Külföld

Szijjártó: Bővíteni kell az uniót

Nemzetgazdasági érdekünk a keleti partnerség

Az Európai Unió bővítése nélkül nem lesz erős Európa – jelentette ki Szijjártó Péter az európai külügyi tárcavezetők chisinaui megbeszélésén. Az államtitkár Octavian Calmic miniszterhelyettessel is egyeztetett, akivel megállapodtak a magyar–moldovai gazdasági vegyes bizottság összehívásáról.

Külügy
Szijjártó Péter, a KKM parlamenti államtitkára és Michael Roth, az európai ügyekért felelős német külügyi államminiszter (Fotó: MTI)

Saját érdekeivel ellentétesen cselekszik az Európai Unió, ha késlelkedik a bővítéssel vagy akadályozza azt – mondta Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára Chisinauban, az uniós országok külügyi vezetőinek találkozóján, amelyet Moldova európai integrációjának támogatása érdekében tartottak hétfőn. Mint mondta, „a világpolitikai és világgazdasági változások nyomán az Európai Unió sokat veszített versenyképességéből, amire rossz válasz a bezárkózás. Ebben a helyzetben fel kell gyorsítani az EU bővítését, hogy vissza tudjuk szerezni elvesztett versenyképességünket.” Szijjártó hangsúlyozta továbbá az uniós keleti partnerség program megerősítésének fontosságát, a projekt sikere ugyanis Magyarország elemi nemzetgazdasági érdeke, hiszen az érintett országok a „keleti nyitás” külgazdasági stratégia pontjai is egyben, az európai integrációjuk pedig fellendíti a gazdasági-kereskedelmi együttműködést.

Szijjártó Péter – aki a magyar–moldovai gazdasági vegyes bizottság elnöke egyben – tárgyalt Octavian Calmic moldovai gazdasági miniszterhelyettessel is. A két társelnök megállapodott a magyar–moldovai gazdasági vegyes bizottság ülésének összehívásáról, amelyre szeptember 25–26-án kerül sor – tájékoztatott a parlamenti államtitkár sajtófőnöke. A tavaly 120 millió dollárt meghaladó magyar–moldovai gazdasági-kereskedelmi együttműködésben a gyógyszeriparnak elsődleges szerepe van, figyelembe véve a Richter meghatározó szerepét a moldovai piacon. Az idei év első öt hónapjában 18,9 százalékkal nőtt a magyar export, a további bővülés érdekében pedig a kormány támogatja magyar cégek részvételét a közeljövőben megvalósuló energetikai és környezetvédelmi beruházásokban. A két ország közötti ösztöndíj-megállapodás is életbe lépett, amelynek köszönhetően Moldova elkezdte feltölteni a magyar egyetemeken rendelkezésre álló harmincfős keretet. Moldova június 27-én társulási és szabad kereskedelmi megállapodást írt alá az EU-val, amelyet az uniós tagállamoknak ratifikálniuk kell.


A brit konzervatív frakció harmada elhagyná az uniót

Az EU-tagság feladásának ígéretével készül a jelenleg kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi képviselőinek harmada a jövő májusi parlamenti választásokra összeállítandó személyes választási programjában – írta a tory forrásait idézve a hétfői The Independent. A brit napilap szerint a lázadásszerű kezdeményezéshez akár százan is csatlakozhatnak a 304 tagú konzervatív frakcióból. A nyilvánosságra került tervek szerint a képviselők leszögezik saját választókerületi programjaikban: a miniszterelnök által a brit EU-tagság sorsáról kilátásba helyezett népszavazáson mindenképpen arra voksolnak majd, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. David Cameron brit kormányfő tavaly jelentette be, hogy ha pártja kormányon marad, 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újratárgyalná az EU-hoz fűződő viszonyát az Európai Bizottsággal. A brit választók ennek alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.