Szijjártó Péter: Le kell győzni az Iszlám Államot

Honvédelmi államtitkár: a terrorszervezet visszaszorulóban van 
Az Iszlám Állam visszaszorulóban van -  jelentette ki az MTI-nek telefonon Washingtonból nyilatkozva Vargha Tamás, a honvédelmi minisztérium parlamenti államtitkára. A politikus az ISIS ellen harcoló nemzetközi koalíció országainak konferencián vett részt Washingtonban.
A kétnapos tanácskozás első napján, szerdán a védelmi miniszterek eszmecseréje zajlott, csütörtökön pedig a külügyminiszterek és a védelmi tárcák irányítóinak közös tanácskozása folyt.
A találkozón elhangzottakról szólva Vargha Tamás megerősítette:általános az a vélemény a nemzetközi koalíció tagjai körében, hogy a terrorszervezet visszaszorulóban van, annál is inkább, mert az Irakban korábban uralmuk alá hajtott területeknek mintegy felét, a Szíriában elfoglaltaknak pedig hozzávetőlegesen húsz százalékát sikerült visszafoglalni. Az államtitkár szerint fordulópont lehet az észak-iraki Moszul városának visszafoglalása a terroristáktól.
"A terrorszervezet kommunikációjából egyértelműen látjuk, hogy sikerült megtörni a lendületüket, ugyanis már nem támadásokról esik szó, hanem arról, hogy a végsőkig kitartanak. Tehát hátrálnak"- hangsúlyozta Vargha Tamás.
A politikus szerint rendkívül fontos a terroristák utánpótlási vonalainak elvágása és pénzügyi forrásaik felszámolása, s ezzel párhuzamosan okvetlenül el kell érni azt, hogy a terroristák elől menekülni kényszerülők ne Európa felé vegyék útjukat. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a terrorszervezet legyőzése és a térség helyzetének rendezése fontos feltétele az európai migránsválság rendezésének is. De meg kell akadályozni, hogy a menekülők ellenőrizetlenül lépjenek be Európába, illetve Magyarországra is - hűzta alá Vargha.
Az MTI azon kérdésére, hogy vajon a magyar erőfeszítések megítélése változott-e, Vargha Tamás kifejtette: ez feltétlenül így van, s hangsúlyozta, hogy megváltozott az egy évvel ezelőtti hangulat, amikor Magyarország a bírálatok kereszttüzében volt, mert a határain nem engedett át ellenőrizetlenül migránsokat. "Mára már azok a politikusok is változtattak a véleményükön, akik korábban bíráltak" - hangoztatta az államtitkár.
Ezzel kapcsolatban Vargha Tamás utalt arra, hogy a NATO is - amelynek főtitkára, Jens Stoltenberg szintén jelen volt a washingtoni tanácskozáson - elismeri, hogy van összefüggés a migráció és a terrorizmus között, ezért az észak-atlanti szervezet is elsődleges fontosságúnak tartja a határok védelmét. Az államtitkár ezzel kapcsolatban felidézte a párizsi és a brüsszeli merényleteket, amelyeknek elkövetőiről kiderült, hogy támogatást kaptak a terrorszervezettől.
Az MTI  kérdésére válaszolva az államtitkár megerősítette: a terrorizmus elleni küzdelemben szoros a magyar-amerikai együttműködés.

A magas szintű konferencia előtt a magyar diplomácia irányítója kifejtette álláspontját az Iszlám Állam elleni küzdelemről és az ezzel összefüggő gondokról, valamint Magyarország hozzájárulásáról a terrorszervezet elleni harc eredményességéhez.

