Külföld
Stoltenberg: Veszélyes lenne egy koszovói hadsereg
A biztonsági erők jogkörének bővítése helyett inkább a belgrádi kapcsolatot kellene építeni
Elmondta, Hashim Thaci koszovói elnökkel és Isa Mustafa koszovói miniszterelnökkel folytatott beszélgetésén komoly aggodalmának adott hangot a koszovói biztonsági erők hatáskörének növelését célzó javaslat miatt és egyértelművé tette, hogy egy NATO-szövetséges állam ilyen jellegű egyoldalú lépései haszontalanok és arra szólította fel a koszovói vezetést, hogy maradjon szoros kapcsolatban Belgráddal.
A főtitkár arról tájékoztatott, hogy az észak-atlanti szövetség tavaly jelentős támogatást nyújtott a többnemzetiségű, hivatásos Koszovói Biztonsági Erők fejlesztéséhez.
A koszovói biztonsági erők hatáskörének növelését kedden javasolta Hashim Thaci koszovói elnök. A törvénymódosítási kezdeményezés nyomán a biztonsági erők hatásköre egy hadseregével vetekedne. A javaslat szerint a biztonsági erők feladatai között a jövőben Koszovó függetlenségének és területi egységének a megóvása is szerepelne.
A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok ellenzik, akiknek támogatása nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben.
A koszovói biztonsági erőket könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás tagok képezik, feladatuk pedig a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén történő fellépés és segítség. A testületnek több mint kétezer aktív tagja van, és körülbelül kétszázan valamely kisebbség tagjai.
A hadsereg felállításától a koszovói politikusok azt várják, hogy elősegíti az ország NATO-csatlakozását.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A függetlenség egyoldalú kikiáltása óta Koszovónak hivatalosan nincs önálló hadserege. Az országban NATO-vezetésű békefenntartó katonai erő (KFOR) állomásozik.