Külföld

Sikorski nem akar ürügyeket

Jobboldali konkurenciaharc várható a tavaszi lengyel elnökválasztáson

Lengyelországban május 10-én rendezik meg az elnökválasztást – jelentette be tegnap Radoslaw Sikorski parlamenti elnök. Bár Bronislaw Komorowski jelenlegi államfő hivatalosan még nem erősítette meg indulási szándékát, az előzetes felmérések a 2010 óta hivatalban lévő államfő határozott fölényét jelzik.

A házelnök – a novemberi önkormányzati választások utáni vitákra utalva – arra kérte a politikai élet szereplőit, hogy ne vonják kétségbe a májusi választás eredményét. Sikorski utalt az ellenzék által korábban megfogalmazott kifogásokra is, amelyek lényege, hogy az időpont túl közel áll a Komorowski által bejelentett május 8-i gdanski nemzetközi konferenciához, amellyel a lengyel elnök a második világháború végének hetvenedik évfordulójáról akar megemlékezni. Sikorski hangsúlyozta, hogy az elnökválasztás időpontjáról saját hatásköré­ben, önállóan döntött.

Komorowski a szerdán közzétett legfrissebb felmérés szerint negyvennyolc százalékos támogatottságot élvez. Legkomolyabb kihívójának, Andrzej Dudának, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjének tizenhét százalékos a népszerűsége. Őt a párt Jaroslaw Kaczynski pártelnök javaslatára már novemberben elnökjelöltjeként megnevezte.

Meglepetést keltett, hogy a múlt héten saját jelölttel állt elő a kormánykoalíció kisebbik pártja, a Lengyel Parasztpárt is. A negyvenéves, jobboldali beállítottságú Adam Jarubas, aki jelenleg a Szentkereszt (Swietokrzyskie) vajdaság közgyűlésének elnöke, megfigyelők szerint nemcsak Komo­rowskitól, hanem a PiS jelöltjétől is elvehet szavazatokat.


Lapvélemények
Politikai-üzleti mestermutatvány Orbán pragmatizmusa

Rzeczpospolita: Orbán Viktor politikai pragmatizmusról tett tanúbizonyságot az Angela Merkellel folytatott megbeszéléseken. Miközben a sajtó a politikai vitára koncentrált, a két vezető politikus a német konszernek számára előnyös, fontos gazdasági szerződésekről állapodott meg. Ilyen például a Siemens bevonása a paksi atomerőmű bővítési projektjébe, ami politikai-üzleti mestermutatványnak minősíthető. Amennyiben a paksi tortából a nagy német konszern is részesül, Nyugaton lényegesen elhalkulnak a bíráló hangok.

Der Standard: Orbán Viktor magyar miniszterelnök  a Merkel-látogatással akarta a világ előtt bebizonyítani, hogy nemzetközi szintén nincs „üvegkaranténba” zárva, az ellenzékiek pedig azt remélték, hogy a német kancellár bírálni fogja őt. A vizit Orbánnak és az ellenzéknek is adott valamit, hiszen a miniszterelnök elkönyvelhette, hogy Angela Merkel először érkezett Budapestre a 2010-es hivatalba lépése óta, ugyanakkor a német kancellár világossá tette, hogy világok választják el kettejük demokráciáról alkotott felfogását.

Le Monde: Angela Merkel német kan­cellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása az Európai Unió forrásaitól, de az orosz gáztól is függő, Putyin tekintélyelvű modelljétől megkísértett Orbán lavírozásaira világít rá. A Moszkvához való közeledést bíráló tiltakozás hatására Orbán végül visszakozott, és megesküdött, hogy Merkel lesz számára a külpolitikai iránytű: újraindította az ukrajnai gázszállítást, és megszavazta a Moszkvával szembeni uniós szankciókat, a kancellár pedig így elfogadta a budapesti meghívást.