„Maga Európa is minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetésének árnyékában éli napjait, ez mára már mindenki számára világossá vált” - elemezte a heyzetet Szijjártó Péter, s kifejtette, hogy e helyzet okai egyértelműek: részben az, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet oly' mértékben destabilizálta Európa déli szomszédságát, hogy onnan millióknak kell elmenekülniük, és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet térnyerésének következtében milliók indultak meg Európa felé is. „A feladat tehát világos: ha helyre akarjuk állítani Európa biztonságát, akkor nincs mese, le kell győzni végre az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet”- hangsúlyozta a magyar diplomácia irányítója. Emlékeztetett rá, hogy a terrorszervezet elleni eredményes küzdelem érdekében jött létre egy 64 országot, valamint az Európai Uniót és az Arab Ligát tömörítő globális koalíció, amelynek Magyarország kiemelt tagja. A miniszter kiemelte: „mi azon 23 ország közé tartozunk, amely katonákat is küld az Iszlám Állam elleni harcba, s ezen kívül részt veszünk a globális koalíció három munkacsoportjának munkájában is, nevezetesen a katonai munkacsoportéban, a külföldi harcosok kiszűrésére szakosodott munkacsoportéban, valamint a stratégiai kommunikációs munkacsoportéban”.

Szijjártó Péter tájékoztatott arról is, hogy jelenleg 126 magyar katona szolgál Észak-Irakban, az év végére pedig létszámuk 150-re gyarapszik, s ők már nemcsak őrző és védelmi feladatokat látnak el, hanem részt vesznek az iraki, illetve a kurd hadsereg kiképzésében is. A miniszter tájékoztatott arról is, hogy Magyarország növeli az iraki hadsereg kiképzésében való részvételét és idén novemberben újabb iraki tisztek érkeznek Magyarországra, hogy robbanóeszközök hatástalanítására vonatkozó honvédségi kiképzésen vegyenek részt. Ezen kívül Magyarország újabb fegyverekkel és száztízezer lőszerrel segíti az iraki hadsereget az Iszlám Állam elleni harcban, és húsz, Irakban megsérült katona magyarországi gyógykezelését is vállalta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: mindaddig azonban, amíg nem sikerül teljesen legyőzni az Iszlám Államot, arra kell koncentrálni, hogy mindazok, akik a térségben arra kényszerülnek, hogy elmeneküljenek otthonaikból, ne Európába jöjjenek, hanem maradjanak az otthonaik környékén. Ennek érdekében Magyarország egymilliárd forinttal támogatja azt az európai uniós alapot, amely a Szíriából elmenekülteket és az őket befogadó közösségeket segíti, s Budapest továbbá másfélmilliárd forintot ajánl fel arra, hogy a majdani szíriai újjáépítés során Magyarország felépítsen egy modern kórházat Szíriában.

Az Iszlám Állam teljesen kiszorítható Irakból és Szíriából – mondta John Kerry amerikai külügyminiszter a washingtoni találkozóján. Kerry mindazonáltal arra szólította fel a résztvevőket, hogy ne hagyjon alább a küzdelemben tanúsított eltökéltségük.

Irakban az Iszlám Állam által korábban elfoglalt területek majdnem felét, Szíriában pedig húsz százalékát már sikerült visszafoglalni a dzsihadistáktól.

Az amerikai diplomácia vezetője úgy vélte, a 2014 júniusa óta a szélsőségesek kezén lévő, az Iszlám Állam iraki fellegvárának számító Moszul visszavétele lehet a dzsihadisták elleni küzdelem egyik fordulópontja. Ezt követően ugyanis a terroristáknak nem marad bázisuk Irakban.

A politikus mindenesetre hozzátette, a város visszafoglalásával párhuzamosan nem múlna el a terrorveszély.

„Az Iszlám Állam elég realista ahhoz, hogy tudja, mikor kell változtatnia” - figyelmeztetett Kerry. Úgy vélte, a terrorcsoport jelenleg „a kvázi-államszervezetből globális hálózattá alakulás stádiumában van, és egyetlen célja, hogy a lehető legtöbb embert meggyilkolja”.

Egy bagdadi diplomata előző napi értesülései szerint Haider al-Abádi iraki miniszterelnök már októberben elkezdené Moszul ostromát, iraki és amerikai tisztségviselők azonban egyelőre nem hoztak nyilvánosságra semmilyen menetrendet.

Az iraki hadsereg március 24-én indított offenzívát Ninive tartomány egészének visszaszerzésére, amelyben az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció is támogatja. Múlt héten sikerült ellenőrzésük alá vonni a kajarai légitámaszpontot, ami kulcsfontosságú lépés a Bagdadtól mintegy 400 kilométerre északra fekvő Moszul felszabadításához vezető úton.