Külföld
Szijjártó: Elég a félmegoldásokból
Európának a világháború óta nem kellett ennyi kihívással szembenéznie
Az ukrajnai háborút, a befagyott konfliktusokat és területi vitákat, „minden idők legbrutálisabb terrorfenyegetettségét”, a gazdasági nehézségeket és az eddigi legsúlyosabb illegális bevándorlások gondját emelte ki az Európai Unió öt legnagyobb kihívásaként Szijjártó Péter Brüsszelben, az Európa Tanács soros elnökségét adó Belgium által szervezett külügyminiszteri értekezleten. A magyar külügyi tárca vezetője elmondta, Európának a második világháború óta eltelt időszakban még soha nem kellett annyi kihívással szembenéznie, mint most.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint nevükön kell nevezni a problémákat azok inzultálása helyett, akik a valódi problémákat a valódi nevükön nevezik. Hozzátette, ha az unió továbbra is félmegoldások keresgélésével tölti az időt, Európa még inkább lemarad a globális versenyben.
Mint mondta, Ukrajnában kizárólag békés megoldás fogadható el, minden félnek végre kell hajtania a minszki megállapodásokat, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziójának pedig minél előbb meg kell hosszabbítani a mandátumát és bővíteni kell a létszámát.
Szijjártó Péter szerint nem várhat tovább az észak-atlanti biztonsági integráció, a NATO-nak Macedónia, Montenegró és Grúzia számára világos előrelépést kell garantálnia az integráció útján. Szijjártó leszögezte, semmi okát nem látja annak, hogy Montenegró ne kaphasson még az idén meghívást, hogy a NATO tagja lehessen, mert ennek minden feltételét teljesíti. A miniszter szerint Macedónia esetében támogatni kell a jelenlegi, megválasztott, legitim kormányt az euroatlanti integrációban, Grúziával pedig a NATO nem teheti meg, hogy ne értékelje pozitív visszajelzésekkel, hogy Tbiliszi a NATO-missziók legnagyobb szövetségen kívüli hozzájárulója. A terrorfenyegetettség kérdéséről szólva elmondta, fokozni kell a harcot az Iszlám Állam és a többi terrorszervezet ellen, ehhez pedig Európának minél több katonát kell rendelkezésre bocsátania.
Az illegális bevándorlás témakörében a miniszter megjegyezte: Európának be kell látnia, hogy a problémát Európán kívül kell megoldani, mégpedig a fejlesztési pénzek hatékony felhasználásával olyan projektek elindítása révén, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek ne akarják elhagyni otthonaikat. A gazdasági gondokat Szijjártó Péter szerint csak tetézi, hogy Európa a hidak építése helyett falakat emel Oroszország előtt, holott szerinte „azt is be kellene látni, hogy értelmes, kulturált, pragmatikus párbeszédet kellene elindítani az EU és az eurázsiai unió között”.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint nevükön kell nevezni a problémákat azok inzultálása helyett, akik a valódi problémákat a valódi nevükön nevezik. Hozzátette, ha az unió továbbra is félmegoldások keresgélésével tölti az időt, Európa még inkább lemarad a globális versenyben.
Mint mondta, Ukrajnában kizárólag békés megoldás fogadható el, minden félnek végre kell hajtania a minszki megállapodásokat, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziójának pedig minél előbb meg kell hosszabbítani a mandátumát és bővíteni kell a létszámát.
Szijjártó Péter szerint nem várhat tovább az észak-atlanti biztonsági integráció, a NATO-nak Macedónia, Montenegró és Grúzia számára világos előrelépést kell garantálnia az integráció útján. Szijjártó leszögezte, semmi okát nem látja annak, hogy Montenegró ne kaphasson még az idén meghívást, hogy a NATO tagja lehessen, mert ennek minden feltételét teljesíti. A miniszter szerint Macedónia esetében támogatni kell a jelenlegi, megválasztott, legitim kormányt az euroatlanti integrációban, Grúziával pedig a NATO nem teheti meg, hogy ne értékelje pozitív visszajelzésekkel, hogy Tbiliszi a NATO-missziók legnagyobb szövetségen kívüli hozzájárulója. A terrorfenyegetettség kérdéséről szólva elmondta, fokozni kell a harcot az Iszlám Állam és a többi terrorszervezet ellen, ehhez pedig Európának minél több katonát kell rendelkezésre bocsátania.
Az illegális bevándorlás témakörében a miniszter megjegyezte: Európának be kell látnia, hogy a problémát Európán kívül kell megoldani, mégpedig a fejlesztési pénzek hatékony felhasználásával olyan projektek elindítása révén, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek ne akarják elhagyni otthonaikat. A gazdasági gondokat Szijjártó Péter szerint csak tetézi, hogy Európa a hidak építése helyett falakat emel Oroszország előtt, holott szerinte „azt is be kellene látni, hogy értelmes, kulturált, pragmatikus párbeszédet kellene elindítani az EU és az eurázsiai unió között”.