Soros miatt vegzálja a Fideszt Weber?

Manfred Weber: A menekültkérdés 2019 első számú témája
A menekültkérdés a 2019-es választási év első számú témája - mondta az európai parlamenti választással kapcsolatban Manfred Weber, szerdai bajorországi beszédében.  A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa Passauban pártja hagyományos hamvazószerdai gyűlésén kiemelte, hogy az EPP és a CSU "három világos üzenetet" küld a választóknak a menekültkérdés kezeléséről.
 Az első az, hogy pontosan tudni kell, ki tartózkodik az EU területén, ezért gondoskodni kell a külső határ ellenőrzéséről - mondta Manfred Weber.
 A bolgár-török határon épített kerítésről szólva hangsúlyozta: támogatást, és nem bírálatot érdemelnek azok a politikusok, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy ne a maffia és az embercsempész bandák, hanem az állam és a határvédelmi szervek döntsék el, ki léphet be az EU-ba.
A második az, hogy az EU továbbra is fogad menekülteket, korlátozott időre és kontingensekben, előre meghatározott létszámú csoportokban - tette hozzá az EPP csúcsjelöltje, aláhúzva, hogy Európa "keresztény kontinens", amelynek felelősséget kell vállalnia az emberekért.
A harmadik üzenet, hogy tenni kell Afrika fejlődéséért, mert "Európának nem lehet jó jövője, ha Afrikának kaotikusan és rosszul megy a sora". Ezért helyes a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős CSU-s minisztere, Gerd Müller törekvése egy "afrikai Marshall-terv" összeállításáért - fejtette ki Manfred Weber.
A második nagy témának a gazdaságot nevezte, amellyel kapcsolatban a többi között kiemelte, hogy az EU-nak meg kell védenie a "kulcsiparágakban" tevékenykedő cégeit a külföldi, legfőképpen kínai befolyásszerzéstől, és az Airbus mintájára ki kell építeni a globális piacon is versenyképes páneurópai társulásokat. 
Oroszország politikájáról szólva aláhúzta, hogy harminc évvel a berlini fal ledöntése után "visszatért a konfliktus és a rendszerek versenye". Ezt jelzi például, hogy a Facebook közösségi portálon 90 millió "orosz hátterű" hamis profil működik, a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló amerikai-orosz szerződés (INF) "felmondása" révén pedig 500-2500 kilométer hatótávolságú, atomtöltettel is felszerelhető rakétákat telepít Oroszország. Ezek a rakéták éppen az EU területét érhetik el, vagyis "ez a mi problémánk, egy európai probléma" - mondta Manfred Weber.
 Az EPP mindezzel kapcsolatos terveiből kiemelte, hogy az EU-nak "fel kell nőnie", védelmi képességei fejlesztésével el kell érnie, hogy szükség esetén megvédhesse magát. 
 Egyebek mellett hozzátette: amennyiben elnyeri az Európai Bizottság elnöki tisztségét, utasítja az EU-s szerveket, hogy végérvényesen szakítsák meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Hangsúlyozta: "Törökország nem lehet az EU tagja".
 Arról is szólt, hogy a digitalizáció révén felemelkedett EU-n kívüli globális óriásvállalatokat kényszeríteni kell arra, hogy betartsák az "európai játékszabályokat, ha pénzt akarnak keresni Európában". 
Így például "el tudom képzelni, hogy törvényekkel világossá tesszük, hogy nem minden megengedett interneten", és ezért "betiltjuk a dzsihadista propagandát, a gyermekpornográfia terjesztését, a politikai területen pedig a fake news (álhírek) terjesztését" - mondta Manfred Weber.
Csúcsjelölti programjának korábban bemutatott elemei közül kiemelte azt is, hogy EU-s összefogással kell küzdeni a daganatos betegségek ellen.  Mint mondta, "a rák elleni harc mesterterve" révén fel lehet mutatni, hogy az EU az egész emberiség javát szolgálja, így mindenki "büszke lehet európaiságára", mert elmondhatja, hogy "jobb hellyé tesszük a világot".

Manfred Weber a minap a Bild című német lapnak adott interjújában három feltételt szabott ahhoz, hogy a Fidesz a pártcsalád tagja maradhasson: elsőként a magyar kormánynak azonnal és végleg le kell állítania a Brüsszel elleni plakátkampányt. Másodikként azt említette, hogy a Fidesznek kérjen bocsánatot ez EPP tagpártjaitól.

Igazán azonban a harmadik feltétel érdekes, mivel ott a bajor politikus arról beszélt, hogy biztosítani kell a Soros-féle Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten. Ez egyértelműen arra utal, hogy Soros a háttérben most is nagy erőket mozgósít, hiszen érdekes módon Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári budapesti látogatásán szóba sem került a spekuláns egyetemének ügye, Weber pedig valamiért mégis fontosnak tartja a kérdést.

Emellett azért is furcsa ez a feltétel, mert a Soros-egyetem jelenleg is működik Budapesten, igaz, nem adhat ki amerikai diplomát, mivel nincs rendes kampusza az Egyesült Államokban.

