Külföld

Szijjártó Péter: Románia és Magyarország kereskedelmi kapcsolata valódi sikertörténet

A külügyminiszter többek között két határátkelőhely állandó nyitvatartásáról egyeztetett Teodor Melescanuval

Két, jelenleg ideiglenesen és korlátozott nyitva tartással működő határátkelőhely állandó nyitva tartásáról, és a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról állapodott meg Szijjártó Péter külügyminiszter román tárgyalópartnereivel szerdán Bukarestben. 

A miniszter Teodor Melescanu meghívására látogatott Bukarestbe, ahol délután előadást tart a román nagykövetek éves értekezletén. Reggel Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, majd Teodor Melescanu román külügyminiszterrel és Marcel Ciolacu miniszterelnök-helyettessel tárgyalt. 

Szijjártó Péter az észt külügyminiszterrel tárgyalt
Szövetségi és védelmi kérdésekről egyeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Sven Mikser észt külügyminiszter Budapesten - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint az Európai Unió soros elnökségét adó Észtország és Magyarország álláspontja az unió jövőjéről szóló vitában több ponton egybeesik. Mindkét ország fontosnak tartja a schengeni övezet megerősítését, az unió határainak megvédését, valamint az EU és a NATO közötti szorosabb együttműködést.
Azt írták: a két ország abban is egyetért, hogy az Európai Unió versenyképességének helyreállítása érdekében az adózás és a szociálpolitika kérdéseit tagállami hatáskörben kell tartani, valamint fel kell gyorsítani a digitális fejlesztések ütemét.
Az egyeztetésen az is szóba került, hogy Magyarország hozzájárul a Baltikum biztonságához. A visegrádi együttműködés keretében jelenleg 130 magyar katona állomásozik Észtországban, 2019-ben pedig újra részt vesznek magyar vadászgépek a balti légtér védelmében - közölték. Magyarország emellett támogatja Észtország pályázatát az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagi posztjára 2020-2021-ben - áll a közleményben.

Tárgyalásai után az MTI-nek adott nyilatkozatában sikertörténetnek nevezte Románia és Magyarország kereskedelmi kapcsolatait, amelyek segítik azt, hogy a két ország kapcsolatai más területeken is kedvezően alakuljanak. Elmondta: Románia Magyarország második legfontosabb exportpiaca. Az elmúlt évben a magyar vállalatok 4,6 milliárd euró értékben exportáltak Romániába, és az idei esztendő első öt hónapjának az adatai 16 százalékos növekedést jeleznek. "Ha a román gazdaság jól megy, ha Románia sokat importál, a magyar vállalatok ebből sokat profitálnak" - állapította meg a miniszter. Azt is megemlítette: a MOL Románia 15. legnagyobb vállalata, az OTP pedig a 14. legerősebb bank az országban. Örvendetesnek mondta, hogy a román kormány "nem áll negatívan az OTP azon szándékához", hogy tovább növelje piaci részesedését. 
Úgy vélte, a kölcsönös bizalom megerősödését jelzi, hogy meghívást kapott a román nagyköveti értekezletre. Megjegyezte: pár évvel ezelőtt nehezen elképzelhető lett volna, hogy Románia külügyminisztere a magyar nagyköveti értekezleten, Magyarország külügyminisztere pedig a román nagyköveti értekezleten tartson előadást. 
Az új határátkelőhelyek megnyitásával kapcsolatban elmondta: a román kormány megadja a felhatalmazást a román Külügyminisztériumnak a tárgyalásra, amely során gyorsan el fogják dönteni, hogy a februárban ideiglenesen és időszakosan megnyitott határátkelőhelyek közül melyik kettő maradjon állandóan nyitva. Azt is elmondta, hogy hamarosan létrejön a második autópálya-határátkelőhely a román-magyar határon. A magyarországi M4-es 2019 végéig eléri az államhatárt, ahol a határátlépési infrastruktúrát is megépítik, és eddig román oldalon is megpróbálnak a határig érni az A3-as autópályával. 
Szijjártó Péter az energetikai együttműködés területén is eredményekről számolt be. Mint elmondta: a Románia és Magyarország közötti gáz-interkonnektoron keresztül jelenleg csak Magyarország irányából lehet Romániába gázt szállítani. Románia elkezdte azonban azokat a beruházásokat, amelyek nyomán lehetővé válik, hogy Magyarország 2019 végére évente 1,75 milliárd köbméternyi gázt, 2022 végére pedig évente 4,4 milliárd köbméter gázt vásároljon Romániából. 
Azt is elmondta: már csak néhány kisajátítási döntés szükséges ahhoz, hogy Békéscsaba és Nagyvárad között a két ország villanyhálózatait is összekössék. 
Szijjártó Péter a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról elmondta: a román kormány megadta ehhez a felhatalmazást a román Külügyminisztériumnak, és várhatóan már néhány napon belül le tudják zárni az erről folytatott tárgyalásokat. 
Szijjártó Péter a nap "legjobb hírének" mondta, hogy román tárgyalópartnerei pozitívan fogadták azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és kárpátaljai után a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson. "A németek már dolgoznak hasonló programon Románia területén, és mi a német mintára szeretnénk elindítani ezt. Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni" - fogalmazott 
A miniszter megemlítette: mint minden más alkalommal, ezúttal is az RMDSZ elnökével kezdte bukaresti megbeszéléseit, és áttárgyalták a magyar-román kapcsolatban megoldásra váró kérdéseket, amelyeket fel is vetett a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain. 
"Kértem a román illetékeseket, hogy a két marosvásárhelyi oktatási ügyet: a Római Katolikus Gimnáziumét és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemét (MOGYE) oldjuk meg. Azt gondolom, hogy politikai akarattal és egy kis jóindulattal ez a két ügy megoldható a közeljövőben" - jelentette ki a miniszter. 
Hozzátette: "szükség van minden olyan alkalomra, amikor a kölcsönös bizalmat javítani tudjuk, és a közös sikertörténeteket építeni tudjuk. A bizalom javítása és sikertörténetek létrehozása nyomán érhetünk el oda, hogy a megoldatlan kérdéseket is rendezni tudjuk" - fogalmazott az MTI-nek adott nyilatkozatában Szijjártó Péter. 
Magyarország külügyminisztere a délután folyamán a Képviselőház elnökével, Liviu Dragneával és a Szenátus elnökével, Calin Popescu Tariceanuval is kétoldalú megbeszélést folytat.

