Külföld
Szijjártó Péter: Kötelességünk megvédni a magyar embereket
Ötpárti felszólítás a törvény hatályba lépése ellen - Orbán Viktor és Brenzovics László szerint különösen méltánytalan az ukrán oktatási törvény
A tárca vezetője közölte: telefonon egyeztetett Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével a további lépésekről az ukrán oktatási törvény ügyében.
Orbán Viktor és Brenzovics László szerint különösen méltánytalan a törvény
Az ukrán-magyar kapcsolatokat hátrányosan érintő, Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes oktatási törvényről tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke hétfőn az Országházban - közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A megbeszélésen megállapították: Ukrajna parlamentje elfogadott egy új oktatási törvényt, amely ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken történő oktatást, így a magyar nyelven folyó nevelő munkát is.
Ez ellentétes mind az ukrán alkotmánnyal, mind Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és nagyon hátrányosan érinti az ukrán-magyar kapcsolatokat. Magyarország, Ukrajna és a kárpátaljai magyarság a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt, az ilyen intézkedések azonban ez ellen hatnak - ismertette a tárgyaláson elhangzottakat a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Magyarország következetesen kiállt Ukrajna szuverenitása és európai uniós integrációja mellett, valamint élharcosa volt annak, hogy Ukrajna haladéktalanul kapja meg a vízummentességet az Európai Unióba. Orbán Viktor és Brenzovics László éppen ezért különösen méltánytalannak tartja az ukrán parlament magyar kisebbséget sújtó döntését - tette hozzá Havasi Bertalan.
Tájékoztatása szerint hétfőn a helyzetet ismertető és intézkedést sürgető levélben fordul az EBESZ főtitkárához, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosához és soros elnökéhez. Hasonló módon sürget intézkedést az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, az ET főtitkáránál, valamint az unió szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosánál.
Rámutatott: minden nemzetközi intézményt fel kell használni annak érdekében, hogy a "gyalázatos" törvénymódosítás ne léphessen életbe.
Az elmúlt több mint fél évben minden egyes magyar-ukrán kétoldalú tárgyalás fő napirendi pontja az ukrajnai törvénymódosítások voltak, beleértve az oktatási, az állampolgársági és a nyelvtörvényeket egyaránt - mondta Szijjártó Péter.
Hangsúlyozta: továbbra is szégyenteljesnek és gyalázatosnak tartják az új oktatási törvényt, amely az európai értékekkel és jogszabályokkal összeférhetetlen módon drasztikusan korlátozza a kisebbségek, így a magyar nemzeti közösség hozzáférését az anyanyelvi oktatáshoz, gyakorlatilag ötödik osztálytól felfelé azt lehetetlenné teszi.
A miniszter kiemelte: ez a törvény nemcsak a magyar-ukrán kapcsolatokról szóló jogszabályokat, az unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást, hanem az ukrán alkotmányt is súlyosan sérti.
Szijjártó Péter azt mondta, nem tudják másként értelmezni ezt a helyzetet, mint, hogy Ukrajna hátba szúrta Magyarországot. Felidézte, hogy Magyarország volt a leghangosabb támogatója az ukránok vízummentességének, elsők között ratifikálta a társulási megállapodást, és geopolitikai helyzetéből fakadóan némi rizikót is vállalva gázt szállított Ukrajnának, 2600 ukrán gyermek üdültetését biztosította, 600 millió forint értékben pedig humanitárius akciókat indított.
Ötpárti felszólítás a törvény hatályba lépése ellen
Egyhangúlag elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt a magyar parlamenti pártok, amelyek közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti.
Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érinené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte a pártok egységes felsorakozását a nemzeti érdek mellett, egyúttal aláhúzta, Magyarország nem függeszti fel, sőt fokozza is azt a humanitárius és fejlesztési segítséget, amelyet Ukrajnának adott az elmúlt években, mivel a szóban forgó döntésről nem a támogatások érintettjei, hanem a "vak nagypolitika" tehet.
Németh Zsolt közölte, a parlamenti pártok megállapodtak abban is, hogy a kérdésben rendszeresen egyeztetnek majd, hogy közösen tudjanak fellépni a magyar kormány diplomáciai offenzívájában.
