Külföld

Szijjártó Péter: A terrorizmus beköltözött az Európai Unióba

„Az embereknek elegük van Brüsszel ámokfutásából, megoldást pedig csak a visegrádiak nyújtanak”

Az Európai Unió nincs felkészülve az újabb migránsinvázióra, tényleges megoldás helyett a brüsszeli aktatologatók diktálnak, akik az eddigi önigazoló nihilista semmittevést folytatnák – Szijjártó Péter a ma kezdődő pozsonyi EU-csúcs előtt nyilatkozott a Magyar Hírlapnak. A külügyminiszter szerint tényleges választ a migráns­invázióra a visegrádi négyek adtak. Szijjártó az interjúban beszél Donald Trumpról éppúgy, mint a külügyi tárca személyi döntéseiről.

Szijjártó 20160916
Furcsa, hogy a liberálisok, ha nem azt gondoljuk, amit ők, megbélyegeznek minket – mondja a külügyminiszter (Fotó: Nagy Balázs)

- Odacsapnak ma Merkeléknek? Egyes nyugati lapok szerint a visegrádiak közép-európai forradalomra, avagy még furcsább megközelítésből: liberálisokkal szembeni ellenforradalomra készülnek az EU-csúcson.

- Egy biztos: mi nem a liberálisokhoz képest mérjük magunkat. Nagy baj is lenne… Nekünk azoknak a véleménye számít, akik Európa jövőjéért aggódnak. Márpedig az unió jelenlegi vezetői és hangadói Európára nézve rendkívül veszélyes politikát folytatnak. A bevándorláspárti politika mindannyiunk jövőjét veszélyezteti. Magyarország és a visegrádiak a józan ész talaján állnak. Meggyőződésünk, hogy minden európai politika középpontjába a biztonság helyreállítását kell helyezni. Néhány évvel vagy akár csak néhány hónappal ezelőtt ki lehetett mondani, hogy Európa biztonságos hely. Ma már nincs így, a terrorizmus beköltözött Európába, a migránsáradat rendkívüli mértékben rontotta le a közbiztonságot és növelte a terrorfenyegetést. Éppen ezért nem szabad kockáztatni, nemet kell mondanunk az illegális bevándorlásra és a brüsszeli kvótacsomagra.

- Az Európai Unió jelenlegi vezetői azonban mintha egy másik, képzeletbeli világban élnének. Az új német–francia–olasz tengely nem akar változtatni, szerintük mindent jól csináltak eddig, most csak még jobban kell.

- Nyugat-Európa a naivitás állapotában leledzik, folyton közös megoldásról beszélnek, miközben egy év is eltelt anélkül, hogy az illegális bevándorlással kapcsolatban közös megoldás jött volna létre. Azaz a tagálla­mok szintjén kell megtalálni a választ a migrációs válságra, és a magyar kormány - miután tavaly három hónapig vártunk a „közös megoldásra” - meg is hozta a szükséges döntéseket. Kerítést építettünk, megváltoztattuk a törvényeket, és megerősítettük a határ élő erős védelmét. Mi mondhattuk el először, hogy a területünkön keresztül nem érkezik illegális bevándorló Ausztriába és Németországba – ennél komolyabb bizonyítéka a hatékonyságnak nincs.

- Magyarország kétségkívül először lépett érdemben kerítésügyben, elsők vagyunk abban is, hogy a megkérdezzük a lakosságot a kötelező betelepítésről. Visegrádi kollégáiban nem merült fel, hogy ők is népszavazást tartsanak?

- Ezt egyikük sem monda így ki, de hogy mindegyikük nagyon élénken érdeklődött az ügy iránt, az biztos.

- S sikeres lesz a referendum? Nálunk például a levélben szavazás előtt osztrák mintára nem nyílnak ki a borítékok?

- Ha felidézem az elmúlt másfél évből azokat a lekezelő „demokrácia-kritikákat” és sértéseket, amelyeket az osztrákok a fejünkhöz vágtak, akkor a visszavágás vágya igencsak dolgozik bennem. De legyünk inkább nagyvonalúak.

- Tiszteljük az eleganciáját, így csak minket fog tovább kínozni a kérdés, hogy az osztrák belügyminiszter nem a szabadságpárti elnökjelölt várható győzelme miatt talált-e rosszul záródó borítékokat, és halasztotta el a választást. Azonban a legnagyobb jóhiszeműségünk mellett is felvetődik: mi lesz akkor, ha Brüsszelben fű alatt akarják keresztülverni a kötelező kvótát?

