Külföld
Szijjártó Péter: Európa akkor lesz erős, ha a családok Európája lesz
„A viták az európai parlamenti választásban csúcsosodnak majd ki, amelynek a tétje, hogy erős vagy gyenge lesz Európa”
A vitákat a kölcsönös tisztelet és józanész alapján kell megvitatni - mondta. Hozzátette: "mi erre készen állunk, de a kioktatásból nem kérünk".
Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: a családok Európájának megvalósítása nemcsak demográfiai, hanem kulturális, lelki kérdés is. Úgy látja, a migráció logikus, működőképes válasznak tűnik, "ott, ahol sokan vannak".
Ugyanakkor amikor Európa feladja saját identitását és a multikulturalizmus oldalára áll, felmerül a kérdés, hogy mihez lehet integrálódni - fogalmazott. Hozzáfűzte: csak a fogyasztói társadalom marad a közös identitás.
Balog Zoltán szerint helyes döntés volt a "Soros-tervet" állítani a küzdelmük középpontjába, mert az egy olyan szemléletet jelenít meg, amely a legnagyobb veszélyt jelenti: az open society (nyílt társadalom) filozófiáját, amely alapján "aki beenged, az jó, aki kizár, az rossz". Pedig csak azt kell beengedni, ami jó, és ami rossz, azt ki kell zárni - mondta.
Arról is beszélt, hogy a keresztény hit és kultúra közötti különbség abban rejlik, hogy a hit személyes meggyőződés, amelynek védelme a keresztény közösség feladata, az ebből kinövő kultúra védelme pedig az állam feladata.
Kerekasztal-beszélgetés: A kormány a családvédelmi akciótervvel azt üzeni, hogy a gyereknevelés érték
A kormány a családvédelmi akciótervvel azt üzeni, hogy a gyereknevelés érték - vélekedtek a Századvég Alapítvány csütörtöki budapesti konferenciája kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az Európa jövője: család vagy migráció című rendezvényen azt mondta, Nyugat-Európában a legnagyobb probléma, hogy tabuként kezelik a családtámogatás kérdését, és csak azzal foglalkoznak, hogyan pótolják a csökkenő születésszám okozta hiányt; nem teszik fel azonban a valódi kérdést, mégpedig azt, hogy mi az oka a népességcsökkenésnek.
További problémaként vetette fel, hogy a mai nőkbe gyerekkoruktól kezdve belesulykolják, hogy csak akkor érnek valamit, ha versenyképesek a férfiakkal az élet minden területén. A nők emiatt olyanok akarnak lenni, mint a férfiak, így azonban megfosztják magukat attól a lehetőségtől, hogy megélhessék az anyaságot, mint a kiteljesedés egyik formáját - fűzte hozzá. Kiemelte, a kormány a családvédelmi akciótervvel egyebek mellett azt üzeni, hogy a gyereknevelés olyan teljesítmény, amely közösségi szinten is elismerendő.
Hozzátette, hogy az anyagi segítség fontos, mert a mai fiatalok létbiztonságra vágynak a gyerekvállaláshoz, de ez önmagában nem elég, a társadalomnak is értékelnie kell, ha valaki felelősen dönt a gyerekvállalás mellett. A felelős döntéshez pedig meg kell jelennie a kultúrában és a nevelésben is, hogy a gyerekvállalás érték.
Azokra a kritikákra, amelyek szerint a családtámogatási intézkedések a nőket szülésre kényszerítik, azt válaszolta, nem kényszerítenek senkit, "nem ajtókat zárnak be", hanem lehetőségeket teremtenek, és minden élethelyzetre igyekeznek megoldást kínálni.
Pillók Péter, a Századvég Alapítvány vezető kutatója azt hangoztatta, hogy migrációból fedezni a népességcsökkentést gyors és "instant" megoldás, ehhez képest belső szaporulattal növelni a népességet jóval hosszabb ideig tartó folyamat; ezért fontos, hogy a kutatások ne csak az adott pillanatra koncentráljanak, hanem trendeket és tendenciákat is nézzenek.
Szintén kiemelte, hogy meg kell teremteni a "gyerekvállalás kultúráját", hogy értékként tudjon megfogalmazódni a gyerekvállalás, ehhez pedig szerinte a társadalmi rendszer minden elemének sugallnia kell ezt az értéket.
Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója arról beszélt, hogy a nyugati politikusok nem nemzetben gondolkodnak, és csak azért áramoltatnak be tömegeket, hogy növeljék a fogyasztóképes keresletet. A bevándorlók a kibocsájtó országukban nem képesek a fogyasztásra, Európában azonban a szociális ellátórendszer alapjaiból táplálkozva, eltartottként fogyasztókká válnak, és szolgálják a gazdasági érdekeket.
A migráció támogatásakor valójában a gazdasági lobbik működésének érdekérvényesítése zajlik a politikusokon keresztül - jelentette ki. Hozzátette, az értelmiségiek nem lázadnak ez ellen, egyfajta módosult tudatállapotban élnek, mert minden kulturális termék azt sugallja, hogy a bevándorlók érkezése jó nekik.
Ugyanakkor az alsó középosztályban már érezni a feszültséget, mert ők már megtapasztalják a migráció hátrányát is - jegyezte meg.
Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) alapítója, Újbuda alpolgármestere azt mondta, kutatások szerint a fiatalok legtöbbje nagycsaládra vágyik, elképzeléseik azonban nem valósulnak meg. Ennek egyik oka szerintük az, hogy a nők féltik a karrierjüket, hogy nem tudnak visszamenni dolgozni a gyerek mellől, ezért véleményük szerint az atipikus foglalkoztatási formák erősítése kiemelten fontos. A többiekhez hasonlóan úgy vélekedett, hogy a családok anyagi támogatása mellett az erkölcsi megbecsülés is döntős tényező lehet a gyerekvállalásban.