Külföld
Szergej Lavrov: Az ukrán konfliktus az oroszokat érdekli a legjobban
Az EU újabb orosz polgárokat szankcionálna
"Oroszország jobban érdekelt a határainál zajló konfliktus megoldásában, mint bárki más, függetlenül attól, hogy önök időről időre azt az állítást hallják, hogy mi mesterségesen el akarjuk húzni ezt a konfliktust, örökre megőrizve azt ebben a befagyasztott állapotában" - mondta.
Ismételten sürgette, hogy Kijev teljesítse a krízis megoldásáról megkötött minszki megállapodásokban vállalt kötelezettségeit, azaz biztosítson az ukrán alkotmányban rögzített különleges státust a Donyec-medencének, ott pedig hirdessen ki amnesztiát és rendezze meg a helyi választásokat. Lavrov hangsúlyozta, hogy alapvető európai szabályokról van szó, amelyek elismerik a polgárok jogát a helyi önkormányzatra és az anyanyelv akadálytalan használatára.
Lavrov hangsúlyozta, hogy a mai, összefüggő világban nem lehetnek többé különálló szigetei biztonságnak, a közös problémákat együtt kell megoldani, ezért az összes állam összefogása nélkül nem lehet biztosítani Európa számára az méltó helyet a világrend új rendszerében.
Az orosz miniszter szerint a történelem folyamán többször bebizonyosodott, hogy az Oroszország elszigetelésére irányuló kísérletek az egész kontinens számára nehéz következményekhez vezettek. Ugyanakkor, mint mondta, mindig a stabilitás hosszú időszakai következtek, amikor Moszkvát aktívan bevonták a földrész ügyeibe.
Emlékeztetett rá: Moszkva 2008-ban kezdeményezte, hogy jöjjön létre szerződés az európai biztonságról, amely törvénybe foglalta volna az egyenlő és oszthatatlan biztonságra vonatkozó politikai kötelezettségeket, amelyeket a '90-es évek elején még mind az EBESZ-ben, mind pedig az orosz-NATO tanácsban elismertek.
Sajnálkozását fejezte ki, hogy a projektet a NATO-tagállamok elvetették, mert úgy döntöttek, hogy törvényi biztonsági garanciákra csakis a szövetség tagjainak van joguk. Céljuk Lavrov szerint az európai választóvonalak fenntartása volt és ennek a mentalitásnak a következményei máig fennmaradtak a következményei. Nehezményezte, Moszkvának hogy Oroszország és az Európa közötti partneri viszony normalizálásra irányuló kívánsága több nyugati országban nem talált megértésre.
A miniszter szerint az európai államok fenntartható fejlődését szolgálta több infrastrukturális projekt, egyebek között az Északi Áramlat gázvezeték, valamint az orosz-európai energiaszövetség létrehozására irányuló orosz javaslat. Nehezményezte, hogy "nyilvánvaló anakronizmusként" még mindig fennmaradt a vízumkényszer, amely visszatartja a kereskedelmi és beruházás, valamint a kulturális és humanitárius kapcsolatok fejlődését.
Az orosz diplomácia vezetője Moszkva és Berlin kapcsolatainak fejlődését fontos tényezőnek nevezte az európai biztonság és stabilitás fenntartásában.
"Tudjuk, hogy Németországban egyre nagyobb mértékben felismerik, hogy nincs alternatívája az Oroszországgal fennálló viszony normalizálásának" - jelentette ki Lavrov, hozzátéve, hogy Moszkvában üdvözlik ezt hozzáállást.
Újraindult a kompforgalom az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget és Törökország között - közölte Facebook-oldalán kedden Ruszlán Balbek, az orosz Állami Duma (a szövetségi törvényhozás alsóháza) képviselője. Balbek szerint a Krímből kifutott Varjag nevű komphajó november elején érkezett a észak-törökországi Zonguldak kikötőjébe. Az komphajó útja "rést ütött" az Oroszországra kényszerített nyugati szankciókon, amelyeket a Krím 2014-es annexiója miatt rendeltek el - fogalmazott az orosz képviselő. Egy ukrán bíróság novemberben elrendelte a Varjag lefoglalását, amiért törvénytelenül használt Krím félszigeti kikötőket. Sem Kijev, sem Ankara nem ismeri el a Krímet Oroszország területeként. Ugyanakkor a Moszkva és Ankara közti viszony felmelegedett az elmúlt hónapokban, különösen miután a két ország vezetője októberben találkozott és rendezte nézeteltérését, amely azután alakult ki, hogy a török légierő lelőtt Szíriában egy orosz harci repülőgépet.