- Igen, ez reális veszély, ezért fontos, hogy a népszavazáson minél többen mondjunk nemet, hiszen az ilyen sunyi kültelki megoldásokat csak így lehet megakadályozni. Bármerre járunk Európában, az emberek többségének elege van ebből az ámokfutásból, tényleges megoldást akarnak, amit jelenleg csak a visegrádiak nyújtanak. Előbb vagy utóbb az európai választók kikényszerítik a fordulatot Brüsszelben. És ennek első lépését mi tehetjük meg október 2-án.

- Amire „európai barátaink” máris azt mondják, hogy megtörjük az unió egységét.

- Európa legnagyobb értéke az egysége. Az uniós vezetők azonban csak beszélnek az egységről, ha ők akarnak valamit, azt mindenkinek támogatnia kell. Ha mi vetünk fel valamit, az már az egység megbontását jelenti. Ismerjük ezt a furcsa liberális felfogást. Azt mondják, hogy bárki gondolhat bármit, de ha nem azt gondolod, amit ők, akkor megbélyegeznek. Mindig is lesznek különbségek, az unióban huszonnyolc szuverén ország van, ezért természetes, ha vannak viták. A probléma az, amikor egyesek megbélyegzik azokat, akik a mainstreamtől eltérő véleményt fogalmaznak meg.

- A luxemburgi külügyminiszter szinte hadat üzent Magyarországnak, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke sem fogta vissza magát.

- Jean Asselbornt és Martin Schulzot nem érdeklik a magyar emberek, és valójában nem érdekli őket a jogállam és a demokrácia sem, csak az, hogy minél több illegális bevándorló érkezzen Európába. Még egyszer: szerintük bárki bármit mondhat, de ha valaki nem azt mondja, amit ők, kirekesztik, megbélyegzik.

- Igaz is, az „egységrontó” vádat megkaptuk az Oroszország elleni szankciók kapcsán is. Az ukrán konfliktus Pozsonyban is napirenden lesz.

- A nemzetközi jogot mindenkinek be kell tartania, azonban ma már mindenkinek be kell látnia, hogy a szankciók nem bizonyultak hatékonynak. Az EU vezetői a minszki megállapodásokhoz kötötték a szankciók időtartamát, de ettől egy szemernyit sem javult a helyzet. A szankciók mindeddig nem vittek közelebb a minszki megállapodások betartásához.

- Megoldás?

- Igen, ez a kérdés: akkor mi legyen? Ahhoz azonban, hogy erről beszéljünk, meg kellene őszintén vitatni, hogy az eddigi döntéseink miként sültek el. Erre máig nem került sor, Brüsszel nyomására a döntés nagyon alacsony szinten született, egyszerű technikai kérdésként beállítva a szankciók meghosszabbítását.

- Pozsonyban akkor feláll a miniszterelnök, és követeli, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba?

- Az Európai Tanács októberi ülésén lesz napirenden a szankciók hatásának elemzése. Tovább már nem lehet halasztani.

- Hacsak a török kérdés nem szorítja ki a napirendről. Hiszen a beígért októberi vízummentességből már aligha lesz valami, ha egyáltalán kapnak a törökök szabad beutazást az unióba.

- Az Európai Unió vezetése ebben is nagyot hibázott, senkivel sem lehetett volna azt eljátszani, amit a törökökkel csináltak. Velük meg, egy erős és határozott országgal ezt tenni, ordító hiba volt. Elhitették velük, hogy nekik nem kell minden feltételt teljesíteniük a vízummentességhez, hanem elég az EU–Törökország bevándorlási megállapodást betartaniuk. Közben viszont az unió legmigránsbarátabb kormányai is határozott nemet mondanak a török vízummentességre, ha nem teljesül az unió előírásaiban szereplő minden feltétel. Ankarában így joggal érezhetik úgy, hogy egyszerűen megvezették, átverték őket. Ráadásul létrejött az a nonszensz helyzet, hogy európai politikusokat jobban érdekli az államcsínynél az, hogy a törvényesen megválasztott hatalom hogyan számoltatja el az elkövetőket. Ez aránytévesztés.

- Ön híresen jóban van török kollégájával, a puccskísérlet idején is aggódva hívta. Most hogy látja, a törökök kitárják a határokat? Jön az újabb migránsroham?

