Külföld
Strasbourgban elmarasztalták Magyarországot
Az ítélet szerint a magyar hatóságok megsértették Baka András véleménynyilvánítási jogát
Az ügy előzménye, hogy Baka Andrásnak idő előtt szüntették meg a jogviszonyát azzal, hogy az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, és annak helybe a Kúria lépett. Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy a volt főbíró bíróság előtt keressen jogorvoslatot, ezért az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bírósághoz fordult, amelynek 1991 és 2008 között maga is tagja volt.
MSZP: a Fidesz egy tiszteletreméltó szakmai karriert tört meg
Az MSZP szerint a Fidesz egy tiszteletreméltó szakmai karriert tört meg Baka András eltávolításával a Legfelsőbb Bíróság éléről azért, hogy demonstrálja: senkitől nem tűr kritikus véleményt.
Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes és Bárándy Gergely, a Törvényalkotási bizottság alelnöke, MSZP-s országgyűlési képviselők ezt az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésére reagálva közölték.
Az MSZP-s képviselők közleményükben azt írták, Baka Andrást hivatástudata, bírói vezetőként nyíltan vállalt szakmai álláspontja miatt távolította el a Fidesz a Legfelsőbb Bíróság éléről, ez a bíróság jogerős ítéletében megállapított tény.
Hangsúlyozták, hogy a döntés nemcsak erkölcsi elégtétel a korábbi főbírónak, hanem egyben "elmarasztaló ítélet a kétharmados többség visszaélésszerű alkalmazásának tisztességtelen fideszes gyakorlata felett".
A strasbourgi székhelyű törvényszék 2014 májusában első fokon már megállapította, hogy Baka Andrást több ponton is jogsérelem érte a magyar hatóságok részéről, az ügyet azonban a magyar állam fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalta a bíróság.
Az EJEB fellebbviteli fóruma csütörtöki jogerős ítéletében helybenhagyta a korábbi döntést és kimondta, hogy a magyar államnak 70 ezer euró (nagyjából 22 millió forint) kártérítést kell fizetnie, és 30 ezer euró (9,4 millió forint) értékben meg kell térítenie a panaszos költségeit és kiadásait is.
Baka András a strasbourgi fórumhoz intézett beadványában felpanaszolta, hogy a magyar hatóságok megsértették az európai emberi jogi egyezmény 6. cikkelyének 1. bekezdésében rögzített azon jogot, hogy igazát keresve mindenki bírósághoz fordulhat. Miután jogviszonyának megszűntét alkotmányos jogszabály mondta ki, ügyében még az Alkotmánybíróság sem nyilváníthatott véleményt.
Ezzel a panaszponttal kapcsolatban az EJEB tizenhét tagú nagykamarája 15:2 arányban kimondta: valóban sérelem érte a 6. cikkely 1. bekezdését.
A panaszos másik hivatkozási alapja az emberi jogi egyezmény 10. cikkelyében rögzített véleménynyilvánítási szabadság volt, amelyet szerinte azzal ért sérelem, hogy elbocsátása mögött a kormány igazságügyi reformját az ő részéről érő nyilvános bírálat húzódott meg.
Az EJEB ebben a pontban is 15:2 arányban megállapította az emberi jogok európai egyezményének megsértését.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára. A bíróság nagykamarája által hozott verdikt végleges, és nem fellebbezhető meg.