Külföld
Szijjártó Péter: Macedóniában a külső beavatkozás okozott káoszt
A külügyminiszter szerint Soros szervezetei szították a feszültséget az országban
Az Európai Unió elítéli a macedóniai történéseket
"Számunkra az erőszak mindig elfogadhatatlan, annál is inkább, hogy az eseményekre a demokrácia házában, a parlamentben került sor" - hangsúlyozta Mogherini az uniós tagországok külügyminisztereinek máltai találkozóján. Az uniós tisztségviselő szerint a szkopjei politikai erőknek össze kellene fogniuk, hogy kivezessék Macedóniát a súlyos válságból.Johannes Hahn, az EU bővítési biztosa a Twitter közösségi oldalon szólalt fel a parlamenti képviselők megtámadása ellen. "A törvényhozásban nincs helye az erőszaknak" - szögezte le. Sigmar Gabriel német külügyminiszter azt kifogásolta, hogy Macedóniában "olyan hangulat uralkodik, amely egyáltalán nem felel meg az európai elvárásoknak". A német diplomácia vezetője felszólította az EU-aspiráns balkáni ország vezetőit, hogy "alakítsanak végre kormányt".
Az uniós külügyminiszterek máltai találkozóján tartózkodó tárcavezető az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy foglalt állást, hogy Macedóniának korábban stabil kormánya volt, amely egymás után öt választáson is győzni tudott.
"Az elmúlt két-három évben azonban egymást követték a durva beavatkozások Macedónia belső ügyeibe. Több ezer kilométerre lévő országok nagykövetségei diktálták a választási időpontokat, Soros Györgyhöz kötődő szervezetek finanszírozták a kormányellenes akciókat, a kisebbségi pártokat pedig egy szomszédos ország kormánya látta el utasításokkal" - magyarázta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy mindennek következménye elszomorító: instabilitás, fejetlenség, erőszak.
"Macedónia példája világosan mutatja, milyen veszélyekkel jár, ha egy ország életébe kívülről beavatkoznak" - húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.
A szkopjei parlamentbe csütörtökön tüntetők törtek be, az összetűzésekben mintegy száz ember megsérült, köztük képviselők és újságírók is. A legutóbbi választáson az eddigi szociáldemokrata ellenzék alulmaradt ugyan a jobbközép kormánypárttal szemben, de albán szövetségeseivel többséget tudna kialakítani a törvényhozásban. Ez a többség csütörtökön - a napirendtől eltérve - új, albán házelnököt választott a parlament élére, miután a jelenlegi elnök szünetet rendelt el. A választás jogszerűségét a jobboldali megkérdőjelezi, s a tüntetők az új parlamenti elnök megválasztásán háborodtak fel, emiatt hatoltak be a törvényhozás épületébe.
Stoltenberg: Macedóniában is tiszteletben kell tartani a demokratikus eljárásokat
A demokratikus eljárásokat Macedóniában is tiszteletben kell tartani, az erőszaknak egyetlen parlamentben sincs helye - jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nyilatkozatában pénteken. Stoltenberg elítélte a skopjei parlament épületében csütörtökön elkövetett erőszakot és kijelentette: a politikai párbeszéd az egyetlen észszerű és megfelelő út, amely az ország minden polgárának érdeke. Aláhúzta, a macedón hatóságoknak mindig biztosítaniuk kell a parlament és tagjainak biztonságát. A csütörtökihez hasonló erőszaknak nem szabad újból megtörténnie - tette hozzá.
Európa biztonsága Törökország stabilitásával kezdődik
Észre kell venni, hogy az Európai Unió biztonsága Törökország stabilitásával kezdődik, miután az EU úgy döntött, hogy 3 milliárd euróért cserébe Törökországtól várja a migrációs hullám feltartóztatását - mondta el Szijjártó Péter külgazdasági külügyminiszter az uniós külügyminiszterek máltai, informális találkozójáról nyilatkozva az MTI-nek.
Aláhúzta: tartózkodni kell Ankara folyamatos bírálatától, és fenn kell tartani a párbeszédet, mert ez nem csak gazdasági, hanem alapvető biztonsági érdeke is az Európai Uniónak. Mint mondta: ha Törökország stabilitása meginog, akkor a megállapodás betartása komoly nehézségekbe ütközne, és milliónyi bevándorló indulna meg Törökországból a nyugat-balkáni útvonalon.
A két héttel ezelőtti alkotmányos népszavazással kapcsolatban Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország tiszteletben tartja az eredményt, és tudomásul veszi, hogy kizárólag a törökök dönthetnek Törökország berendezkedéséről.
Németország: Nem lenne célszerű leállítani a tárgyalásokat
Németország pénteken elutasította a török EU-csatlakozási tárgyalások leállítására vonatkozó felhívásokat, dacára annak, hogy számos európai uniós tagállam álláspontja szerint a nemrég megszavazott elnöki rendszer törökországi bevezetése nincs összhangban az európai értékrenddel.
Az Európai Parlament képviselői a hét folyamán a Törökország EU-csatlakozását célzó tárgyalások felfüggesztését kérték Recep Tayyip Erdogan török államfő "egyre inkább növekvő önkényuralmára" hivatkozva. A hivatalos végeredmény szerint az április 16-ai török népszavazáson a választók 51,41 százaléka szavazott arra az alkotmánymódosításra, melynek értelmében megszűnik a miniszterelnöki tisztség, a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnak át. Az uniós képviselők szerint ez nincs összhangban az európai és demokratikus értékrenddel.
A megnyert népszavazással Erdogan az ország politikai rendszerének legnagyobb átalakítását hajthatja végre a modern török állam mintegy évszázados fennállása óta. A végrehajtó elnök rendszert támogatók szerint az átalakítás Törökország stabilitását hivatott szolgálni, míg ellenzői szerint egy diktatúra kezdete.