Külföld
Theresa May csak rövid halasztást kér
A brit kormányfő megírta levelét - Tajani: Akár van megállapodás, akár nincs, az emberek jogai érinthetetlenek
Babis: Prága támogatni fogja a brit kérést a Brexit elhalasztására
Csehország az Európai Tanácsban támogatni fogja Nagy-Britannia kérését, hogy halasszák el a szigetország kilépését az Európai Unióból - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök az európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság szerdai ülésén Prágában.
Babis nem tudja elképzelni, hogy bármelyik uniós tagállam is meggátolná a brit kérés teljesítését, s ezzel előidézné Nagy-Britannia megállapodás nélküli távozását az EU-ból. Csehország számára az lenne a legjobb, ha Nagy-Britannia felülvizsgálná álláspontját, és nem lépne ki - tette hozzá.
A cseh kormányfő felhívta a figyelmet arra: egyelőre nem tudni, hogy mit fog tartalmazni a brit kérés a Brexit elhalasztására.
"Néhány ország ideges emiatt, de nem tudom elképzelni, hogy bárki is ezért meggátolná a brit kérés teljesítését az Európai Tanácsban, ami előidézné a megállapodás nélküli kiválást" - idézte a kormányfő szavait a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24).
Csehország álláspontja, hogy a "megállapodás nélküli Brexit a lehető legrosszabb megoldás, ezért a kérést (elhalasztására) támogatni fogjuk" - szögezte le Andrej Babis.
Csehország a megállapodás nélküli Brexit esetére törvényt fogadott el, amely szerint bizonyos ideig úgy kezelné Nagy-Britanniát, illetve állampolgárait, mintha az ország továbbra is az EU-tagja lenne. Ezen a téren a csehek elvárják, hogy kölcsönösségi alapon London is így járjon el Csehországgal és állampolgáraival szemben.
A konzervatív párti brit miniszterelnök a Downing Street által közzétett, Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének címzett levelében közli: jóllehet bízik abban, hogy a londoni parlament ratifikálja a Brexit feltételrendszeréről szóló, eddig kétszer is - jelenlegi formájában múlt kedden - nagy többséggel elvetett megállapodást, erre azonban a kilépés márciusi 29-i határidejéig már nincs lehetőség.
May hangsúlyozza a levélben, hogy a brit jogrendszer alapján a megállapodást az alsóháznak és a felső kamarának, a Lordok Házának is meg kell vitatnia a Brexit-egyezményben foglalt kötelezettségvállalások törvénybe iktatásához.
A kormányfő közli Tuskkal, hogy ezen a héten ismét az alsóház elé terjesztette volna vitára és szavazásra az EU-val novemberben elért 585 oldalas Brexit-megállapodást.
Levelében Teheresa May részletesen és hangsúlyosan kitér azonban arra is, hogy John Bercow, az alsóház elnöke hétfőn egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta a kormánynak, hogy a Brexit-megállapodás múlt kedden elvetett verzióját "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze.
A brit kormányfő a levélben közli azt is, hogy ennek ellenére változatlan szándéka a megállapodás újbóli beterjesztése a ház elé.
May azt kéri ugyanakkor, hogy az újabb alsóházi voksolás előtt az Európai Tanács formálisan hagyja jóvá azokat a kiegészítő dokumentumokat, amelyekről ő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Brexit-megállapodás első, januári elutasítása után, Strasbourgban tartott találkozójukon megállapodott. Egy ilyen aktus az Európai Tanács részéről ugyanis lehetővé tenné a brit kormány számára, hogy hivatalosan is megváltoztatott formában terjessze ismét a Brexit-megállapodást az alsóház elé - érvel levelében a brit kormányfő.
Hozzáteszi: a maga részéről további javaslatokat kíván előterjeszteni, megerősítendő a kormány elkötelezettségét az Egyesült Királyság belső piacának védelme mellett, tekintettel a Brexit-megállapodásban foglalt, az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését szolgáló tartalékmegoldással (backstop) kapcsolatos képviselői aggályokra.
A Brexit-megállapodást a kormányzó brit Konzervatív Párt frakciójának EU-szkeptikus tábora és a kisebbségi brit kormányt kívülről támogató legnagyobb észak-írországi erő, a nem kevésbé EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt e backstop-mechanizmus miatt veti el a Brexit-megállapodást. E záradék ugyanis arról intézkedik, hogy az Egyesült Királyság az ír-északír határ nyitottságának fenntartása végett vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a backstop-záradék alkalmazását.
Theresa May: a parlament döntésképtelensége miatt már nem lehetséges a megállapodásos kilépés a jövő héten
Theresa May brit miniszterelnök szerint a londoni parlament két év alatt sem volt képes egyetértésre jutni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) módjáról, és ennek következményeként az Egyesült Királyság már nem tud időben, vagyis jövő pénteken elfogadott Brexit-megállapodással kilépni az Európai Unióból.
