Szijjártó: Nem kérünk a hisztériából!

Szijjártó Péter Brüsszelben, a sajtó képviselői előtt közölte, hogy hazánk nem kíván részt venni az amerikai elnökválasztási eredmények miatti hisztériában, mert Donald Trump republikánus párti jelölt megválasztását jó hírnek tartja. Hangsúlyozta, hogy az uniós külügyminiszterek vasárnap este – a Trump megválasztásával előállt helyzet megvitatására – tartott informális ülésén szándékosan, politikai okok miatt nem vett részt. A külügyi tárca vezetője szerint tiszteletben kell tartani az amerikai emberek véleményét és döntését akkor is, ha az emberek nem azt a döntést hozták meg, amelyet az európai liberális politikai és médiaelit elvárt volna tőlük. „Furcsa az a liberális demokráciafelfogás, amely szerint amíg az egyes eliteknek tetsző döntéseket hozzák meg az emberek, addig rendben lévő és követendő a demokrácia állapota, amikor a döntés ellentétes az elit akaratával, akkor válságtanácsot hívnak össze és kritikával illetik” – fogalmazott a miniszter.

Szijjártó kijelentette, hogy ami az Egyesült Államokban történt, az a világ számára „kifejezetten jó hír”, mivel a megválasztott elnök elképzelései a „demokráciaexportról” kedvezőek a világ számára. A mindenfajta kritika és határok nélküli demokráciaexport korábbi felfogása nagyon sok bajt okozott – mondta a miniszter.

Az ülés mai napirendjéről szólva Szijjártó azt is kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben racionális és hidegfejű megközelítésre van szükség Ankarával kapcsolatban, mert Európa biztonsága Törökország stabilitásával kezdődik. A miniszter elmondta, hogy az Európai Unió és Törökország között létrejött migrációs megállapodással az unió Ankara kezébe helyezte Európa biztonságát és stabilitását. A megállapodás be nem tartása vagy megszűnése komoly nehézségek elé állíthatja Európát, ezért hazánk szerint óvatosságra van szükség a megfogalmazott kritikákat illetően, mert a török stabilitás megbillenése Európa biztonságának gyengüléséhez vezethet. A török államfő tegnap Ankarában azt mondta, népszavazásra bocsáthatja jövőre a török vezetés az európai uniós csatlakozás kérdését. Recep Tayyip Erdogan a múlt héten arra kérte az EU-t, hogy döntse el végre, fel akarja-e venni Törökországot a tagállamok közé. A török államfő hétfői beszédében jelezte, hogy 2016 végéig várnak türelemmel. Erdogan hozzátette: a referendumon a halálbüntetés visszaállításának kérdését is felvethetik. Törökország sorsa nem a Nyugat, hanem a török emberek kezében van – emelte ki.

Szijjártó a tegnapi tárgyalás részleteit ismertetve az EU globális stratégiájának a biztonság és védelem területére vonatkozó végrehajtási tervével kapcsolatban elmondta, hogy az elfogadásra váró szövegbe sikerült azt a Magyarország által régóta hangoztatott megfogalmazást betenni, amely az illegális bevándorlás megállítását célozza. Hazánk szerint nincs biztonsági stratégia a bevándorlási hullám megállítása nélkül, ugyanis a bevándorlás az első számú biztonsági fenyegetés Európa számára – jelentette ki.

Sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök olyan ember, akivel az Egyesült Királyság és az Európai Unió is „üzletelhet” a jövőben.

---

Röviden. Terroristák  kapják a szociális segélyeket

- A biztonság érdekében meg kell erősíteni Európa védelmét, de ez nem feltétlenül a közös hadsereg felállítását jelenti. Európa már most szuperhatalom – jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Mint mondta, tizenhét misszió teljesít szolgálatot uniós zászló alatt, s ezek közül több a migrációs válság megfékezésén dolgozik.

- Az észak-olaszországi Montichiari lakosai a város egykori kaszárnyája bejáratánál tüntetnek százharminc menedékkérő elhelyezése ellen, attól tartva, hogy a kaszárnya migránsállomássá alakulhat át. A katonai létesítmény előtt napok óta tüntetnek helyi vállalkozók, családanyák és az Északi Liga ellenzéki párt szimpatizánsai. A római kormány októberben jelentette be, hogy a bevándorlókat az olasz fegyveres erők tulajdonában lévő, de használaton kívüli kaszárnyákban helyezik el.

- Dulakodás volt a szerb–horvát határon, miután a migránsok megpróbálták áttörni a rendőrkordont, majd a zöldhatáron keresztül indultak el Horvátországba. A Közel-Keletről érkezett bevándorlók egy ideig a két ország közötti senkiföldjén tartózkodtak. Leültek a szántóföldre, de később úgy döntöttek, hogy visszatérnek Szerbiába. A kordonokat újra felállították a szerb rendőrök.

- Eddig összesen száztizenöt terrorista érkezett menekültként Ausztriába – számolt be az Österreich című napilap hétfői száma. A lap Wolfgang Sobotka belügyminiszter közlésére hivatkozva azt írta, hogy a tárca összesen mintegy kétszázkilencven olyan Ausztriában tartózkodó személyről tud, aki az iraki vagy a szíriai háborúban a szélsőségesek oldalán harcolt, vagy készül részt venni a fegyveres konfliktusban. Az újság szerint egy részük szociális segélyben, havi nyolcszáznegyven eurós támogatásban is részesül.