Szijjártó: Magyarország tartja magát a közös európai döntésekhez

Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes egy szenátusi meghallgatáson a Szputnyik orosz hírügynökség keddi beszámolója szerint azt mondta: az Egyesült Államok nyomást gyakorol az Oroszország elleni szankciókat ellenző európai államokra. A hírügynökség Magyarországot, Ciprust és Görögországot nevezte meg.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Szijjártó Péter tárcavezető reakciójaként szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy Magyarország eddig is tartotta és ezután is tartani fogja magát a közös európai döntésekhez, "ezzel kapcsolatban senkinek nem kell aggódnia, és senkinek nem kell nyomást gyakorolnia ránk".

Az amerikai diplomata szerint az EBESZ-megfigyelők több száz esetben regisztrálták a február 15-én életbe lépett fegyvernyugvás megsértését. Nuland sürgette, hogy Kelet-Ukrajnában az elkövetkező napokban mindenhol lépjen életbe a tűzszünet, hogy az EBESZ-ellenőrök akadálytalanul mozoghassanak a konfliktuszónában, beleértve a szakadárok által ellenőrzött területeket, és hogy a szembenálló felek nemzetközi megfigyelés és ellenőrzés mellett vonják vissza nehézfegyverzetüket.

Nuland egyúttal elítélte az Oroszország által 2014 márciusában elcsatolt Krím "törvénytelen megszállását" és az emberi jogok ottani megsértését, valamint azt a "rettenetes" erőszakot és fosztogatást, amelyet Oroszország és "szeparatista bábjai" követnek el Kelet-Ukrajnában.
"Ez a mesterségesen teremtett konfliktus, amelyet a Kreml tart az ellenőrzése alatt, amelyet orosz tankok és nehézfegyverek táplálnak és amelyet  az orosz adófizetők finanszíroznak, több mint 6 ezer ukrán és több száz orosz fiatal életét követelte, akiket a Kreml küldött oda harcolni és meghalni egy olyan háborúban, amelyet a kormányuk letagad" - hangoztatta Nuland.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok csak akkor enyhít az Oroszország elleni szankciókon, ha az maradéktalanul betartja a minszki tűzszüneti megállapodást. Szavai szerint azonban ennek az ellenkezője igaz és Washington megkezdte a konzultációt európai partnereivel, hogy Moszkvát újabb gazdasági büntetőintézkedésekkel helyezzék nagyobb nyomás alá, ha az tovább szítaná a konfliktust Ukrajna keleti vagy más részein, nem teljesítené a minszki megállapodást, vagy újabb területeket ragadna el, mint Debalceve esetében. 

A külügyi államtitkár-helyettes a múlt héten a képviselőház külügyi bizottsága előtt azt állította, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán több ezer orosz katona harcol. Moszkva tagadja, hogy katonailag beavatkozna a szomszédos ország területén zajló konfliktusba.