Soros új Marshall-tervvel oldaná meg a migrációs válságot

Soros György arról tartott előadást, hogyan lehetne megmenteni az Európai Uniót, amelynek egzisztenciális válsága immár nem csupán szófordulat, hanem maga a rideg valóság, és ennek elhárítása érdekében az EU-nak drasztikus lépéseket kell tennie. Soros szerint a jelenlegi válsághelyzetet a menekültválság mellett a területi szétesés (Brexit) és a gazdasági növekedést gátoló megszorítási politika okozta. 

A menekültválságra részletesen kitérve Soros György kiemelte, hogy a 2015-ben tetőző krízist sok olyan ország vezetője is kihasználta, amely maga alig fogadott be menekülteket. Kiemelte: Orbán Viktor egész újraválasztási kampányát arra alapozta, hogy "hamisan azzal vádolta meg" őt, muszlim bevándorlókkal akarná elárasztani Európát. A magyar miniszterelnök most egy olyan, "általa keresztény Európának nevezett" hely védelmezőjének szerepében tetszeleg, amely éppen azokat az értékeket kérdőjelezi meg, amelyekre az Európai Uniót eredetileg alapozták.

A menekültválság megoldásához Soros szerint sürgősen meg kellene változtatni a dublini szabályokat, amelyek jelenleg igazságtalanul nagy terhet rónak Olaszországra és más földközi-tengeri országokra. Az EU-nak természetesen védenie kell a határait, de az sértené az uniós és a nemzetközi jogszabályokat - továbbá nem is lenne reális -, hogy kizárják a politikai okokból menekülőket és a gazdasági bevándorlókat.

Soros szerint legális bevándorlásra van szükség. Szerinte az Európa-erőd, amely totálisan zárt mindenfajta bevándorlás előtt, az teljesen lehetetlen: „Az EU-nak meg kell védenie külső határait, de nyitva kell állnia a legális bevándorlás előtt. Ezzel szemben a belső határokat nem szabad lezárni. Az Európa-erőd, amely totálisan zárt mindenfajta bevándorlás előtt, nemcsak a nemzetközi és európai joggal ellentétes, de teljesen lehetetlen is.”

Soros György hangsúlyozta: ő maga mindig azt szorgalmazta, hogy a menekültek szétosztása a tagállamok között teljes egészében önkéntes alapon menjen végbe. Nem lehet arra kényszeríteni az EU tagjait, hogy olyan menekülteket fogadjanak be, akiket nem akarnak, ahogy a menekülteket sem lehet olyan országban kényszerrel letelepíteni, ahol ők nem akarnak élni - szögezte le Soros. Ehhez képest korábban Soros György az alábbiakat írta a bevándorlók szétosztásáról: „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani.” (Financial Times, 2015.07.26.)

Az Európára nehezedő nyomást az csökkenthetné, ha - egy új Marshall-terv formájában - jelentős mértékű segítséget nyújtanának a demokratikus működésre törekvő afrikai és más fejlődő országoknak. Ennek megvalósítása jelenleg még nehezen elképzelhető, egyebek mellett amiatt, hogy becslések szerint legalább 30 milliárd euróra lenne szükség évente több éven keresztül ahhoz, hogy a program eredményes legyen. Ekkora összeget a tagállamok - még ha a szándék meg is lenne - képtelenek lennének előteremteni. Szerinte a válság megoldását kölcsönből kellene finanszírozni, kötvénykibocsátást is javasol.

Soros György előadásában utalt arra, hogy javaslatot dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió milyen konstrukcióban tudna a piacról kedvezményesen hitelt felvenni egy ilyen afrikai Marshall-terv finanszírozására anélkül, hogy azzal közvetlen kötelezettségvállalást róna a tagállamokra. A javaslatról részleteket nem árult el, csak annyit, hogy a szóban forgó konstrukciót más esetekben már sikerrel használták.

Soros György szerint az EU megmentése érdekében fontos lenne, hogy a jövőben ötvözni tudják az uniós intézményekre jellemző "fentről lefelé" irányuló megközelítést a "lentről fölfelé" építkező kezdeményezésekkel, amelyek alakításába a választópolgárokat is be lehet vonni. Méltatta az Emmanuel Macron francia államfő által kezdeményezett társadalmi párbeszédet az EU jövőjéről.

Az üzletember arra is kitért, hogy egy többsebességes Európa helyett inkább egy többsávos Európa létrehozására kellene inkább törekedni. Ez utóbbi forgatókönyv választási lehetőségeket nyújtana a tagállamoknak ahelyett, hogy mindenkinek - sokszor akaratuk ellenére - ugyanabba az irányba kellene tartania más-más tempóban. 

Soros György sajnálatosnak tartotta, hogy jelenleg az együttműködés szó negatívan cseng az unión belül, és a tagállamok inkább megőrizni szeretnék a szuverenitásukat mintsem abból még nagyobb részt feladni. Viszont ha az együttműködésnek érezhetően pozitív hozadékai lennének, akkor a tagállamok hozzáállása javulhatna, és bizonyos célkitűzésekben mindenki kész lenne részt venni.

„A rideg valóság rákényszerítheti a tagállamokat, hogy nemzeti érdekeiket félretéve az unió fennmaradását helyezzék előtérbe. Ezt sürgette Emmanuel Macron francia elnök aacheni beszédében, és csatlakozott hozzá Angela Merkel német kancellár is. Ha sikerrel járnak, Monnet és társai nyomába léphetnek. Ám ehhez maguk mögé kell állítaniuk Európa tömegeit. Én és a Nyílt Társadalom Alapítványok mindent megteszünk, hogy segítsünk.”

Soros a nemzetállamok helyett uniós szervek és civilek összefogásával oldaná meg a helyzetet: „Közös erőfeszítésre van szükség; az uniós szervek irányítása és a civil mozgalmak kombinálására.”