A pártok emellett fontosnak tartják, hogy ebbe az offenzívába a parlamenti diplomácia, a külügyi bizottság is bekapcsolódjon - mondta, hozzátéve, a magyar delegáció álláspontját több nemzetközi szervezetben, így az Európa Tanácsban, az EBESZ-ben, a NATO-ban és az interparlamentáris unióban is kifejti.
A Fidesz külügyi kabinetjének vezetője jelezte azt is: a parlamenti pártok megállapodtak abban is, hogy saját nemzetközi pártcsaládjukban is fellépnek az ukrán oktatási törvény ellen.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a szóban forgó jogszabály az ukrán alkotmány mellett azoknak a szerződéseknek sem felel meg, amelyek Ukrajna és Magyarország között fennállnak.
A törévny életbe léptetése esetén ugyanis felszámolnák a magyar nyelven történő oktatást Kárpát-alján, amivel "150 ezer ember jelene és jövője válna kétségessé" - fejtette ki, megjegyezve, a kárpátaljai magyarság az Ukrajna és Magyarország közötti jó kapcsolatban érdekelt, azonban szülőföldjén meg akarja tartani oktatási rendszerét, kultúráját.
Brenzovics László kitért arra is, hogy ez az oktatási törvény ellentétes a soknemzetiségű Ukrajna jól felfogott érdekével, vagyis például azzal, hogy megvalósítsa európai integrációs célját.
A kárpátaljai politikus kérdésre válaszolva elmondta, a szóban forgó oktatási törvény kezdeti változata szükséges és támogatható javaslatokat tartalmazott, azonban "szélsőséges politikai erők olyan hisztériát keltettek" a nyelvi passzusokkal szemben, amely a kisebbségek érdekeivel teljesen ellentétes jogszabályt eredményeztek.
Németh Zsolt szintén kérdésre reagálva megjegyezte, talán orosz- és kisebbségellenes szándékkal született meg a törvény ezen része, de végül egy Európa-ellenes jogszabály kerekedett belőle, amellyel "immáron már nem pusztán Oroszország, vagy Putyin fenyegeti Ukrajnának a stabilitását", hanem Kijev maga is.
Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti képviselője kifejtette, az ukrán oktatási törvény egyértelmű megsértése a kisebbségi jogoknak, ami semmilyen formában nem tolerálható, ezért a szocialisták belföldön és külföldön is minden tőlük telhetőt megtesznek a törvény hatályba léptetése ellen.
Az ellenzéki politikus megjegyezte ugyanakkor, a jogszabály megszületésében szerepet játszhattak a "magyar külpolitika tévedései, rosszul belőtt lépései".
Gyöngyösi Márton, a Jobbik álláspontját ismertetve elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek helyzete folyamatosan romlik, így nem volt teljesen váratlan ez a törvény, ami miatt nem is értik a magyar diplomácia "fáziskésését".
Ennek ellenére itt egy nemzeti ügyről van szó, ahol a pártpolitika helyett összefogásra van szükség azért, hogy Ukrajnát visszatereljék a "józan ész útjára" - tette hozzá Márton.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint szintén teljes belpolitikai konszenzusra van szükség, meg kell akadályozni, hogy a most Ukrajnában történtek átgyűrűzzenek más szomszédos országokba is.
Van abban is némi cinizmus, hogy ez a döntés, "éppen véletlenül" azután született meg, hogy a vízummentesség és a társulási megállapodás ügyében minden európai ratifikációs folyamat végment - közölte.
Egy ukrán párt kárpátaljai szervezete is elítélte a jogszabályt
Elítélte a nemzetiségek javaslatait figyelmen kívül hagyó új ukrán oktatási törvény elfogadását a Szpravedliviszty (Igazságosság) párt Kárpátalja megyei szervezete.
Volodimir Csubirko, a Szpravedliviszty párt Kárpátalja megyei szervezetének vezetője, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) volt elnöke Facebook-oldalán hétfőn tette közzé a pártszervezet nyilatkozatát, amelyben - az ukrán pártok közül eddig egyedüliként - elítélte hogy a Legfelsőbb Tanács 2017. szeptember 5-én az ukrajnai nemzetiségek, így a Kárpátalján élő kisebbségek képviselőinek javaslatait figyelmen kívül hagyva fogadta el az oktatási törvényt.