Kerítést használ Oroszország a dezertőrök megakadályozására
Oroszország kerítést épít határa mentén a harcok sújtotta kelet-ukrajnai Luhanszk megye egyik átkelőjénél, hogy megakadályozza dezertőr orosz katonák hazaszökését - jelentette ki keddi kijevi sajtótájékoztatóján Olekszandr Motuzjanik ezredes, az ukrán védelmi minisztérium hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője.
A tisztségviselő kifejtette, hogy a Luhanszktól mintegy 60 kilométerre délkeletre fekvő Izvarine és az orosz oldalon lévő Donyeck települések között határátkelőnél épül a kerítés. A szóvivő szavai szerint az orosz oldalon végig az ukrán határ mentén katonai csapatokat telepítettek, ezekről azonban Motuzjanik részleteket nem közölt.
"Mindezeket az intézkedéseket az orosz megszálló erők soraiban tapasztalható dezertálások miatt hozták" - fogalmazott a szóvivő.
Tájékoztatása alapján az elmúlt napban négy ukrán katona sérült meg a Donyec-medencében folyó harcokban. Legutóbb halálesetről múlt szombaton számolt be a kijevi védelmi minisztérium: két ukrán katona esett el előző nap a konfliktus övezetében.
A tárca másik szóvivője, Andrij Liszenko hétfőn arról tájékoztatott, hogy Kijev információi alapján egy hét alatt az orosz fegyveres erők 16 tagja halt meg és 22 szenvedett sérüléseket Kelet-Ukrajnában, és nemcsak harcokban: egy mérnöki feladatokat ellátó csapat parancsnoka például öngyilkos lett, egy közkatonát pedig véletlenül lőtt agyon az egyik társa.
A kijevi hadműveleti parancsnokság szokásos reggeli közleményében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában 50-szer sértették meg a "megszálló orosz fegyveres erők" a tűzszünetet. A legtöbb támadást a Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőváros térségében hajtották végre.
Az EU újabb személyek ellen készül szankciókat bevezetni
Az Európai Unió további személyek ellen készül büntető intézkedéseket hozni a Krím elcsatolásával összefüggő, Ukrajna területi épségét aláásó tevékenységük miatt - jelentette be Peter Kazimír szlovák pénzügyminiszter kedden Brüsszelben.
Az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Szlovákia pénzügyi tárcavezetője a huszonnyolc tagállam pénzügyminisztereinek ülése után tájékoztatta erről a sajtót. Elmondta: az újabb lista olyan további személyek - elsősorban krími tisztségviselők - neveit tartalmazza majd, akik az integrációs szervezet szerint "Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét sértő" tevékenységeket folytattak. Kazimír nem szolgált részletekkel, meg nem nevezett európai források szerint azonban az érintett személyek kilétét szerdán teszik közzé az EU hivatalos lapjában.
E források szerint hat olyan krími képviselőről van szó, akit a szeptemberi orosz parlamenti választások során választottak be az orosz törvényhozó testületbe.
A Tanács a nyáron hat hónappal meghosszabbította az Ukrajna területi integritása, szuverenitása és függetlensége ellen irányuló lépések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések alkalmazását. E szankciókkal a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat rendelt el 146 személlyel és 37 szervezettel szemben. Az EU egyéb intézkedéseket is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, így az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat rendelt el.
A Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása nyomán hozott korlátozó intézkedések jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben. A két évvel ezelőtt hozott szankciók elsősorban a Krím félszigetről származó áruk exportjára és importjára, valamint a területen eszközölt befektetésekre vonatkoznak. Tiltják emellett az uniós bejegyzésű turisztikai cégek tevékenységét a félszigeten, a közlekedési, a távközlési és az energetikai szektorhoz kapcsolódó áruk kereskedelmét, az olaj-, gáz- és ásványianyag-források feltárását és kitermelését is.
A huszonnyolcak vezetői december közepén Brüsszelben tartandó csúcstalálkozójukon készülnek felülvizsgálni a gazdasági szankciókat. Az AFP francia hírügynökség emlékeztet: a tagországok megosztottak annak a megítélésében, hogy ezek a büntető intézkedések mennyire hatékonyak.
Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.