A Strasbourgban kidolgozott kiegészítő dokumentumok a brit kormány és az EU álláspontja szerint jogilag kötelező erejű garanciát jelentenek arra, hogy az EU nem tarthatja meghatározatlan ideig az Egyesült Királyságot a backstop-mechanizmus hatálya alatt, az alsóház azonban ennek ellenére múlt kedden ismét elutasította a Brexit-megállapodást.
Theresa May a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában, az Európai Tanács elnökének küldött levél körüli vitában kijelentette: június 30-ánál későbbi időpontig nem hajlandó halasztani a Brexitet.
A Tusknak küldött levélben is szerepel, hogy ennél hosszabb halasztás esetén az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusban esedékes európai parlamenti választásokon, márpedig a brit kormány megítélése szerint ez sem az Európai Unió, sem az Egyesült Királyság érdekeit nem szolgálná.
A BBC brit közszolgálati médiatársasághoz ugyanakkor szerdán eljutott egy levél, amelyben az Európai Bizottság azt az álláspontját ismerteti a tagországokkal, hogy az Egyesült Királyságnak már abban az esetben is részt kellene vennie az EP-választásokon, ha május 23-áig nem lép ki az EU-ból.
A BBC által megszerzett levél szerint a bizottság álláspontja az, hogy a Brexit-határidő halasztása vagy május 23-áig tarthat, vagy ennél "számottevően hosszabb ideig", és az utóbbi esetben szükséges a brit részvétel az európai parlamenti választásokon. Az Európai Bizottság szerint ugyanis csak így lehet megőrizni az EU-intézmények működési és döntéshozatali képességét.
Bármeddig tartson is a halasztás, a brit kezdeményezést az EU-ban maradó 27 tagországnak egyhangúlag jóvá kell hagynia.
Svéd kormányfő: Stockholmnak támogatnia kell a brit kérést a Brexit elhalasztására
Svédországnak támogatnia kell Nagy-Britannia kérését, hogy halasszák el a szigetország kilépését az Európai Unióból - jelentette ki Stefan Löfven svéd miniszterelnök a stockholmi parlament uniós ügyekkel foglalkozó bizottságában a TT svéd hírügynökség szerdai jelentése szerint.
A kormányfő szerint Nagy-Britannia megállapodás nélküli kilépése a lehető legrosszabb forgatókönyve volna a válásnak. "Svédországnak támogatnia kell az Európai Unió nagyon elfogadó álláspontját, amikor arról van szó, hogy meghosszabbítsák-e a tárgyalási időszakot, akár jelentősen is, ha történetesen erről van szó" - mondta Löfven.
Theresa May brit miniszterelnök nem sokkal később bejelentette: a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) június 30-ig, de nem tovább tartó elhalasztását kéri az Európai Uniótól.
Tusk lehetségesnek nevezte a rövid távú halasztást
Lehetségesnek nevezte a brit európai uniós tagság március 29-én esedékes megszűnésének (Brexit) rövid távú halasztását az Európai Tanács elnöke szerdán Brüsszelben, de kijelentette: ehhez a londoni parlamentnek el kell fogadnia az EU-val elért Brexit-megállapodást, amelynek újratárgyalását kizárta.
Donald Tusk közölte, az uniós állam-, illetve kormányfők e heti tanácskozása után nem tervezi a testület rendkívüli ülésének összehívását a jövő hétre a Brexit miatt, lehetőség van viszont arra, hogy az Európai Tanács írásban döntsön a tárgyalások meghosszabbításáról.
Hozzátette, az utolsó pillanatig keresni fogják a rendezett kiváláshoz szükséges megoldást, még akkor is, ha ez valószerűtlennek tűnik.
Felmérés: a britek csaknem kivétel nélkül megalázónak tartják a Brexit kezelési módját
A legfrissebb felmérés szerint a britek csaknem kivétel nélkül "nemzeti megaláztatásként" élik meg a brit EU-tagság megszűnési folyamatának (Brexit) kezelési módját. Az így vélekedők legnagyobb egyedi csoportja a brit kormányt tartja felelősnek, a legkevesebben az Európai Uniót hibáztatják.
A Sky Data közvélemény-kutató cég 1189 fős reprezentatív választói csoport bevonásával szerdán elvégzett vizsgálatában a válaszadók 90 százaléka mondta azt, hogy az egész országra nézve megalázónak tartja a Brexit eddigi menetét, és mindössze 7 százalék volt ellenkező véleményen.
Arra a kérdésre, hogy kit tartanak hibásnak a jelenlegi helyzetért, a felmérés résztvevőinek 34 százaléka a konzervatív párti brit kormányt, 26 százalék a londoni alsóház képviselőit, 7 százalék az Európai Uniót nevezte meg.
A válaszadók 24 százaléka szerint a kormány, a parlament és az EU egyformán felelős, 7 százalékuk szerint ugyanakkor egyik sem hibáztatható.