Külföld
Szijjártó Péter: Csak Magyarország tartja be az uniós szabályokat
„Mit jelent valójában Schengen? A közös határokon belül nincs ellenőrzés, és cserébe a külső határokat megvédik a tagok. Most ez történik? Nem”
– Diplomáciai körökben hihetetlenül pragmatikus embernek tartják. Így, ha megengedi, minden körítés nélkül kérdezem, mi lesz Pakssal?
– Az atomerőmű bővítése a menetrendnek megfelelően fog történni. Mi Magyarország számára a létező legjobb megállapodást kötöttük, minden nemzetközi jogszabályt betartva. Ebben száz százalékig biztos vagyok.
– Brüsszel mintha nem egészen így gondolná…
– Mi minden kérdést megválaszolunk, amit az Európai Bizottság feltesz. A paksi beruházás megtámadásával az Európai Bizottság a hosszú távon fenntartható rezsicsökkentésnek üzent hadat. A rezsicsökkentés sok gazdasági érdeket sért, de a magyar emberek érdekeit szolgálja.
– Az uniós kötelezettségszegési eljárás azért biztos hátráltatja a projektet.
– Nem gondolom. Jelenleg minden a menetrend szerint zajlik. Az EU minden kérdésére van helyes válaszunk. Magyarországnak kulcskérdés Paks, amely jelentősen hozzájárul energiabiztonságunkhoz, biztosítja versenyképességünket, és a paksi bővítés a rezsicsökkentés fenntartásának is alapfeltétele, hiszen Paks állítja elő a legolcsóbban az áramot.
– Nincs tehát kettős mérce? Tapasztaltuk a Déli Áramlat esetében, hogy hiába lett volna a projekt gazdaságilag hasznos Európának, végül mégis megfúrták.
– Ez is azt bizonyítja, hogy az Európai Bizottság politikai alapon dönti el, hogy melyik energetikai beruházásba köt bele. Az Északi Áramlat II. éppen úgy kikerüli Ukrajnát, mint a Déli Áramlat tette volna, és a Déli Áramlat megépítése is vállalatok megállapodásán alapult volna, éppen úgy, mint az Északi Áramlat II. esetében.
– Brüsszelre nézve, ebben hinni sem szeretnénk. A minap tárgyalt Pekingben a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai segítséggel való „felturbózásáról”. Kormányközi megállapodás is van, de tényleg lesz vasútvonal is?
– Ez a vasút kínai, magyar, szerb, görög és meggyőződésem szerint összeurópai érdek. A pireuszi kikötőktől 740 méter hosszúságú vonatokon érkezhetne a kínai áru Európába. A közelgő Kína–Közép-Európa-csúcson reményeim szerint megszületik az átfogó államközi megállapodás is. Ez azt jelenti, hogy bő három év múlva akár működhet is ez a gazdasági, kereskedelmi folyosó. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy hazánknak mennyire hasznos lenne, ha a kínai áru rajtunk keresztül érkezne Nyugat-Európába. Ez jelentős tranzitbevételekkel és új munkahelyek létrehozásával járna.
– Ha Brüsszel jóváhagyja… Ebben a projektben uniós „barátaink” mit javasolnak?
– „Tanácsokat” természetesen kapunk. Ezek zöme, valljuk meg, nem az építést erősíti. Nekünk azonban a saját érdekeinket kell néznünk.
– A régi-új görög kormány választási programjában az volt, hogy leállítják a kikötők magánosítását. Aztán valahogy a kínai befektetők egy része ki lett zárva, de jöttek helyette tengerentúliak…
– Legutóbb, amikor találkoztam a görög külügyminiszterrel, az első dolgom volt megkérdezni, hogy a kikötőnek mi lesz a sorsa. Azt válaszolta, hogy minden marad a régiben, nincs változás. Úgy gondolom, ebben az esetben a görögök érdeke is az, hogy ne módosítsanak.
– Mint ahogy a migránsok feltartóztatása is. Elméletileg.
– Ez létező probléma. Görögország átengedi a migránsokat, és az Európai Unió vezetői érdemben eddig nem tettek semmit. A schengeni zónán belüli szabad mozgás az egyik legfontosabb közös vívmányunk, ennek megvédése mindannyiunk érdeke, arról nem is beszélve, hogy a szabad mozgás megszűnése elképesztő gazdasági károkat is okozna. Mit jelent Schengen? A közös határokon belül nincs ellenőrzés, és cserébe a külső határokat megvédik a tagok. Most ez történik? Nem. Jelenleg a közös európai szabályokat maradéktalanul csak Magyarország tartja be.
– Orbán Viktor miniszterelnök a minap jelezte, az Európai Unió nem úgy működik, ahogy kell. Az alapító hatok igazsága nem feltétlen igaz a ma jó kéttucatnyi tagra.
– Új világrendben élünk. Az Európai Unió lemaradt a világgazdasági versenyben, minden eddiginél komolyabb terrorfenyegetettségben élünk, nincsenek válaszaink az energiaellátási kérdésekre, a déli és a keleti szomszédságunk pedig még soha nem volt ennyire instabil. Ebben a helyzetben teljesen legitim kérdés az alapszerződés megnyitásának felvetése.
– Nap mint nap találkozik NATO-vezetőkkel, mennyire reális az Iszlám Állammal való leszámolás Oroszország nélkül?
– Szíriában csak akkor lesz megoldás, ha létrejön egy átfogó megállapodás a transzatlanti közösség és Oroszország között. A koordinálatlan akciók csak elmélyítik a válságot.
– De az amerikaiak Aszad elnök fejét kérik, az oroszok meg védik.
– Győzzük le a terrorizmust, győzzük le az Iszlám Államot, legyen béke Szíriában. Ha ez sikerül, akkor beszéljünk a jelenlegi rezsim jövőjéről. Közhely, de mindent a maga idejében.
– A végére jönne a magyar médiát a jelek szerint legjobban izgató kérdés tőlünk is. Kényelmes a zakója?
– Az.
– Azonban a tréfát félretéve. Miképp viseli a házára, ruhájára való megjegyzéseket, a naprakész bulvár kukabúvárokat, illetve azt, ami igazából e mögött van? A folyamatos folyosói pletykákat a leváltásáról, minisztériuma feldarabolásáról, ide-oda távozásáról?
– Tizenhét éve foglalkozom politikával, edzett vagyok. De ha egy apróságot megenged: hetekig írták, hogy október 15-én megbukom, máshová „tesznek”. Október 16-án senki nem írta azt, hogy elnézést, tévedtünk.