Simicskó István: Nagyobb erőkkel kell jelen lenni a válságövezetekben

Az uniós szakminiszterek megállapodtak az Európai Védelmi Ügynökség költségvetésének emeléséről
Az Európai Védelmi Ügynökség költségvetésének emeléséről állapodtak meg az uniós tagállamok védelmi miniszterei kedden Brüsszelben.
Az európai hadiipari fejlesztések összehangolására szolgáló ügynökség büdzséjét most fogják először növelni 2010 óta, szakértők szerint ez annak köszönhető, hogy a tanácsülésen az Egyesült Királyság ezúttal nem akadályozta meg az emelést.
A költségvetés növelése mindazonáltal inkább szimbolikus jelentőségű, az EDA az ideinél 1,6 százalékkal több pénzből, 31 millió euróból gazdálkodhat 2017-ben. Az ügynökség 6,5 százalékos emelést szeretett volna elérni sajtóhírek szerint.
A tanácsülés résztvevői emellett a közös uniós katonai műveletek, illetve az Európai Unió és a NATO közötti együttműködés erősítésének kérdését is megvitatták, a tanácskozás ezen részén Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkár is jelen volt.
A szakminiszterek hétfőn abban egyeztek meg, hogy az Európai Uniót a jelenleginél függetlenebbé kell tenni az Egyesült Államoktól a védelempolitika terén.
Az Európai Védelmi Ügynökséget 2004-ben hozták létre azzal a céllal, hogy javítsa az EU védelmi képességeit - különösen a válságkezelés területén -, előmozdítsa a fegyverkezési együttműködést, megerősítse az uniós védelmi ipar alapjait, versenyképes európai védelmi felszerelési piacot teremtsen, illetve támogassa a kutatást, a kontinens védelmi ipari és technológiai potenciáljának megerősítése érdekében.

Hétfőn - a találkozó előtt - Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt hangsúlyozta: a biztonság érdekében meg kell erősíteni Európa védelmét. Az európai védelmi akcióterv előkészítésére azért van szükség, hogy Európa autonóm módon tudjon válaszolni az esetlegesen érkező agressziókra - tette hozzá Mogherini.

Simicskó István elmondta: Szijjártó Péterrel az elsők között szólaltak fel az uniós - az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője által nyáron bemutatott - globális stratégiájának megvitatásakor.

A honvédelmi miniszter közlése szerint az EU globális stratégiának átfogó célkitűzése, hogy az Európai Unió erős szereplő legyen a nemzetközi politikai porondon. Az unió polgárai részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy védelmüket, biztonságukat garantálja az Európai Unió. Simicskó István azt mondta: az Európai Unióban a biztonság és védelempolitika területén olyan együttműködést kell kialakítani, amely hatékony, eredményes lesz és valódi biztonságot jelent az unió állampolgárainak.

Kiemelte azt is: az EU globális stratégiájában szövegszerűen rögzítették, hogy az illegális bevándorlást "meg kell állítani". A kontrollálatlan bevándorlás instabilitást és növekvő terrorfenyegetettséget jelent Európára nézve - szögezte le Simicskó István, hozzátéve: az állampolgárok biztonságát közvetlenül a tagállamok, és a schengeni határok külső védelmével lehet biztosítani. Ezzel együtt a migrációt okozó válságövezetekben az Európai Uniónak nagyobb erőkkel és hatékonyabban kell szerepet vállalnia - hangsúlyozta.

Simicskó István azt mondta: az illegális bevándorlás megfékezésére olyan katonai - rendőri és civil erőkkel megerősített - képességet kell kialakítani, amely az Európára veszélyt jelentő válságövezetekben állomásoztatással, illetve mobil erőkkel önállóan is képes válságkezelési feladatokat ellátni.

A miniszter elmondta: döntés született arról, hogy a tagállamok szorosabbra fűzik együttműködésüket a biztonság- és védelempolitika területén. A szándék rögzítésén túl ennek fontos eleme, hogy a katonai tervezés vonatkozásában megállapítsák az ambíciószintet, vagyis azt, hogy a tagállamoknak milyen katonai képességgel, mekkora erővel kell rendelkezniük, hogy az EU önállóan is tudjon hatékony lépéseket tenni a tagállamok biztonsága érdekében. Ezzel együtt a katonai képességfejlesztést is összehangoltabbá kell tenni a jövőben - tette hozzá.

Simicskó István azt mondta: abban továbbra is mindenki egyetért, hogy a NATO marad a kollektív biztonság letéteményese, s úgy vélik, ha az Európai Unió védelmét erősítik, azáltal erősítik a NATO védelmét is. A védelmi tervezés során figyelembe kell venni, hogy az EU-tagországok többsége NATO-tag is egyben, így fontos, hogy ne legyenek megkettőzve a felajánlott erők. Ezért is kell a tervezést a NATO-val összehangoltan folytatni, az EU és a NATO közötti együttműködést mélyíteni.

Az Európai Unió globális stratégiájának végrehajtási terve várhatóan decemberben kerül az állam- és kormányfők elé.
Simicskó István a brüsszeli találkozón tájékoztatást adott az egy héttel korábban Ausztriában tartott, a Közép-európai Védelmi Együttműködés (CEDC) védelmi minisztereinek tanácskozásáról is. Mint felidézte: a tanácskozáson Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia és Horvátország miniszterei mellett megfigyelőként Lengyelország, továbbá a migrációs krízisben való érintettsége miatt Montenegró, Szerbia és Macedónia is részt vett. Elsősorban a migrációs válsághelyzetről tárgyaltak, s egyetértettek abban, hogy a migrációs válság Európa számára az egyik legfőbb kihívást fogja jelenteni, ezért számba kell venni a civil, a katonai és a rendőri erőforrásokat. Mindenképpen indokoltnak tartják, hogy a következő - a jövőben rendszeresen megtartandó - találkozón a belügyminiszterekkel együtt tanácskozzanak.

Megállapodtak abban is, hogy a CEDC is összeállít egy akciótervet, amely a nyugat-balkáni útvonal által érintett országok határainak védelmét szolgálja, továbbá, hogy a nyugat-balkáni helyzet stabilitása érdekében a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea uniós katonai művelet mandátumát meghosszabbítják.