Szijjártó Péter: A magyar álláspont az EU elvárásaként fogalmazódott meg Ukrajnával szemben

Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a magyar kormánynak az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben: hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.
Hangsúlyozta: "fontos előrelépés", hogy az ülésen Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő ugyanezeket az elvárásokat fogalmazta meg az EU nevében, és így "véglegesen megdőltek azok a hazug érvek", amelyek szerint ez kétoldalú vagy kizárólag magyar ügy lenne.

"Az EU világosan közölte az elvárásait, és ezek teljes mértékben egybeesnek a magyar elvárásokkal" - emelte ki Szijjártó, rámutatva, hogy a vitatott szabály betű szerint sérti az ukrán alkotmányt, a keleti partnerségi csúcstalálkozó záródokumentumát, illetve az EU-ukrán társulási egyezményt.
A miniszter arról is beszámolt, az ukrán kormányfő az ülésen azt közölte, hogy nem akarnak jogokat szűkíteni. Jó lenne, ha ezzel a nyilatkozattal majd párhuzamba hoznák a kifogásolt törvényt - tette hozzá.

Szijjártó megismételte azon korábbi kijelentését, miszerint néhány hónappal ezelőttig Magyarország volt a leghangosabb támogatója Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek. "Hogy ez a jövőben így lesz-e, az kizárólag Ukrajnán múlik, a helyzet ugyanis nem miattunk változott meg" - fogalmazott.
"A kormány akkor fogja azt mondani, hogy a kérdés megoldott, ha a helyi magyarok azt mondják, hogy meg van oldva" - hangoztatta.

Újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető megerősítette, hogy tizenegy NATO-tagállam nagykövete levelet írt Magyarországnak, azt kérve, hogy ne vigye be ezt az ügyet az észak-atlanti szervezetbe.
Szijjártó elmondta, beszélt két aláíró ország, Hollandia és Norvégia külügyminiszterével is, s arra hívta fel a figyelmüket, "hamis beállítás", hogy ez kétoldalú ügy volna, melyet Magyarország vitt a NATO-ba. "Az Oroszország és Ukrajna közötti helyzetet semmilyen módon nem tartjuk felmentő tényezőnek a magyar kisebbség jogainak elvétele kapcsán, a kettőnek semmi köze egymáshoz" - szögezte le, hozzátéve, a levelet sem az Egyesült Államok, sem a visegrádi országok képviselői nem írták alá.

Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú diplomata korábban azt közölte, a szövetség e heti ülése előtt felmerült egy külügyminiszteri szintű NATO-Ukrajna találkozó lehetősége is, de erre végül Magyarország tiltakozása miatt nem került sor, és erre reagálva írtak levelet a nagykövetek a magyar kormánynak.
 A Jeruzsálem státusáról szóló amerikai döntést Szijjártó nem kívánta kommentálni, mindössze arról tájékoztatott, hogy a kormány még nem foglalkozott a kérdéssel, az ország közel-keleti politikájában azonban nincs változás.

Joggal bírálják Ukrajna szomszédjai - közöttük Magyarország - a szeptember 5-én elfogadott új ukrán oktatási törvényt, amely csak az általános iskola első négy osztályában engedélyezi a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását - közölte pénteken a Velencei Bizottság.

Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló szerve pénteken elfogadott véleményében leszögezte: legitim Ukrajnának az a törekvése, hogy polgárainak az államnyelven, az ukránon  történő folyékony beszéd elősegítésével kezelni akarja az egyenlőtlenségeket, de a jogszabálynak a kisebbségi nyelveken való oktatás korlátozásával kapcsolatos rendelkezései kiváltotta erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok indokoltak.

"A vonatkozó 7. cikk abban a formában, ahogyan elfogadták, jelentősen különbözik attól a tervezettől, amelyről a kisebbségekkel konzultációt folytattak, jelentős kétértelműségeket tartalmaz, és szemmel láthatóan nem biztosítja az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségvállalásainak megvalósításához szükséges útmutatásokat. A főként az általános iskolai oktatásra korlátozott kisebbségi nyelveken történő oktatás garanciáinak egzakt területe nem világos" - olvasható az állásfoglalásban.

