Szlovén–horvát csetepaté a kerítés miatt

Nyolcvan kilométeres kerítést tervez Szlovénia a Horvátországgal közös határán (Fotó: Reuters - Antonio Bronic)

Pengés drótot húzott fel a szlovén kormány a szlovén-horvát határ két, összesen másfél kilométer hosszú szakaszán Murafürednél (Gibina) és Rigoncénél – jelentette be tegnap Bostjan Sefic, a belügyminisztérium államtitkára. Hozzátette, nem mondhatja el, hol építik a következő szakaszt, mert akkor – mint fogalmazott – az intézkedések elveszítik értelmüket. Bostjan Sefic hangsúlyozta: a műszaki határzár célja nem az, hogy jelentős mértékben csökkentse a migránsok beáramlását, hanem az, hogy az emberek ne ellenőrizetlenül jussanak be az országba. A horvát ügyvivő belügyminiszter a megkezdett munkálatokra reagálva úgy fogalmazott: a drótkerítés építése pénzkidobás. „Szlovénia jobban tenné, ha inkább ideiglenes menedékhelyet építene, mint amilyet Horvátország is épített, s amelyet téliesített” – tette hozzá Ranko Ostojic.

A tegnap esti órákra teljesen elmérgesedett a helyzet a két ország között, Zágráb különleges rendőri egységeket küldött a harmicai horvát-szlovén határátkelőhöz, mert szerintük Szlovénia horvát területre építette a határzár egy szakaszát. Öt kisbusszal érkeztek a határhoz a horvát különleges rendőri alakulat tagjai, akik újságírók szerint azzal a szándékkal jöttek, hogy lebontsák a szlovén drótkerítést. Ugyanakkor Szlovénia is rendőröket vezényelt ki ugyanarra a határszakaszra, ők viszont azonnal eltávolították a helyszínről az újságírókat. Szemtanúk szerint nagyon feszült volt a hangulat. „Amennyiben nem bontják le a kerítést, tiltakozó jegyzéket küldünk a szlovén kormánynak, és magunk távolítjuk el a kerítést” – szögezte le a horvát belügyminiszter.

Ausztriában tegnap tanácskoztak egy esetleges határkerítés felhúzásáról a stájerországi Spielfeld határátkelőhelyénél, ahol migránsok ezrei kelnek át Szlovéniából ellenőrizetlenül, azonban az egyeztetésen csak részeredményt tudott elérni a kormánykoalíció két pártja, a döntést pedig péntekre halasztották. A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) illetékeseinek mindössze abban sikerült megállapodniuk, hogy a Spielfednél a jövőben ellenőrizni fogják a menekülteket, és a menedékkérelemre jogosulatlan balkáni migránsokat azonnal visszaküldik Szlovéniába.

Tegnap kiderült, Angela Merkel német kancellárt nem értesítették külön arról, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) október 21. óta nem vállalja át automatikusan a szíriai állampolgárok ügyében a menekültügyi eljárás lefolytatását, hanem megvizsgálja, hogy mely uniós tagország az illetékes. Christiane Wirtz helyettes kormányszóvivő szerint „ebben nincs semmi különös”, hiszen a BAMF a belügyminisztérium utasítására tért vissza a korábbi gyakorlathoz, az ügy pedig a saját hatáskörébe tartozik. „Abban pedig nincsen semmi politikai szenzáció, hogy a német kormány Németországban érvényesíti az uniós jogot” – tette hozzá.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter nyomatékosította, Berlin egy pillanatra sem helyezte hatályon kívül a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásokat a szí­riai menedékkérőket érintő változással. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter tegnap délelőtt megelégedéssel nyugtázta a német döntést, a máltai Vallettában tegnap kezdődő kétnapos EU–Afrika-csúcstalálkozón azonban az osztrák kancellár már kitérően válaszolt újságíróknak az ezt feszegető kérdésekre. Werner Faymann elmondta, Merkelnek fontos döntést kellett hoznia arról, hogy mit lehet tenni azokkal az ezrekkel, akik Magyarországon és Ausztrián keresztül érkeztek. „Enni kell nekik adni, orvosi ellátást kell biztosítani és emberségesen kell velük bánni” – mondta.

Angela Merkel érkezésekor arról beszélt, hogy olyan akciótervről kell megállapodni, amely fellép az illegális migráció ellen, ugyanakkor több lehetőséget biztosít a legális bevándorlásra és a munkavállalásra Európában. Merkel elmondta, az afrikai vezetők feladata annak biztosítása, hogy az országaikban élő fiatalok lehetőséghez jussanak, ezért fel kell lépniük a korrupció és az átláthatatlanság ellen.

Röviden
Újabb tízezrek indultak el Európa felé

- A migránsok nagy száma miatt Dánia és Norvégia is menekültügyi törvénye szigorítására készül. Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő az erről szóló négypontos tervet szerdán ismertette. Eszerint a jövőben korlátoznák a családegyesítéseket, lerövidítenék a tartózkodási engedély időtartamát, csökkentenék a menedékkérőknek járó segélyek nagyságát, valamint gondolkodás nélkül kitoloncolnák azokat, akik menedékkérelmét elutasították.

- Újabb tízezrek indultak meg Nyugat-Európa felé a nyugat-balkáni útvonalon. Kedden mintegy tízezren lépték át a görög-macedón határt, és ugyanennyien keltek át Szerbiából Horvátországba - számolt be róla szerdán a szerbiai sajtó.

- Ismét összecsapások voltak az észak-franciaországi Calais-ban kedden este a migránsok és a tábor környékére kirendelt mintegy kétszázötven rendőr között. A táborban négyezer-ötszázan várakoznak arra, hogy átjussanak Nagy-Britanniába.

- Magyarország 189 millió forinttal járul hozzá az Európai Uniónak az Afrikából kiinduló migráció kiváltó tényezőinek kezelésére létrehozott Szükséghelyzeti Vagyonkezelő Alapjához. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny tegnapi számában jelent meg.

- A migránsválság körülményei között Litvánia nagy valószínűséggel bevezeti a határellenőrzést a Lettországgal és Lengyelországgal közös határán, amely a schengeni övezet belső határa - közölte tegnap Dalia Grybauskaite litván elnök.

- Közös megoldáson dolgozik Oslo és Moszkva azoknak a közel-keleti menekülteknek a kérdésében, akik Norvégiát Oroszországon keresztül igyekeznek elérni - mondta Berge Brende norvég külügyminiszter tegnap.

- Irakban és a Közel-Kelet háború sújtotta régióiban az ország és az egyéni sorsok mellett a jövő a tét. Ha nincs jövő, az azt jelenti, hogy a gyerekek legtöbbje számára nincs iskola, a felnőtteknek pedig nemhogy munkahelyre, de semmilyen tevékenységre sincs lehetősége - mondta Hölvényi György európai parlamenti képviselő Brüsszelben.