba látogat.
Európában sokakat aggodalommal töltött el Donald Trump januári hivatalba lépése, részben azért, mert az amerikai elnök korábban nyíltan az Oroszországhoz közeledés mellett kötelezte el magát, részben pedig azért, mert a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását helyezte kilátásba. Trump még elnökjelöltként úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges orosz agresszió esetén csak azoknak az országoknak nyújtana segítséget, amelyek "teljesítették szövetségesi kötelezettségeiket".

Kémelhárító különítményt akar telepíteni a NATO Bukarestbe
A bukaresti parlament hozzájárulását kérte Klaus Iohannis román államfő hétfőn ahhoz, hogy a NATO kémelhárító különítményt alakíthasson a román fővárosban.

A katonai alakulat - amelynek létszámáról nem közöltek részleteket - a NATO újonnan alakult, délkelet-európai hadosztály-parancsnoksága mellett fog működni, amelyet tavaly avattak fel 
Bukarestben az észak-atlanti szövetség ugyanis maga akar gondoskodni a vezénylési és ellenőrző struktúráival kapcsolatos kémelhárítási teendőkről. A román államfő a parlamenthez intézett levelében rámutatott: a bukaresti kémelhárító különítmény létrehozása része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel a NATO a térségben észlelt biztonsági kihívásokra válaszolva javítani akarja reagáló képességét a délkeleti szárnyon.

A NATO kémelhárítási különítményének Bukarestbe telepítését előzőleg mind a NATO illetékesei, mind a román legfelsőbb védelmi tanács jóváhagyta, mivel azonban Románia területén csak a törvényhozás engedélyével hozható létre idegen katonai támaszpont vagy idegen katonai parancsnokság, az elnök kérését a parlamentnek is meg kell még szavaznia.

A NATO az ukrajnai válságra reagálva már a 2014-es walesi csúcsértekezletén döntött keleti szárnyának megerősítéséről. Ennek értelmében a térség több országában úgynevezett integrációs egységek (NFIU) alakultak a szövetség gyorsreagálású erői számára, Romániában és Lengyelországban pedig egy-egy új hadosztály-parancsnokság létesült.

A tavalyi varsói csúcson az Oroszországtól tartó tagállamok kezdeményezésére a NATO keleti és déli szárnyának további erősítésére vállalt kötelezettséget. Ennek érdekében négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, Romániában pedig a tervek szerint egy nemzetközi összetételű dandárt hoznak létre.