Terrorizmus gyanújába keverték az RMDSZ-t

Az RMDSZ kisparlamentje szombati ülésén döntött arról, hogy kilép a kormányból, miután a román elnökválasztás második fordulójában a romániai magyar választók 80 százaléka a Victor Ponta miniszterelnök ellenfeleként induló, és a megmérettetésen diadalmaskodó Klaus Iohannisra szavaztak. Kovászna megyében az elnökválasztás második fordulója után újult ki a prefektus és a helyi magyar többségű önkormányzatok és magyar pártok közötti vita a magyar és a székely nemzeti jelképek használatával kapcsolatban.

A büntetőjogi eljárás során azt vizsgálják, hogy az elhangzottak kimerítik-e a büntetőtörvénykönyv 206. cikkelye által szabályozott fenyegetés bűncselekményét, amelyet az ügyészég ebben az esetben a terrorizmus visszaszorítása és megelőzése elleni 2004/535-ös számú törvény alapján vizsgál. Az ügyészség nem közölte, hogy konkrétan melyik nyilatkozat alapján vizsgálódik.

A Mediafax hírügynökség szerint a vizsgálat összefüggésben állhat azzal,  hogy az SZKT-ülésen Antal Árpád polgármester azt kérte Victor Pontától, utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hagyja békén a magyarokat, különben megismétlődhet Székelyföldön az 1990-es marosvásárhelyi román-magyar véres etnikai konfliktus. Akkor románok és magyarok verekedtek össze az erdélyi város utcáin, miután szervezett módon román parasztokat szállítottak be a Maros megyei Görgény-völgyéből a városba. A román parasztokat azzal a riogatással vezették félre, hogy a városban a magyarok ölik a románokat, és el akarják venni Erdélyt.

A politikus elmondta: értetlenül áll a román szervezett bűnözés és terrorizmusellenes ügyészség vizsgálata előtt, amelynek részleteit ő maga sem ismeri. Mint mondta, ha az ügyészség az SZKT-én elhangzott beszédekre gondol, akkor nem érti az egészet, hiszen ott politikai nyilatkozatok hangzottak el. Hozzátette: ezek nem jelentenek veszélyt Romániára, és nem hangzott el semmi olyan, amit az elmúlt 25 évben már ne mondtak volna el.

A román vádhatóság szerdán közölte, hogy hivatalból bűnvádi eljárást indított ismeretlen gyanúsított ellen az RMDSZ tanácskozásán a pulpitusról elhangzott nyilatkozatok ügyében, amelyek kimeríthetik a terrorista jellegű fenyegetőzés bűncselekményét.

Arra a kérdésre, hogy lát-e összefüggést az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése és a mostani vizsgálat között, Kelemen Hunor leszögezte: nem keres ilyen összefüggéseket, mert nem rendelkezik olyan információkkal és bizonyítékokkal, amelyek megengedhetnék számára, hogy ilyen feltételezésbe bocsátkozzon.

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a maszol.ro hírportálnak nyilatkozva aggasztónak vélte, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a román állam egyik intézménye a terrorizmus visszaszorítására vonatkozó törvényre hivatkozva vizsgálódik az RMDSZ ellen azért, mert egy nyilvános ülésen több politikusa elmondta véleményét.

Az RMDSZ főtitkára emlékeztetett, hogy az RMDSZ 25 éve a politikai párbeszéd útját választotta céljai elérésére. "Végig kitartottunk amellett, hogy a érdekérvényesítést a politikai tárgyalóasztalnál kell végezni, önkormányzati, kormányzati, parlamenti szinten. Minden egyes alkalommal őszintén, dokumentumokban rögzítve ismertettük céljainkat. Arról is mindig tájékoztattuk a közvéleményt, hogy milyen eszközökkel akarjuk ezeket elérni" - fogalmazott az RMDSZ főtitkára.

A román média tudni véli, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nyilatkozata ügyében indult az eljárás. Az elöljáró azt kérte Victor Pontától, utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hagyja békén a magyarokat, különben megismétlődhet Székelyföldön az 1990-es marosvásárhelyi román-magyar véres etnikai konfliktus. A román elnökválasztás november közepén lezajlott második fordulója óta kiújult a Kovászna megyei román prefektus és a helyi magyar többségű önkormányzatok, valamint magyar pártok közötti vita a magyar és a székely nemzeti jelképek használata ügyében.

Forrás: MTI