A Fideszt ért támadások másik fő oka, hogy a magyar kormánypárt rendületlenül kitart a bevándorlásellenes álláspontja mellett, ami nyilvánvalóan nem tetszik a migrációt támogató erőknek. Egyértelműen látható, hogy George Soros lobbiereje az uniós politikusok körében is borzasztó erős: a nyilvánosan elérhető adatok alapján csak Jean Claude Juncker 2017. november 1-jén történt hivatalba lépése óta több mint 20 alkalommal találkozott különböző uniós vezetőkkel. Legyakoribb partnerei között van Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki a rendszeresen és élesen támadja a magyar kormányt, ráadásul ő lesz a szocialisták csúcsjelöltje a tavaszi EP-választáson.

Éppen a tavaszi választás kampánya lehet a magyarázat arra, miért állt be az utóbbi időben Weber is a Fideszt ostorozók sorába: valószínűleg azt reméli, hogy a magyar kormánypártot kritizáló pártok képviselő is támogatják így, viszont ebbe a taktikázásba könnyen bele is bukhat. A legnagyobb frakció jelöltje kapja ugyanis meg az Európai Bizottság elnöki posztját, ám mivel az EPP frakciójába a Fidesz is elég sok képviselőt delegál, könnyen lehet, hogy nélkülük nem tud nyerni Weber.

A kormány hétpontos állásfoglalásban válaszolt Brüsszelnek

A kormány nemrégiben egy nyolc oldalas, általunk is közölt részletes dokumentumban cáfolta a Juncker vezetti Európai Bizottság február 28-i állásfoglalását.

Már 2015 óta folyamatosan napirenden van a kötelező betelepítési kvóta, 2016-ban pedig a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság (EB) bemutatta a dublini rendszer reformjára vonatkozó javaslatát, amely évente több mint 15 ezer ember betelepítését irányozza elő hazánkba egymilliós migrációs hullám esetén. Az Európai Parlament (EP) 2017-ben megszavazta a migránskvóta bevezetését, a jogalkotási folyamat azóta is tart. Mindezt az EB sem tagadja, csak a jogalkotást megbeszélésnek, a be nem fogadott migránsonként akár százezer eurós pénzbüntetést pedig szolidaritásnak nevezi.

2. Felülírnák a tagországok határvédelmi jogait

Az EB tavalyi javaslatával azt akarja elérni, hogy a tagállamok ruházzák át határvédelmi jogaik egy részét a Frontexre. A javaslat lehetőséget teremt a bizottságnak, hogy az Európai Tanács jóváhagyása nélkül rendelje el a Frontex beavatkozását a külső határon fekvő államokban, így hazánkban is. Nem véletlen, hogy a brüsszeli bürokraták határmenedzsmentről és nem határvédelemről beszélnek. Ez összhangban van George Soros állásfoglalásával is, amely szerint „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”.

3. A migránsvízum bevezetését az Európai Bizottság is támogatta 

Maga Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos is azt mondta évekkel ezelőtt, hogy az EB meg akarja teremteni a humanitárius vízumok kibocsátásának lehetőségét. Az erre vonatkozó javaslatot az EP tavaly ősszel nagy többséggel megszavazta. Eszerint „sürgősen szükség van biztonságos és legális beutazási lehetőségekre az unióba, köztük az európai humanitárius vízumokra”. Az EB újra letagadott egy folyamatban lévő jogalkotási eljárást.

4. Nem tagadják, hogy több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek

Az EB legutóbbi közleményében sem tudta cáfolni, hogy jelentősen növekszik a bevándorláspárti aktivistacsoportok támogatása a 2021–2027-es uniós költségvetési keretben. Az EP 1,8 milliárd eurós, azaz 570 milliárd forintos összeget szavazott meg a politikaiaktivista-csoportoknak, s a tapasztalatok szerint ebből elsősorban a bevándorláspárti szervezetek részesülnek. Az EB Jogok és Értékek programról szóló jogalkotási javaslata, amely a társadalmi szervezetek támogatásáról szól, kifejezetten célul tűzi ki a migránsok befogadásának elősegítését, valamint a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet is. Ezt javasolta 2016-ban a Soros által támogatott Liberties is.

5. Már most is több tízezer bevándorló kap pénzzel feltöltött bankkártyákat

Az EB is elismerte, hogy ők maguk – azaz az európai adófizetők – finanszírozzák a migránskártyaprogramot, amelynek lényege, hogy a bevándorlók név nélküli, pénzzel feltöltött bankkártyákat kapnak. A testület szerint ezeket a kártyákat csak a Görögországban legálisan tartózkodó menekültek és menedékkérők számára bocsátja ki – noha a menedékkérők még nem automatikusan jogosultak védelemre. A jelenség tömegeket érint: a legfrissebb, január havi beszámoló szerint közel 64 ezer fő kapott pénzt migránskártyán keresztül.

6. Kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt 

A bizottság tavaly szeptemberben azt javasolta a tagállamoknak, indítson kísérleti programokat afrikai országokkal, hogy „az irreguláris migrációs áramlásokat biztonságos, rendezett és jól irányított legális migrációs lehetőségekkel lehessen felváltani”.

7. Többféle módon is csökkentenék a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását

Az EB is elismeri, hogy a kohéziós források szétosztásakor figyelembe veszik, hogy „az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről”. Sőt, Frans Timmermans alelnök tavaly decemberben azt mondta, „a következő Bizottság idején a Strukturális Alapok egy jelentős részét városoknak és régióknak juttatjuk, hogy sikerre vigyék az újonnan érkezettek integrációját”.