Szerdahelyi István: Japán a keleti „újranyitás” mintája

– Magyarország idén új, gazdasági érdekek mentén szerveződő külpolitikai stratégiát hirdetett meg, amelynek egyik fő alappillére a keleti nyitás. Hogyan valósul meg a japán gyakorlatban a magyar gazdasági és nemzeti érdekek képviselete?

– Az a külgazdasági irányvonal, amit keleti nyitásnak nevezünk, elsősorban azt jelenti, hogy olyan pia-cokat és keleti partnereket vonunk be a magyar gazdaság „vérkeringésébe”, akik korábban alig voltak jelen. A világ egyik legerősebb iparával rendelkező Japán esetében ezért inkább egyfajta „újranyitásként” jellemezhető folyamatról van szó, ugyanis a magyar gazdaság már a rendszerváltozás pillanatában, a német, illetve a francia nyitással egy időben nyitott a világ harmadik legnagyobb gazdaságával rendelkező szigetország felé. Japán tehát lassan két évtizede fontos partnere hazánknak, de az elmúlt években újragondolt külpolitikai, sőt, inkább külgazdasági stratégiának köszönhetően kétségtelenül új lendületet vett a két ország kapcsolatának intenzitása.

– Milyen együttműködési irányvonalak vannak a két ország között?

– Japánnal a kapcsolataink teljes spektruma nagy hagyományra tekint vissza a kutatás-fejlesztés, az oktatás, a turizmus és a kulturális együttműködés területein egyaránt, mégis az mondható, hogy két olyan terület van, amely nagy lendületet vett az elmúlt években. Itt elsősorban a Magyarországról Japánba irányuló export robbanásszerű növekedésére gondolok, amely főként a gépjármű-, illetve az élelmiszeriparnak köszönhető, másfelől pedig a szigetországból hazánk felé irányuló tőkeáramlás vett gyors ütemet. Hazánkban jelenleg közel százötven japán vállalat van jelen, amelyből legalább ötven gyártói kapacitást is hozott Magyarországra. Ezek közül a legismertebb a Suzuki és a Bridgestone, és a japán vállalatok több mint huszonötezer munkahelyet teremtettek hazánkban. A németek után a japánok a legaktívabbak a magyar gazdaságban húzóágazatnak számító gépjárműipari termelőszektorban.

– Kiemelt területként említette még az oktatást.

– Igen, ez a terület rendkívül fontos kapocs a két ország között. Korábban a zeneművészeti kapcsolatok voltak kiemelten intenzívek a két ország között, az elmúlt négy–öt évben azonban a hazai orvosképzés vonzza a legtöbb fiatalt Japánból, számuk napjainkra meghaladja a háromszázat. A Stipendium Hungaricum programnak köszönhetően például hazánk évről évre száz hallgatónak ad lehetőséget, hogy ösztöndíjjal a nemzetközileg is elismert magyar oktatásban részesüljön, de – éppen a magyarországi oktatás hírneve miatt – önköltséges formában is nagyszámú japán diákot fogadunk évente. A szigetországi egyetemek szintén sok magyar hallgatót fogadnak. Tavaly novemberben Orbán Viktor miniszterelnök személyesen is tartott előadást a tokiói Dzsószai Egyetemen, ahol számos magyar hallgató tanul, illetve ahol magyar nyelv szak is működik.

– Nagykövetként hogyan próbálja a befektetők számára vonzó országként feltüntetni Magyarországot?

– A szigetországban azt próbálom megvalósítani, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelenlegi vezetése szervezetileg is megvalósít: bemutatni egy integrált, koherens országimázst a (jövendőbeli) partnereinknek. Ahhoz ugyanis, hogy egy japán befektetőt meg tudjunk győzni arról, hogy Magyarországra jöjjön, először a konkrét befektetési környezettel kell megismertetni, vagyis a magyar kormány befektetésösztönző politikájával, az ország kulturális kincseivel és oktatási színvonalával egyaránt. Egyedül tehát egy komplexen kialakított Magyarország-kép segíthet minket ahhoz, hogy megnyerjük a japán befektetőket. Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyi tárca vezetője körülbelül másfél hónapja járt Japánban, ahol tucatnyi potenciális befektetővel tárgyalt, és a jelek szerint ezek a befektetések hamarosan meg is valósulnak. A japánok érdeklődése és bizalma töretlen Magyarország felé, a közvetlen látókörünkben jelenleg is van tíz–tizenkét olyan vállalat, főként gépjárműalkatrész-gyártók, amelyek fontolgatják, hogy hazánkat választják beruházásuk legújabb állomásának.

– Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

– Közismert tény, hogy a világ nagy átalakuláson esik át, és ebben a folyamatban a kelet-ázsiai régió jelentősége felértékelődik. Mint mondtam, hazánknak nagy múltú, jó bizalmi kapcsolata van az eltérő kulturális hagyományai ellenére is nagyon hasonló értékeket valló Japánnal, és miközben Magyarország „új barátokra” is szert tesz Kelet–Ázsiában, nagy gondossággal igyekszik fenntartani és erősíteni a régi kapcsolatait is.

---

Akihito császár a pacifizmusban bízik
Akihito japán császár december 23-án ünnepelte 81. születésnapját, amely alkalmából tegnap kiadott közleményében a pacifizmus fontosságát hangsúlyozta. „Nagyon remélem, hogy Japán képes lesz stabil, békés és megbízható országként létezni a világban, nemcsak a szomszédos országok, hanem a világ lehető legtöbb országának támogatásával” - írta Akihito. Bár a japán császár nem rendelkezik semmiféle formális politikai hatalommal, szavai a mai napig jelképes súllyal bírnak a szigetországban. Akihito a hagyomány szerint a 125. császár Japán trónján, aki apja, Hirohito császár halála után került trónra. Akihito a világ egyetlen ma élő császára.