Külföld

Szijjártó Péter: Az Ankarával való megállapodás nem aktuális

"A Balkán lezárásával megváltoztak a körülmények"

Elvesztette aktualitását az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó átfogó megállapodás. Alapvetően megváltoztak ugyanis a körülmények azáltal, hogy a nyugat-balkáni országok lezárták határaikat a migránsok előtt - közölte hétfőn Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása előtt.

Európa érdekeit kell szem előtt tartani az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok kiindulópontjaként: fontos, hogy újjáépüljön egy pragmatikus, a józan észen és a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd a felek között - közölte Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán. A külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatóján elmondta, a párbeszéd újraindítása mellett az EU-nak fontos érdeke az is, hogy legyen újra béke Ukrajnában, valamint az, hogy hosszú távon fenntartsuk egy átfogó gazdasági-kereskedelmi együttműködés létrehozásának lehetőségét "Lisszabontól egészen Vlagyivosztokig".

hor-szij
Mogherini: megoldást kell találni a líbiai konfliktusra

Az Európai Unió megkezdte a szankciók előkészítését azon líbiai tisztségviselők ellen, akik akadályozzák az országban uralkodó kaotikus állapotok felszámolását célzó ENSZ-béketerv megvalósítását - közölte Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben az uniós külügyminiszterek hétfői tárgyalása után.

Sajtótájékoztatóján az olasz diplomata kiemelte, Líbiának működő kormányra van szüksége minél hamarabb, hogy megkezdődhessen a béke helyreállítása és az ország újjáépítése. Federica Mogherini kijelentette: az Európai Unió kész támogatni az új kormányt.
Michael Roth német külügyminiszter-helyettes elmondta: "nem született ma döntés a szankciókról".
Névtelenséget kérő uniós források szerint a kilátásába helyezett büntetőintézkedések beutazási korlátozást és vagyonbefagyasztást is magukban foglalnának.
Szakértők szerint a líbiai helyzet rendezése két okból is rendkívül fontos az Európai Uniónak: egyrészt a jövőben esetleg ismét az észak-afrikai ország felé terelődhet a menekültáradat, másrészt az Iszlám Állam dzsihadista szervezet térnyerése miatt.
Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter az Oroszországot sújtó uniós szankciók kérdéséről beszélt újságírók előtt. A tárcavezető hangsúlyozta, "jelen pillanatban nem vehető biztosra semmilyen döntés" ezen gazdasági korlátozó intézkedések újabb meghosszabbításáról. Ezen korlátozások hatályát már decemberben meghosszabbították, legközelebb nyáron kell döntésre jutniuk a külügyminisztereknek ebben a kérdésben.
Linas Linkevicius, a litván diplomácia vezetője viszont más álláspontra helyezkedett, ő arról beszélt, hogy nem várható az Oroszországgal szembeni uniós politika felülvizsgálata. Ezt a véleményt hangoztatta Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter is.
Az ukrán válság miatt Oroszországgal szemben érvényesített, egyes szektorokra célzott gazdasági korlátozó intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.


Rendszer kell Moszkva és Brüsszel kapcsolataiba
Federica Mogherini az értekezlet előtt elmondta, hogy közös irányvonalat szeretnének meghatározni az európai diplomáciában Oroszország esetében, hogy rendszert vigyenek az Európai Unió és Oroszország közti kapcsolatok működésébe.
Az orosz szankciók nem kerülnek szóba a hétfői tárgyaláson, arra legkorábban az uniós tanács nyári ülésén kerülhet sor - tájékoztatott a főképviselő.
Mogherini kitért arra is, hogy a közel-keleti kérdéssel kapcsolatban Európa a tagállamokkal közösen, a nemzetközi közösség támogatásával a két egymás mellett létrejövő állam, Palesztin és Izrael együttélését támogatja.

A spanyol kormány csak feltételekkel támogatná az EU-török megállapodást
Spanyolország csak bizonyos feltétekkel támogatná a migrációs válságkezeléséről szóló, Törökország és az Európai Unió közötti megállapodást - mondta José Manuel García-Margallo spanyol külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatóján.

