Terrorszervezetként fog bánni Erdogan Gülen „hálózatával”

A török elnök a nagy volumenű tisztogatásokról úgy nyilatkozott, az eset óta 10 400 embert tartóztattak le, további négyezer-hatvanat pedig őrizetbe vettek, köztük a hadsereg százhárom tábornokát. Erdogan szavai szerint nem zárható ki újabb államcsínykísérlet lehetősége, de a puccsistáknak nem lesz könnyű dolguk, mert – mint mondta – „éberebbek vagyunk”.

Ankara Fethullah Gülent, az önkéntes emigrációban az Egyesült Államokban élő hitszónokot és az általa kiépített „árnyékállamot” teszi felelőssé az államcsínykísérletért. Gülennel kapcsolatban a török államfő elmondta, hogy - a kurd erőkhöz hasonlóan - szakadár terroristaszervezetként fognak bánni a hitszónok törökországi „hálózatával”. Az Egyesült Államok bizottság felállítását javasolta Fethullah Gülen Törökországnak történő kiadatása ügyében.

A parlament által csütörtökön elfogadott rendkívüli állapot három hónapos bevezetéséről szólva a török elnök közölte, hogy az szükség esetén minden további nélkül meghosszabbítható. A rendkívüli állapotot egyelőre három hónapra hirdette ki Ankara. A különleges jogrend lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy gyorsan és hatékonyan lépjenek fel a puccsisták támogatóival szemben.

Erdogan közben a vértanúk emléknapjává nyilvánította július 15-t, a múlt pénteki puccskísérlet napját. Mint fogalmazott, „a puccs leghatásosabb ellenszerének a nemzeti akarat bizonyult”. A jövő nemzedékek soha nem felejtik el a demokratikus ellenállás hőseit – hangoztatta. A puccskísérletben a török források szerint 246-an vesztették életüket, köztük 179 civil, 62 rendőr és 5 katona, valamint 2185-en megsérültek.

Közben Horst Seehofer bajor miniszterelnök a török EU-csatlakozási tárgyalások leállítását szorgalmazta. A Berliner Morgenpost című lapnak Seehofer a török vezetés tisztogatásáról szólva elmondta, „demokratikus jogállam ilyet nem tesz”.

2 perces interjú: Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa

– Milyen következményekkel járhat a rendkívüli állapot bevezetése?

- A rendelkezés újabb kiváló lehetőséget ad Erdogan kezébe, hogy a közintézményekben dolgozókat a legmagasabbtól a legalacsonyabb pozícióig átvilágítsák. A rendkívüli állapot bevezetése egyébként egyáltalán nem meglepő, szinte várható volt. A kérdés inkább az, hogy a puccskísérlet utáni gyors tisztogatás után hogyan fogja a török vezetés ezt a három hónapot kihasználni. Most kiváló lehetősége nyílik a kormányellenes tüntetések visszaszorítására, de az ellenzéki sajtóorgánumok szigorú korlátozására is számítani lehet, hiszen a rendkívüli állapot olyan felhatalmazást ad a kormány kezébe, amely akadálymentessé teszi a letartóztatásokat.

- Erdogan hogyan profitálhat?

- Egyelőre azt látjuk, hogy az ország jelentős hányada szimpátiatüntetésekkel kiáll az utcán a demokrácia és a demokratikusan megválasztott kormány mellett. Úgy tűnik tehát, hogy Erdogan sikeresen mozgósította híveit, ezzel pedig ország-világ előtt demonstrálhatja legitimitását.

- A puccs után nőtt az esélye annak, hogy Erdogan képes véghezvinni az elnöki jogköröket kiszélesítő alkotmánymódosítást?

- Annyiban talán igen, hogy a puccsot nyilvánvalóan senki nem támogatja a parlamentben. Most a kérdés az, sikerül-e elnyerni valamelyik ellenzéki párt támogatását az alkotmánymódosításhoz. A kormányzó AKP-nak ugyanis 317 helye van a parlamentben, a módosítás megszavazásához pedig 331 szavazatra van szükség. Ebben a feszült helyzetben erre minden esély megvan.