"Úgy véljük, ezzel megsértették a nemzetiségi kisebbségek alkotmányos jogait, a világ országaiban elfogadott gyakorlattól eltérően nem bocsátották társadalmi vitára egy ilyen fontos konceptuális jogszabály tervezetét, megsértettek számos, Ukrajna és a szomszédos államok közötti megállapodást. Ennek kapcsán az egyes európai uniós tagországokhoz és az EU egészéhez fűződő viszony jelentős romlására számítunk" - olvasható a dokumentumban.
A Valentin Nalivajcsenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korábbi elnöke által vezetett ellenzéki párt kárpátaljai szervezete szerint "a meggondolatlan törvényalkotási kezdeményezés felelőssége a Legfelsőbb Tanácsra és Petro Porosenko elnökre hárul, ha aláírja a törvényt". "Felszólítjuk az ukrán államhatalmat, vizsgálja felül döntését, konzultáljon, és nyíltan vitassa meg a kérdést az ukrán közvéleménnyel, valamint a nemzetiségi kisebbségek képviselőivel, vegye figyelembe a javaslataikat, térjen vissza az alkotmányos mederbe, és tartsa be az európai elveket és gyakorlatot az ukrán állam számára ilyen fontos kérdések megoldása során" - zárul az ukrán párt Kárpátalja megyei szervezetének nyilatkozata.
Szijjártó Péter hozzátette: a nemzetközi diplomáciai csatornákon a leghatározottabban lépnek fel, és az az utasítása is érvényben van, hogy semmilyen nemzetközi szervezetben, semmilyen ukrán kezdeményezést, vagy Ukrajna számára fontos ügyet támogatni magyar diplomaták nem fognak.
Kérdésre közölte: a témáról hétvégén egyeztetett négy külügyminiszterrel Tallinban, az uniós tárcavezetők információs találkozóján is. Emellett a keleti partnerség külügyminiszterei előtt is felhozta hangsúlyosan a kérdést.
Kitért arra is, most következik az emberi jogi tanács ülése, ahol véleményt mond az ENSZ testülete, és ott határozottan fellépnek Ukrajna elítélése érdekében.
Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy hétfőn egyeztetett Kelemen Hunorral, a RMDSZ elnökével és Jakubinyi György érsekkel a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében. Szavai szerint kétségtelenül pozitívan kell értékelni a román kormányfő és a vezető román kormánypárt elnökének hozzáállását, intézkedéseit, de látni kell, hogy ezek nyomán azt sikerült elérni, hogy a katolikus magyar iskola diákjai a jövőben is magyar iskolába járhatnak, de az iskola gyakorlatilag megszűnt.
Ezt nyilván nem tekinthetik úgy, hogy akkor "ez az ügy most el van intézve" - mondta.
Továbbra is minden erejükkel támogatják a marosvásárhelyi magyarokat abban, hogy a katolikus magyar iskola újra tudjon indulni. Ehhez a megfelelő jogi, közigazgatási javaslatokat az ottani magyarok és a katolikus egyház folyamatosan megteszi.
Kiemelte: a magyar iskola fennmaradásának kérdése kizárólag a román hatóságokon múlik.
Amíg a kérdés nem rendeződik véglegesen, Magyarország továbbra sem tudja támogatni Románia OECD-tagságát - jelezte Szijjártó Péter, aki kitért arra is, a kérdés az elmúlt évek valamennyi román-magyar kontaktusában napirenden szerepelt. A román fél nem az elmúlt napokban tudta meg, hogy ez a kérdés Magyarország számára fontos - rögzítette.
Szólt a hétvégi, egyes bevándorláspárti politikusok nyilatkozatairól is.
A magyar kormány nem változtat bevándorláspolitikáján
A miniszter úgy reagált: "kár a gőzért", akármilyen nemzetközi nyomást is próbálnak Magyarországra helyezni, a magyar kormány nem fog változtatni bevándorláspolitikáján. Továbbra is rossz és veszélyes dolognak tartják az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvóták bevezetését.