Az illegálisan Görögországba érkezők mindegyikét regisztrálni kell, még mielőtt Törökország visszafogadná őket, és lehetőséget kell adni számukra, hogy beadják menedékjogi kérelmüket - ismertette kikötéseiket a politikus, és hozzátette, hogy csak ennek elbírálását követően lehetne visszaküldeni az embereket Törökországba, amennyiben nem kapták meg a menedékjogot, és a fellebbezésüket is elutasították.
Hangsúlyozta, hogy a visszafogadás csak időszakos és rendkívüli lehet, azért, hogy enyhítsék a Görögországra nehezedő migrációs nyomást. 
A spanyol diplomácia vezetője nyilvánvalóvá tette: elutasítják a Görögországba illegálisan érkezők kollektív visszafordítását Törökországba, mert azt - mint mondta - tiltja egyebek mellett az Európai Unió Alapjogi Chartája, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés.
Spanyolország csak olyan megállapodást támogat, amely megfelel a nemzetközi és az uniós jogszabályoknak és egyezményeknek - jelentette ki García-Margallo, aki a találkozó előtt spanyol újságírók azt mondta: jelen formájában ezeket sérti a javaslat, amely ezért "elfogadhatatlan".
A spanyol ügyvezető kormány szerdán ismerteti a tervezet részleteit a parlament külügyi bizottsága előtt, és az itt kialakuló többségi álláspontot fogja képviseli a csütörtökön kezdődő EU-csúcstalálkozón.
A spanyol parlamenti pártok többsége elutasítja a megállapodás elfogadását.

Elvesztette aktualitását az Ankara és az EU közti megállapodás
Elvesztette aktualitását az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó átfogó megállapodás. Alapvetően megváltoztak ugyanis a körülmények azáltal, hogy a nyugat-balkáni országok lezárták határaikat a migránsok előtt - közölte Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása előtt. 

A tárcavezető a találkozóra érkezve hangsúlyozta: új helyzet jött létre azzal, hogy az érintett országok "visszatértek a közös szerződések és kötelezettségek betartásának kultúrájához, vagyis úgy döntöttek, hogy megvédik a saját határaikat és intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a zöldhatáraikon ne legyen lehetséges az illegális határátlépés".
A magyar kormány meglátása szerint a megoldásnak alkalmazkodnia kell ehhez új helyzethez. Az Ankarával kötendő általános egyezmény helyett egy három elemből álló tervezetre van szükség, amely alapján a Törökországnak nyújtandó hárommilliárd eurós támogatást is újra kell gondolni - mondta újságírók előtt Szijjártó Péter.
Ennek a tervnek az első pontját a nyugat-balkáni országok támogatása jelenti, hogy fenn tudják tartani a határaik védelmét célzó erőfeszítéseiket. A második pont értelmében segítséget kellene nyújtani Athénnak annak érdekében, hogy Görögország meg tudjon felelni a közös európai szabályoknak, létre tudja hozni az uniós menedékkérő-regisztrációs központokat, az úgynevezett hot spotokat és végig tudja vinni a megfelelő eljárásokat.
Szijjártó Péter szerint végül fel kell ismerni, "nekünk nem az a felelősségünk, hogy az Európába útnak induló bevándorlóknak európai életet biztosítsunk, hanem az, hogy segítsük őket abban, hogy minél előbb visszakapják a régi életüket". A miniszter szerint ennek megfelelően támogatást kell nyújtani Törökországnak, Jordániának, Libanonnak és az iraki kurd régiónak, hogy el tudják látni az oda érkező menekülteket.
A miniszter leszögezte, hogy a kormány továbbra is elfogadhatatlannak tartja a menedékkérők áttelepítéséről és az abból fakadó kötelező elosztásról, illetve letelepítésről szóló elképzeléseket.
Szijjártó Péter elmondta: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője köröztetett egy levelet a tanácsülés előtt, amelyben egyebek mellett az áll, hogy az iraki és líbiai helyzet arra enged következtetni, hogy növekedni fog az Európára háruló bevándorlási nyomás.