Szerbia ellenzi a falépítést

Dragan Gligoric, a szerbiai határőrség vezetőjének helyettese csütörtökön a belgrádi Pink Televízióban elmondta: az év eleje óta mintegy 32 ezren kértek menedéket Szerbiában, ebből 11 200-an az utóbbi 25 napban. Hozzáfűzte, hogy a macedón-szerb határt naponta mintegy ezren lépik át illegálisan. Kiemelte, hogy a határőrség az idén eddig 20 ezer illegális határátlépést akadályozott meg, míg a 2014-es év első felében csak 3 ezer ilyen próbálkozást lepleztek le.Az anarchiába süllyedt észak-afrikai országnak, amelyben két, saját fegyveres osztagokra támaszkodó kormány és parlament működik, lényegében nincs olyan haditengerészeti ereje, amely képes lenne útját állni az illegális bevándorlók embercsempészek által Európába szállított, egyre növekvő áradatának.Ivica Dacic ugyanakkor kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolata továbbra is jó, a migránsok kérdése pedig nem Szerbiáé, Magyarországé vagy Görögországé, hanem Európáé. Szerinte Európának meg kell mutatnia, hogy a balkáni térséget az EU részeként éli-e meg vagy egy falakkal határolt területként. "Nem szeretném kommentálni, hogy ezt a múltban hogy hívták" - fogalmazott a szerb külügyminiszter.

Kiemelte, hogy Szerbia áldozata ennek a helyzetnek, és Európa nem mutatott kellő megértést, amikor Belgrád felhívta a figyelmet a lehetséges problémára, és nem is biztosított pénzügyi segítséget a hatékonyabb határvédelemre. Emlékeztetett arra, hogy belügyminiszterként (2008 és 2014 között) többször is találkozott osztrák és magyar kollégájával, és már akkor felvetette a zöldhatár közös ellenőrzésének ötletét, valamint az elektronikus ellenőrzést, Szerbiának azonban nem volt erre pénze. "Most pedig falaink vannak" - jegyezte meg Ivica Dacic.

Nikosz Kociasz görög külügyminiszter arról beszélt, hogy egész Európának együtt kell dolgoznia a probléma megoldásán, és ehhez pénzre van szükség. Szerinte "ha minden úgy marad a Balkánon, ahogy ma van, akkor a balkáni társadalmak idegengyűlölővé fognak válni, és a jobboldal felé fordulnak". Hozzátette: azt várja, hogy az EU tagországai készséget mutassanak a probléma megoldására, "ahelyett, hogy kerítéseket emelnének".

Az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfőn jóváhagytak egy, a menekültválságot megfékezni hivatott tengeri műveletet, amely egyelőre légi- és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére korlátozódna, mert hiányzik a katonai beavatkozáshoz szükséges ENSZ-határozat, amelynek előfeltétele lenne a segítségkérés a líbiai kormány részéről.

Az EU fő gondja jelenleg az, hogy hogyan tudná megszerezni a líbiai hozzájárulást a tervezett művelethez, amelyben tengeralattjárókat, légierőt, hajókat és drónokat is bevetne.
Hatem Oraibi líbiai kormányszóvivő csütörtökön közölte, egy miniszteri szintű küldöttség fog Brüsszelbe látogatni, hogy tájékoztassa az EU-t a líbiai kormányjavaslatokról. A líbiai szuverenitást azonban nem lehet megsérteni - jelentette ki a szóvivő.
A nemzetközileg elismert líbiai kormányt támogató légierő parancsnoka kedden arra figyelmeztette az európai országokat, hogy minden, a líbiai felségvizekre engedély nélkül belépő hajót a légvédelem célpontnak fog tekinteni, és megtámad. 
A nemzetközileg elismert líbiai kormánnyal szemben álló, egyoldalúan kikiáltott "nemzeti megmentés kormánya" ugyancsak "mély aggodalmának" adott hangot a tervezett EU-művelet miatt. 
Az ENSZ tűzszünetet és hatalommegosztást próbál elérni a két rivális kormány között, minthogy attól tart, Líbia a szélsőséges fegyveres csoportok és az illegális bevándorlókat Európába juttató embercsempészek paradicsomává válhat.