Szakértő: A német migrációs politika helyzetértékelése több ponton hamis

Jól láthatóan van egy narratívája, van egy mondanivalója a német kormányzó pártoknak; ebben az a probléma, hogy a helyzetértékelés több ponton hamis – szögezte le Orbán Balázs a Migrációkutató Intézet főigazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A szakember hangsúlyozta: azért kaphatott szerepet Angela Merkel kancellár minapi bejelentésében, hogy korai előrejelző rendszer kell a migránsok radikalizálódásának észlelésére, mert Németország - eltérően más nyugat-európai államoktól - kevésbé volt felkészült erre, mivel láthatóan nem jelentek meg területén szélsőségesek.

A főigazgató azt mondta: Németország az elmúlt évtizedekben viszonylag kevés társadalmi feszültséggel tudta kezelni a más civilizációból, jellemzően a muzulmán világból érkező bevándorlást, de ez nem jelenti azt, hogy „ez egy probléma nélküli integrációs siker lett volna”.

Német alkancellár: Európa nem engedheti, hogy zsarolják
Törökországon múlik, hogy állampolgárai megkapják-e az uniós vízummentességet, és Európa semmiképp nem hagyhatja zsarolni magát - mondta hétfőn Rostockban a német alkancellár azzal kapcsolatban, hogy a török külügyminiszter jelezte, országa felmondhatja a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodást, ha az EU legkésőbb októberig nem vezeti be a török állampolgároknak ígért vízummentességet.

Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a "menekültek bevándorlásának" ügyében "szükség esetén elég erősek vagyunk ahhoz, hogy nehéz időket is átvészeljünk".
Törökország elindult a halálbüntetés visszaállítása felé, és ezzel "olyan drasztikusan távolodik Európától, hogy végül fölösleges lesz folytatni az (uniós) csatlakozási tárgyalásokat" - tette hozzá a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke rostocki látogatásán tett sajtónyilatkozatában. 
A koalíciós társ jobboldali CDU/CSU is bírálta Ankarát. Az uniós vízummentesség csak akkor jár, ha a török fél mind a 72 feltételt teljesítette, engedményről nem lehet szó - hangoztatta Berlinben Wolfgang Boschbach CDU-s parlamenti (Bundestag-) képviselő. A bajor CSU főtitkára, Andreas Scheuer pedig Münchenben azt mondta, hogy a feltételekről nem lehet "bazári" alkudozást folytatni, akkor sem, ha az "Erdogan-féle új Törökország stílusjegye a fenyegetés és az ultimátum".
Martin Schäfer külügyi szóvivő Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, hogy a vízummentességgel kapcsolatban nem lehet határidőt kijelölni, mert a bevezetésről csak abban a "politikai pillanatban lehet szó, amikor mindkét fél úgy látja, hogy valamennyi feltétel teljesült".
A belügyminisztérium szóvivője, Tobias Plate arra a kérdésre, hogy fölerősödhet-e ismét a menekülthullám, ha Törökország felmondja a megállapodást, azt mondta, hogy ez elképzelhető, de a tárcának nincsenek előrejelzései erre az esetre. Az viszont az utóbbi hónapok adataiból kitűnik, hogy szíriai és iraki állampolgárok nem érkeznek nagyobb számban menedékkérőként új útvonalon, Észak-Afrika felől az EU területére, amióta zárva van a balkáni migrációs útvonal és életbe lépett az EU-Törökország megállapodás - tette hozzá.
Az EU a megállapodás alapján eddig 849 szíriai menekültet vett át Törökországból, közülük 294-et Németország fogadott be - mondta a szóvivő.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban hétfőn kijelentette, hogy ha az EU nem szünteti meg a vízumkötelezettséget, Törökország "arra kényszerül", hogy elálljon a menekültügyi megállapodástól. Aláhúzta, hogy az ankarai kormány konkrét menetrendet akar látni. "Ez jelentheti október elejét vagy közepét is - de a dátum lefektetését várjuk" - mondta.
A megállapodás szerint vissza kell küldeni a Törökországból a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. Uniós tagországok cserébe a tehermegosztás jegyében - egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. 
A megállapodás arról is rendelkezik, hogy felgyorsítják a Törökországgal szembeni uniós vízumkötelezettség feloldásáról 2013-ban kezdett tárgyalásokat. Az eredeti tervek szerint júliusban vezették volna be a vízummentességet, de Ankara nem teljesítette az EU 72 feltételének mindegyikét.

Nem állítja meg a már úton lévőket az, hogy az észak- és nyugat-európai államokban kurtítják a migránsokat vonzó szociális juttatásokat, ezért „nehézkes kiutasítási folyamatra” kell számítani – véli a szakértő. Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője szerint az Európai Unió és Törökország megállapodása „nem nagyon váltotta be a hozzá fűzött reményeket”, hiszen ha a magyar határon csak pár százan is vannak az érkezők, most is naponta ezrével érkeznek migránsok.

Emlékeztetett arra is, hogy a megállapodás török közlés szerint hatályát veszti, ha őszig nem kapják meg az uniós vízummentességet, így kútba eshetnek az eddigi eredmények is.

A szakember elmondta: annyi történt, hogy a migráció útvonala nyugatabbra tevődött, a bankválsággal és labilis belpolitikai helyzettel sújtott Olaszország felé.

Nincs több hely a menekültek számára az Égei-tenger északi térségének szigetein, köztük Számoszon, Híoszon és Leszboszon működő befogadóközpontokban, amelyek zsúfolásig megteltek - hangsúlyozta hétfőn a régió kormányzója a Vima FM. Krisztiána Kalojiru elmondta, hogy egyes táborokban kétszer annyi menekült tartózkodik, mint amennyi férőhely van. A számoszi létesítmény például 850 ággyal rendelkezik, és jelenleg 1340 migránsnak nyújt hajlékot, miközben Híoszon 2598 ember osztozkodik 1100 férőhelyen. Leszboszon 3500 ágyra 3922 menekült jut.

A kormányzó asszony szerint aggasztó, hogy a Törökországban meghiúsult július 15-i puccskísérlet óta ötszörösére emelkedett a török partokról az Égei-tengeren át a görögországi szigetekre érkezők száma.

A görög parti őrség hétfő délelőtt 34 embert mentett ki Leszbosz partjainál, míg Híoszra 51 menekült érkezett a hétvégén.

Eközben Jorgosz Kiricisz, az Égei-tenger déli régiójában lévő Dodekanészosz-szigetcsoporthoz tartozó Kósz polgármestere Alekszisz Ciprasz görög kormányfőnek, Kiriakosz Micotakisz ellenzéki vezetőnek és a többi pártnak címzett nyílt levelében fejezte ki aggodalmát a menekültekkel kapcsolatos „legutóbbi fejlemények” miatt.

Kiricisz a levélben hangsúlyozta, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek a menekültáradat turizmusra gyakorolt „negatív hatásainak” kivédésére, és arra figyelmeztetett, hogy egy újabb migránshullám „katasztrofális” lenne.