Külföld
Tagállami hatáskör a vízumkiadás
Az Európai Unió bíróságának döntése szerint a nemzeti jog hatálya alá tartoznak a humanitárius célú beutazások kérelmei
Bár a nemzeti jog alapján szabadon megtehetik, nem kötelesek humanitárius vízumot kiadni az uniós tagállamok az EU-n kívüli országok azon állampolgárainak, akik azért szeretnének a területükre belépni, hogy ott menekültstátust kérjenek – mondta ki keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága. Az ügy előzménye, hogy a belga hatóságok októberben elutasították egy olyan szíriai család vízumkérelmét, melynek tagjai legális úton szeretnének eljutni Aleppóból Belgiumba, hogy ott menedékkérelmet nyújthassanak be. Egy belga bíróság viszont később úgy döntött, hogy az illetékes szerveknek meg kell adniuk a kérelmezett vízumot, az államnak pedig a további késedelem minden napja után 4000 eurót kell fizetnie a négytagú családnak. Ezt Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár őrültségnek nevezte, és közölte, fellebbezni fognak.
Tegnapi ítéletében az Európai Bíróság megállapította, az uniós jogalkotók eddig nem fogadtak el olyan szabályt, mely a humanitárius célú beutazás feltételeit határozza meg. Hangsúlyozták, hogy mivel a kérdéses helyzetre nem az uniós jog az irányadó, a szíriai család kérelmei egyedül a nemzeti jog hatálya alá tartoznak. Theo Francken üdvözölte a törvényszék döntését. Hasonló véleményének adott hangot egy névtelenséget kérő uniós diplomata is, aki szerint problémát okozott volna, ha másképp dönt a bírói testület. Több civil szervezet és politikus ugyanakkor bírálta a határozatot, mondván, az figyelmen kívül hagyja az emberi jogi vállalásokat.
Közben a Libre Belgique belga napilap tegnap arról számolt be, hogy a migrációs hullámot kihasználva érkezett Szíriából Európába a nyugat-balkáni útvonalon keresztül, hamis papírokkal és álnevet használva Ahmad Alkhald, aki segítője és tanácsadója volt a 2015-ben Párizsban elkövetett merényletek elkövetőinek és a tavalyi brüsszeli öngyilkos merénylőnek, Najim Laachraouinak. A lap szerint Alkhald később visszatért Szíriába, és újra csatlakozott az Iszlám Államhoz. Egy másik belga lap, a La Derniere Heure a radikalizálódás elleni brüsszeli program vezetője, Olivier Vanderhaegen szavait idézte, miszerint Brüsszelben emelkedőben van a radikális iszlamista fiatalok száma, főként a bevándorlók lakta Molenbeek negyedben.
Az RT orosz híroldal tegnap arról írt, hogy a svéd rendőrség hétfőn őrizetbe vett tizenegy embert miután tömegverekedés tört ki egy hallsbergi iskolában. A helyi média szerint a lázongók többsége nem az intézmény diákja, hanem bevándorló volt. A kapucnis zavargók később kővel megdobálták a helyszínre érkező rendőröket.