Fontos lenne a párbeszéd az első világháborúról

Az első világháború eseményeinek román-magyar-szlovák-osztrák megvitatását kezdeményezte Teodor Melescanu román külügyminiszter a Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel folytatott szerdai bukaresti megbeszéléseken. 

A két külügyminiszter azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy Szijjártó Péter előadást tartott a román nagykövetek éves értekezletén. Mindketten az egymás iránti bizalom erősödését hangsúlyozták. 
Teodor Melescanu megemlítette: az első világháborúnak döntő kihatása volt a térség történetének alakulására, ezért javasolta, hogy Románia, Magyarország, Szlovákia, esetleg Ausztria vagy Németország kormányaival szervezzenek valamilyen  közös akciót, ennek során nyíltan vitassák meg a történelmi kérdéseket, és tekintsenek a jövő felé, vizsgálják meg országaik szerepét és helyét Közép-Európában, az EU-ban és a világban.
A román külügyminiszter köszönetet mondott Szijjártó Péternek a román nagykövetek éves értekezletén tartott előadásáért, mely összegzése szerint arról szólt, hogy a regionális együttműködés hogyan segítheti a biztonságot, a jólétet a térségben. Hangsúlyozta: a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség a kapocs szerepét tölti be a két ország viszonyában. 
Melescanu elmondta, a két ország által kialakított jogi alap lehetővé teszi, hogy a következő időszakban a konnektivitás kérdéseire összpontosítsanak. Az energetikai hálózatok, az autópályák összekapcsolását, valamint egy nagy sebességű vasúti összeköttetés kialakítását  említette Budapest-Kolozsvár-Brassó-Bukarest útvonalon. "Ezek olyan projektek, amelyeket a későbbiekben, a román-magyar vegyes bizottságban és a két kormány lehetséges együttes ülése alkalmával vitathatunk meg, erre készülünk" - jelentette ki Teodor Melescanu. 
A román külügyminiszter azt tartotta a kétoldalú megbeszélések legfontosabb következtetésének, hogy mindkét fél őszintén kívánja fejleszteni és erősíteni a két ország kapcsolatait. 
Szíjjártó Péter sajtónyilatkozatában elmondta: öt évvel ezelőtt nevetség tárgyává vált volna, ha valaki azt mondta volna,, hogy a román és a magyar külügyminiszter kölcsönösen meghívja egymást, hogy előadást tartson a nagykövetek értekezletén. Úgy vélte, Teodor Melescanu személye garancia arra, hogy a románok és magyarok közötti bizalom tovább erősödjön, és közben sikertörténeteket építsenek. 
A miniszter a gazdasági kapcsolatok fejlődését említette, és örömhírként jelentette be, hogy Magyarország hamarosan megnyitja a magyar kulturális intézetet Kolozsváron. 
"Legalább ennyire örülünk annak, hogy konstruktív tárgyalásokat folytattunk arról, hogy a magyar kormány finanszírozásával vállalkozásfejlesztési programot indíthassunk Románia magyarok lakta területein. Ezen megállapodások újabb sikertörténeteket hoznak létre, amelyek mentén a kétoldalú kapcsolatainkat még tovább javíthatjuk" - fogalmazott a miniszter. 
Újságírói kérdésre Szijjártó Péter elmondta, a magyar Külügyminisztérium tavaly úgy határozott, hogy a magyar diplomaták nem vesznek részt a román nemzeti ünnep alkalmából szervezendő rendezvényeken, és ezután döntenek arról, hogy ez a döntés továbbra is érvényben marad-e.