Szijjártó: Az energiapolitika lesz a fő téma a magyar V4-elnökség idején

A keleti partnerséggel mindenki jól jár
A keleti partnerség a program tagországai, valamint az Európai Unió (EU) számára is előnyös - értékelte Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerdán Varsóban a visegrádi csoport (V4) és a hat kelet-európai ország külügyminisztereinek tanácskozása után. A V4 külügyminiszterei közös nyilatkozatot fogadtak el Varsóban. A dokumentumban arra hívták fel az EU intézményeit: "megfelelő lépéseket" tegyenek azért, hogy a keleti partnerség kiemelt témaként szerepeljen az unió napirendjén. A V4-eknek a keleti partnerségről szóló novemberi brüsszeli csúcstalálkozó előtt arra kellene törekedniük, hogy a programot az EU-ban kiemelten kezeljék - jelentette ki Lajcák. Brüsszelnek perspektívát kell felmutatni a keleti partnerség azon országai számára, melyek "ambiciózusak, és már teljesítették az EU-val szemben vállalt kötelezettségeiket" - hangsúlyozta. Lajcákhoz hasonlóan Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos úgy értékelte: a keleti partnerség "mindnyájunk érdeke". Fontosnak nevezte az EU-t és a kelet-európai országokat összekötő infrastrukturális fejlesztéseket.

A visegrádi csoport (V4) és a Keleti Partnerség hat országa külügyminisztereinek varsói tanácskozása előtt az MTI-nek nyilatkozva Szijjártó Péter elmondta: Közép-Európa gazdasági fejlődése és energiabiztonsága szempontjából "nagyon komoly és súlyos korlátozó tényezőt, valamint kockázati tényezőt" jelent az, hogy Közép- és Kelet-Európa közlekedési és energiarendszerei nincsenek eléggé összekötve, valamint az, hogy néhány EU-tagország "nemigen tartja be az energiabiztonságra vonatkozó szabályozásokat".
Ezért annak érdekében, hogy ezeket a korlátozó tényezőket el lehessen hárítani, a magyar V4-elnökség Közép- és Kelet-Európa közlekedési és energiarendszereinek összekötésére fog koncentrálni, valamint arra, hogy "rászorítsuk térségünk EU-tagországait arra, tartsák be az energiabiztonságra vonatkozó európai szabályokat" - fejtette ki Szijjártó Péter.
Budapestnek három fő célkitűzése van - folytatta Szijjártó. Először is meg kell oldani, hogy az azerbajdzsáni gáz eljusson Európába - mondta. "Azerbajdzsán nagyon komoly gázforrásokkal rendelkezik" - mutatott rá, ezért a magyar elnökség azt szorgalmazza majd, hogy az EU és Azerbajdzsán minél előbb fejezze be a tárgyalásokat a stratégiai partnerségről, kösse meg azt a keretmegállapodást, "amelynek értelmében az azerbajdzsáni gáz bevonható lesz Európa, ezen belül Közép-Európa gázellátásába". Magyarországon és az egész térségünkben így növelni lehet a gázbiztonságot" - emelte ki.
Második célkitűzés a kínai Egy övezet - egy út elnevezésű stratégia felhasználása az infrastrukturális fejlesztésekben - folytatta. Rámutatott: erre Kína nagyon komoly forrásokat biztosít, melyek segítségével ki kell építeni a hiányzó vasúti és útszakaszokat. "Ez javítana Magyarország jelenlegi, a hosszú szállítási idők okozta versenyhátrányán is" - jegyezte meg. Hangsúlyozta: Magyarország itt megteszi, ami tőle telhető - 50 millió dolláros kötött segélyhitelkeretet ajánlott fel Ukrajnának, amelyből a kárpátaljai útépítéseket lehet kivitelezni.
Harmadik feladat Románia és Horvátország "rászorítása" arra, hogy "oldják fel a Magyarországgal szembeni déli energiablokádot", mivel jelenleg sem a magyar-horvát, sem a magyar-román interkonnektoron nem lehetséges a gázszállítás Magyarország irányában - mondta Szijjártó.
Kifejtette azt is: Európának az a biztonsági érdeke, hogy a Keleti Partnerség, az EU keleti szomszédságában található országokban béke, nyugalom és stabilitás legyen. Ehhez pedig arra van szükség, hogy az EU "végre levetkőzze azt a bővítési fáradtságát, ami gyakorlatilag a gátját jelenti a keleti partnerekkel való szorosabb és rugalmasabb együttműködésnek".