Külföld
Stratégiai kérdések a NATO-csúcson
A nyugati tagállami vezetők szerint Oroszországnak magasabb árat kell fizetnie az ukrajnában zajló csatározások miatt
Hollande, Porosenko, Obama, Cameron, Merkel és Renzi külön is egyeztett a walesi csúcstalálkozón (Fotó: Reuters/Larry Downing)
A kelet-ukrajnai helyzet és az orosz fellépésre adott nyugati válasz a csütörtökön kezdődött NATO-tanácskozássorozat vezető témája a walesi Newportban. A csúcstalálkozó előtt Anders Fogh Rasmussen közölte, hogy az egyes NATO-tagországok saját döntése lehet Ukrajna hadfelszereléssel való támogatása. A főtitkár hangsúlyozta, a NATO közvetlenül nem rendelkezik ilyen felszereléssel, következésképpen senkinek nem tud ilyet szállítani. Az esetleges döntést az ilyenfajta segítségnyújtásról nemzeti szinten hozhatják meg - szögezte le. A NATO stratégái azt tervezik, hogy az egyes tagállamok egymást rendszeresen váltva több ezer fővel növeljék a szövetség katonai jelenlétét a leginkább fenyegetett keleti tagországban. Mások mellett azonban Németország is arra hívta fel a figyelmet, hogy állandó támaszpontok létrehozása ellentmondana annak a korábbi NATO-kötelezettségvállalásnak, miszerint az atlanti szervezet nem viszi közelebb Oroszországhoz a katonai infrastruktúráját.
A találkozóhoz szorosan kapcsolódva megszervezték a NATO-Ukrajna Bizottság csúcsszintű megbeszélését is. Előzőleg Petro Porosenko ukrán államfő már külön is tárgyalt Barack Obama amerikai elnökkel, David Cameron brit miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia köztársasági elnökkel, valamint Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel. Porosenko szerint a tűzszünet az első lépés lehet a béke felé Ukrajnában, a harcok végeztével fokozatosan életbe léphet a béketerv. A Fehér Ház közölte, hogy Obama, Cameron, Merkel, Hollande és Renzi a csütörtöki newporti különtanácskozáson egyetértett abban, hogy Oroszországnak „magasabb árat kell fizetnie” magatartásáért.
A NATO a találkozón elkötelezte magát Afganisztán demokratikus jellegének erősítése, a közép-ázsiai ország további támogatása mellett, noha a kabuli vezetéssel arról még nem sikerült megállapodni, hogy indulhat-e jövőre a szövetség vezetésével afganisztáni kiképző-tanácsadó misszió, miután ez év végén - tizenhárom esztendő után - befejeződik az ISAF nemzetközi haderő küldetése.
A tagországok ismét kiálltak a háromszintű kötelezettségvállalásuk mellett, azaz rövid távon jövőre el kívánják indítani a kiképző-tanácsadó missziót, középtávon biztosítani kívánják az elmúlt évek során háromszázötvenezer fősre fejlesztett afgán biztonsági szervek finanszírozását, hosszú távon pedig úgynevezett tartós partnerséget akarnak kialakítani Afganisztánnal. „Amikor véget ér az ISAF művelete, az afgán hatóságok veszik át a teljes felelősséget a biztonságért. Afganisztán melletti elkötelezettségünk azonban túlnyúlik az ISAF-on, és továbbra is biztosítani fogjuk azt, hogy Afganisztánból soha többé ne fenyegethessenek bennünket terroristák” – írták a közleményben. Az idén év végén lezáruló harci küldetésnél nagyságrendekkel kisebb méretű, új kiképző-tanácsadó misszió gördülékeny megszervezéséhez NATO-tisztségviselők szerint arra lenne szükség, hogy legkésőbb néhány héten belül megszülessen a megállapodás az új misszióhoz tartozó katonák jogállásáról, és tisztázódjon, hogy az eddig harci szerepet ellátó ISAF-katonák mellett a felszerelés mekkora hányadát, milyen elemeit kell elszállítani Afganisztánból.