Külföld
Soros újabban már védi a fontot
A milliárdos fedezeti alapja 1992-ben még a korona pénze ellen játszott
Ábrándnak nevezi Soros György azoknak a véleményét, akik szerint a Brexit nem érintené saját pénzügyi helyzetüket. A magyar–amerikai nagybefektető a The Guardian című baloldali napilap keddi kiadásában közölt írásában kifejtette, hogy túl sokan gondolják így, márpedig lenne legalább egy nagyon egyértelmű és azonnali hatás: a font szinte bizonyosra vehető meredek és gyors értékvesztése.
Soros szerint a jelenlegi piaci árazásokból levezethetően a font legalább tizenöt, de akár húsz százaléknál nagyobb mértékben is zuhanhat, ha a holnapi referendumon a kilépést pártolók kerülnének többségbe. Az árfolyam az 1,46 dollár/font körüli jelenlegi szintről 1,15 dollár alá kerülhet, ami huszonöt-harminc százalékos gyengülés lenne a korábbi árfolyamsávhoz képest – áll az üzletember írásában.
Soros György szerint ez nem ugyanaz a jelenség lenne, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a font a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból. Soros fedezeti alapja egyike volt a font ellen annak idején több tízmilliárd dollárral játszó nemzetközi intézményi befektetőknek. A nagybefektető szerint a font akkori leértékelődése egészséges volt, mivel a brit kormány megszabadult attól a kötelezettségétől, hogy károsan magas kamatokkal védje az egyébként is túlértékelt fontot. Ezúttal egy nagymértékű leértékelődés sokkal kevésbé lenne kedvező hatású, nem utolsósorban azért, mert a Bank of England – a brit jegybank – a font leértékelődése után, 1992-től eltérően, már nem tudná tovább csökkenteni alapkamatát, mivel a jelenlegi félszázalékos történelmi kamatmélypont a legalacsonyabb olyan kamatszint, amely még összeegyeztethető a brit bankrendszer stabilitásával.
Soros György szerint a piacon tevékenykedő spekulatív erők készséggel kihasználnának bármiféle számítási hibát a brit kormány vagy a brit választók részéről, és ha Nagy-Britannia a Brexitre szavaz, azon „néhányan nagyon meggazdagodnának, de a választók zöme sokkal szegényebbé válna”. Ha a népszavazáson a kilépésre szavazók kerülnének többségbe, azt fekete péntek követhetné, súlyos következményekkel a hétköznapi emberek számára – áll a cikkében.
Soros szerint a jelenlegi piaci árazásokból levezethetően a font legalább tizenöt, de akár húsz százaléknál nagyobb mértékben is zuhanhat, ha a holnapi referendumon a kilépést pártolók kerülnének többségbe. Az árfolyam az 1,46 dollár/font körüli jelenlegi szintről 1,15 dollár alá kerülhet, ami huszonöt-harminc százalékos gyengülés lenne a korábbi árfolyamsávhoz képest – áll az üzletember írásában.
Soros György szerint ez nem ugyanaz a jelenség lenne, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a font a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból. Soros fedezeti alapja egyike volt a font ellen annak idején több tízmilliárd dollárral játszó nemzetközi intézményi befektetőknek. A nagybefektető szerint a font akkori leértékelődése egészséges volt, mivel a brit kormány megszabadult attól a kötelezettségétől, hogy károsan magas kamatokkal védje az egyébként is túlértékelt fontot. Ezúttal egy nagymértékű leértékelődés sokkal kevésbé lenne kedvező hatású, nem utolsósorban azért, mert a Bank of England – a brit jegybank – a font leértékelődése után, 1992-től eltérően, már nem tudná tovább csökkenteni alapkamatát, mivel a jelenlegi félszázalékos történelmi kamatmélypont a legalacsonyabb olyan kamatszint, amely még összeegyeztethető a brit bankrendszer stabilitásával.
Soros György szerint a piacon tevékenykedő spekulatív erők készséggel kihasználnának bármiféle számítási hibát a brit kormány vagy a brit választók részéről, és ha Nagy-Britannia a Brexitre szavaz, azon „néhányan nagyon meggazdagodnának, de a választók zöme sokkal szegényebbé válna”. Ha a népszavazáson a kilépésre szavazók kerülnének többségbe, azt fekete péntek követhetné, súlyos következményekkel a hétköznapi emberek számára – áll a cikkében.