A Velencei Bizottság véleménye szerint az ukrán tannyelvű oktatásra történő radikális átállás jóval kevesebb lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvükön való tanulásra, így az új szabályozás komoly aggodalmakat vet fel az oktatás minőségével kapcsolatban.     

A bizottság szerint az új törvény azon rendelkezése, amely engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein - így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven - oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket. "Nehéz a  nem uniós nyelvek kedvezőtlenebb kezelését indokolni, és itt felmerül a hátrányos megkülönböztetés kérdése" - fogalmaz az állásfoglalás.

"A bizottság ajánlja, hogy biztosítsák megfelelő szinten az EU hivatalos nyelvein történő oktatást az érintett kisebbségek számára, folytassák a megfelelő arányú oktatást az általános és középiskolákban a nemzeti kisebbségek nyelvén, javítsák az ukrán mint államnyelv oktatásának minőségét, oly módon módosítsák az oktatási törvényt, hogy több időt biztosítsanak a fokozatos reform számára, mentesítsék a magániskolákat a törvény hatálya alól, folytassanak új párbeszédet valamennyi érintettel és végezetül biztosítsák, hogy a törvény megvalósítása ne veszélyeztesse a kisebbségek kulturális örökségét és a kisebbségi nyelven történő oktatás folyamatosságát a hagyományos iskolákban." Az állásfoglalás teljes szövegét hétfőn teszik közzé a Velencei Bizottság honlapján.

Az Európa Tanács Velencei Bizottsága állásfoglalásában nem értett egyet az új ukrán oktatási törvénnyel szemben megfogalmazott magyar vádakkal, miszerint a jogszabály szűkítené a nemzeti kisebbségek jogait -  fogalmazott a kijevi oktatási minisztérium sajtószolgálatán keresztül pénteken kiadott közleményében. A közleményt még  órákkal azelőtt hozták nyilvánosságra Kijevben, hogy a Velencei Bizottság közzétette volna állásfoglalását. 

A minisztérium rámutatott: a Velencei Bizottság úgy fogalmaz, hogy a különböző jogok meghatározása kizárólag az ukrán alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, azon kérdéseket pedig, amelyek a nyelvhasználatot érintik, külön erről szóló törvényekben kell szabályozni.

A tárca kiegyensúlyozottnak és konstruktívnak nevezte a bizottság ajánlását, amelyben a testület az átmeneti időszak meghosszabbítását javasolta a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke esetében, amelynek a törvény szerint 2020-ban kellene életbe lépnie.

Egyetértett a kijevi minisztérium abban is, hogy a 7. cikk nyújtotta lehetőségeket maximálisan ki kell használni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra jogszabály ezen része lehetőséget ad egy vagy több tantárgy két vagy több nyelven vagyis az ukrán mellett angolul, valamint bármely európai uniós tagállamban hivatalos nyelven történő oktatására. 

Üdvözölte, hogy a bizottság elfogadta az ukrán nyelvnek,  mint államnyelvnek az oktatásban betöltendő helyéről  és szerepéről alkotott kijevi álláspontot. Az államnyelv meghatározó szerepét nem lehet megkérdőjelezni, ez megfelel minden nemzetközi jogi normának - emelte ki a minisztérium.

A tárca értelmezése szerint a Velencei Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvény 7. cikke egy keretjogszabály, amelyet a középiskolai oktatásról szóló törvényben kell majd részletezni. "Mi ezzel teljes mértékben egyetértünk" - szögezte le a minisztérium. Ismételten megerősítette, hogy a tárca az Ukrajnában élő kisebbségek képviselőivel együttműködésben kíván olyan oktatási módszert kifejleszteni a nemzetiségek számára, amely megfelel különleges igényeiknek. "Az alapvető cél, hogy egyformán magas szinten beszéljék mind az államnyelvet, mind anyanyelvüket - hangoztatta a tárca közleményében. Hozzáfűzte, hogy továbbra is kész együttműködni az ET szakértői testületeivel a kisebbségi jogok törvényi alapjainak fejlesztésében, a szomszédos partnerországokat pedig konstruktív párbeszéd folytatására hívta fel.