Továbbra is kitartanak azon jogi álláspontjuk mellett, hogy az Európai Bíróság döntése Magyarországot jelenleg semmire sem kötelezi, arra pláne nem, hogy elkezdje befogadni az illegális bevándorlókat - mondta Szijjártó Péter.
Megjegyezte: látják, nagyon sok európai politikus aggódik a jogállamiságért, az illegális bevándorlókért, itt lenne az ideje, hogy a már Európában lévő emberekért, például a nemzeti kisebbségekért is elkezdjenek aggódni.
Szijjártó Péter a lex Heinekkent illető kérdésre kiemelte: a vörös csillag egy diktatúrához kapcsolódó önkényuralmi jelkép, és nagyon helyes ha az Európai Bizottság megengedi, hogy a saját történelmünkben oly sok sérelmet okozó diktatúrák jelképeit ne kelljen elviselnünk különböző kereskedelmi jelképeken.
A HÖOK szerint elfogadhatatlan a jogszabály
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elfogadhatatlannak tartja az ukrán oktatási törvényt, amely álláspontja szerint figyelmen kívül hagyja a kisebbségi jogokat, az emberi, erkölcsi és morális normát.
A HÖOK hétfői közleményében kiemelte: elfogadhatatlannak tartják, hogy Ukrajna abban látja országa és oktatása fejlődésének zálogát, hogy az ott élő kisebbségek kultúráját lábbal tiporja - köztünk a 150 ezres magyarságét is.
A kárpátaljai magyarok oktatásba fektetett munkáját szüntelenül egyetlen cél vezérelte: a lehetőségekhez képest a legkiválóbb anyanyelvi oktatás megteremtése, amely képes a magyar nemzetet megtartani és erősíteni, a kultúrát, hagyományokat ápolni és fenntartani, ezzel együtt pedig Kárpátalja fejlődéséhez hozzájárulni - mutatott rá a hallgatói szervezet. A HÖOK aggályát fejezte ki és követelte az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény visszavonását.
LMP: A magyar pártok együtt álljanak ki a kárpátaljai magyarokért!
A magyarországi parlamenti pártok elnökeinek közös kiállását szorgalmazta az LMP társelnöke a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatásáért hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Szél Bernadett arra kéri Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, Vona Gábor Jobbik-elnököt, Semjén Zsolt (KDNP) valamint Molnár Gyula szocialista pártelnököket, kezdeményezésére lássák el kézjegyükkel azt a dokumentumot, amelyben az ukrán elnökhöz fordulnak és amelyben felkérik Petro Porosenkót, ne írja alá a kisebbségek anyanyelvi oktatását korlátozó az új ukrán oktatási törvényt.
Szél Bernadett hangsúlyozta: a magyar kisebbségek nyelvhasználatának kérdése olyan nemzeti ügy, amelynek segítéséért a pártoknak háttérbe kell szorítaniuk önös érdekeiket. Megjegyezte: felemelő lett volna, ha a kormánypártok is részt vesznek a magyar ellenzékiek vasárnapi demonstrációján.
Elmondta azt is: az Európai Parlamentben is közös kiállásra kéri az ügyben a magyar delegáció tagjait, pártcsaládtól függetlenül.
Arra is kérte a magyar kabinetet, olyan külpolitikát folytasson, amely nem aláássa, hanem segíti határon túli magyarok ügyét. Mint fogalmazott, a zsarolás vagy a keménykedés nem mindig használ nekik.
Arra a kérdésre, miért szerződteti az LMP azt a Ron Werbert, aki korábban a szocialista párt mellett egy magyar kisebbség elleni kampányt irányított, Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője válaszolt. Azt mondta: tévedés, hogy a kampányt Ron Werber tervezte, vezette volna. Valóban felháborító volt a 2004-es kampány - jegyezte meg -, ezért azonban Gyurcsány Ferencnek kell viselnie a felelősséget.
Közölte: még nem született meg a megállapodás az LMP és a kampánytanácsadó között.
A módosított oktatási törvény kimondja, hogy a kisebbségi nyelven történő oktatás csakis az óvodákban és az általános iskola alsó tagozataiban lesz lehetséges a jövőben.