- Sajnos reális az esély egy újabb migrációs hullámra. Az elmúlt hónapokban a dél-európai határvédelmet meg kellett volna erősíteni, de ez nem történt meg.

- Mi tovább erősítjük a határvédelmet, de mennyire vannak erre felkészülve a többiek?

- Az Európai Unió semennyire sincs felkészülve. Addig lamentálnak, amíg már nem lesz min vitatkozni. A horvátok egyelőre a kormányalakítással vannak elfoglalva. A szerbek mindent megtesznek, hogy az országuk ne legyen a migránsok egyirányú utcája, a macedónok példaértékűen küzdenek. De ez nem lesz elég. Mi ezért léptünk már időben.

- A V4-ek megoldása a migráns­kihívásra világos, igazi segítség a migráció kiinduló államainak, valódi határvédelem, közös hadsereg. Az utóbbi nem álom? Ki parancsolna például és milyen nyelven?

- Ha már eljutnánk ezekhez a kérdésekhez, az azt jelentené, hogy dolgozunk és nem csak beszélünk Európa védelmi képességeiről. Ez közös érdek. Világossá kell tenni azt is, hogy ez nem a NATO alternatívája, sőt annak megerősítését szolgálja.

- Ezt legnagyobb NATO-szövetségesünk is így gondolja?

- Mi így gondoljuk.

- Csak azért vetődött fel a kétely, mert továbbra is mintha nem mi lennénk a Fehér Ház kedvencei. A legutóbb Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet beszélt a Magyarországon tomboló antiszemitizmusról.

- A leghatározottabban visszautasítjuk! Ez durva inzultus, nagyon sajnálom, hogy egy olyan ország részéről érkezett, amelyet mi szövetségesünknek tekintünk. Mindenki számára világos, hogy a nagykövet hazug képet festett Magyarországról.

- Például Donald Trump? Az ő elnöksége javítana az amerikai–magyar kapcsolatokon?

- Nem a mi kezünkben a döntés, jósolni fölösleges, majd az ameri­kaiak választanak. A mi érdekünk függetlenül mindentől, hogy a kétoldalú viszonyban a politikai kapcsolat is a gazdasági és katonai együttműködés szintjére emelkedjen.

- Az ENSZ-nél maradva: az egyik jordániai herceg személyében új „tisztelőnk” akadt, szerinte Trump és Orbán igazából az Iszlám Állam szellemiségét képviseli.

- Zeid Raad al-Husszein aljas támadást indított Magyarország ellen. Kijelentette, hogy felháborítják a féligazságok, a hazugságok és a manipuláció, pedig pont ezek a tulajdonságok jellemzik őt magát és nyilatkozatait. Tudhatná, hogy Magyarország egyike annak a huszonhárom országnak, amely katonákat küld az Iszlám Állam elleni küzdelemhez. Ezzel a nyilatkozatával alkalmatlanná vált arra, hogy bármilyen pozíciót is betöltsön a világszervezetben.   

- Apropó, pozíció. Nem tervezi, hogy Novák Elődöt vagy Vona Gábort kinevezi mondjuk iráni nagykövetnek?

- Nem érkezett ilyen irányú megkeresés.

- Nem is a megkeresésre gondoltunk, hanem az ön kinevezési politikáját ért, jobboldalról is érkező vádakra.

- Az elmúlt két évben több száz személyi döntést hoztunk meg kollégáim­mal, ha csak ennyit bírálnak, ez azért nem rossz arány. De a viccet félretéve, nézzük az „ügyeket”. Kóka János cége magyar mérnököket alkalmaz, magyar embereknek ad munkát, pont annyi támogatást kapott a külgazdasági intézményrendszertől, mint bármely más vállalat. Eörsi Mátyás volt SZDSZ-es politikus jelölését támogattuk a Demokráciák Közössége főtitkári posztjára, mert egy magyar liberálissal könnyebben szót értünk, mint egy hollanddal, svéddel vagy luxemburgival. Az MSZP-s múlttal rendelkező Dobolyi Alexandra neve azért merült fel a kisinyovi nagyköveti posztra, mert az egyik legnagyobb európai pártcsaládban pont ezzel a térséggel foglalkozott. Minden esetben, így a diplomáciai kinevezéseknél is kizárólag szakmai döntéseket hozunk.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom