Külföld
Segélyszervezetek bírálják a nyugat-balkáni határőrizetet
A bajor CSU a menekülthullám korlátozását követeli
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a világszervezet gyermekalapja (UNICEF) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet közös közleményében hangsúlyozta: „Az intézkedések feszültséget keltenek a határátkelőknél, és több családot arra kényszerítenek, hogy a határon vesztegeljenek”.
A bajor CSU a menekülthullám korlátozását követeli
Kongresszusi határozatban követeli a bajor konzervatív CSU a menekülthullám korlátozását és a Németországban befogadható menekültek maximális számának megjelölését. A párt elnöksége által a kongresszus elé terjesztett határozati javaslatot a csaknem ezer küldött egy ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el pénteken Münchenben. A bajor fővárosban pénteken kezdődött kongresszuson az első napirendi pontok között fogadták el a határozatot, kész helyzet elé állítva Angela Merkel kancellárt, a testvérpárt CDU elnökét, aki kora este beszédet mond a tanácskozáson. Az elfogadott dokumentum Szükségünk van egy felső határra című fejezetében az áll, hogy Németország nem tudja egyedül viselni "a világ menekültáradatainak" terhét, ezért a nemzetközi közösségnek kontingenseket kell kialakítania, és a létszámkeretekbe bekerülő menekülteket méltányosan el kell osztania. Főleg az arab államoktól van szükség nagyobb áldozatvállalásra, az Európai Unióban pedig ki kell alakítani "állandó menekültkontingenseket", és a menekültek elosztását szolgáló "állandó kvótákat" - áll a kongresszusi határozatban.
Merkel a CSU kongresszusán is elutasította a a felső határ kijelölését
Nem lehet egyoldalúan, "nemzeti" szinten megállapított felső határ bevezetésével megbirkózni a menekültek nagy száma révén keletkezett kihívással - mondta Angela Merkel német kancellár, a konzervatív CDU elnöke pénteken Münchenben a CSU kongresszusán, ismét elutasítva a bajor testvérpártnak azt a követelését, hogy Németország jelölje meg előre, mennyi menekültet fogad be jövőre. A kancellár beszéde után Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke felment hozzá a színpadra, átvette tőle a szót és jelenlétében leszögezte, hogy a CSU továbbra is ragaszkodik a felső határ kijelöléséhez. A küldöttek ezt viharos tapssal jutalmazták.
Négyezer migránst engedtek át a határon
Szerbia és Macedónia csütörtökön úgy döntött, hogy a Nyugat-Európába tartó migránsok közül csak a konfliktusövezetekből - Szíriából, Irakból és Afganisztánból - érkezőket engedi belépni területére. Az intézkedés hatására legalább kétezer bevándorló rekedt Idomeni határállomáson, ahol egyetlen migráns sem léphette át a határt.
Éjfél után azonban ismét megindult az átkelés, és péntek reggelig négyezer szíriai, iraki és afgán lépte át a határt - közölte a nevének elhallgatását kérő görög rendőrségi illetékes. További ezer Macedóniába tartó migránstól - főként marokkói, bangladesi és algériai fiataltól - a macedón hatóságok megtagadták a belépést.
Szlovák rendőrök új váltása érkezett a magyar-szerb határra
Szlovák rendőrök új váltása érkezett a magyar-szerb határra, a 49 tagú kontingenst Balogh János, a Készenléti Rendőrség parancsnoka köszöntötte pénteken Szegeden. A szlovák és cseh rendőrök, valamint a lengyel határőrök feladata a határátkelőhelyek közötti biztonsági határzárral védett zöldhatár őrzése, gyalogos, illetve gépkocsizó járőr- és figyelőszolgálat ellátása, valamint az ország belsejében végzett ellenőrzések támogatása. Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak. A külföldiek a magyar rendőrökkel és katonákkal látnak el közös járőrszolgálatot. Saját egyenruhájukat, fegyverüket viselik, saját szolgálati gépkocsijukat is használják, és V4 feliratú karszalagot hordanak.
A macedón rendőrség több olyan migránst is visszatoloncolt a határ görög oldalára, akiknek annak ellenére sikerült átjutni az átkelőn, hogy a jelenlétüket nem kívánatosnak minősítették.
A macedón rendőrség megerősítette, hogy pénteken kora reggel ismét megnyitották a határt. A helyzet az AFP hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítói szerint nyugodt volt.
Mérsékelten csökkent a migránsok száma a nyugat-balkáni országok szigorítása után
Mérsékelt csökkentést hozott pénteken a Szerbiába és Horvátországba érkező migránsok számában az, hogy a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő országok egy nappal korábban bejelentették: ezentúl csak a háború sújtotta övezetekből érkezőket engedik be, a gazdasági bevándorlókat nem.
A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint a szerb-macedón határon húsz százalékkal csökkent az oda érkező migránsok száma, a befogadóközpontban az utóbbi 24 órában négyezer embert vettek nyilvántartásba. A presevói befogadóközpontban csak azokat veszik nyilvántartásba, akiknek vannak korábban, más országban kiállított érvényes papírjaik, dokumentumok nélküli migránsokat az előző időszaktól eltérően már nem regisztrálnak. Csütörtökön mintegy ezer embert fordítottak vissza a határon.
A szigorú biztonsági ellenőrzések mellett most már az állampolgárságot is figyelik, Szerbia ugyanis - szlovén és horvát bejelentések után - ezentúl csak a szíriai, iraki vagy afgán állampolgárokat engedi be, illetve az utóbbi három csoportból is csak azokat, akik rendelkeznek görög vagy macedón regisztrációs papírokkal.
A macedón-görög határon viszont összetűzésekre került sor, mert Macedónia is a szerbiaival megegyező szigorításokat vezetett be. Több ezren próbáltak meg átjutni a határon, körülbelül háromezren azonban a görög oldalon rekedtek, ők főleg Iránból és Észak-Afrikából érkeztek.
Eközben Horvátország pénteken ismét tiltakozó jegyzéket küldött Szlovéniának, mert Ljubljana kerítést épít a szlovén-horvát határszakaszon, és a kerítés a horvát részre is átnyúlik.
Egyelőre nem a kerítés miatt, de csökkent a Szlovéniába irányuló migránsáradat, csütörtökön valamivel több mint ötezer embert regisztráltak. Ljubljana egy 160 tagú migránscsoportot akart visszaküldeni Horvátországba csütörtökön, sikertelenül, a horvát hatóságok ugyanis nem fogadták a visszaküldötteket.
Állami integrációs tervet fogadott el a cseh kormány
Új állami integrációs tervet fogadott el pénteken a cseh kormány, amely számol a háborús menekültek betagozódásával is a cseh társadalomba - közölte Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök egy Twitter-bejegyzésében.
A program, amelyet a belügyi tárca dolgozott ki, tartalmazza a bevándorlók oktatását cseh nyelvre, megismertetését a cseh kultúrával és demokráciával, illetve a munkahely- és lakáskereséssel kapcsolatos hatósági segítségnyújtásra is kiterjed. A jövő évben a cseh kormány 200 millió koronát (mintegy 2,3 milliárd forint) különít el a program megvalósítására. Az összeg nagyobbik részét európai uniós alapokból kívánják fedezni.
Szigeten építtetne EU-börtönt a terroristáknak az Osztrák Szabadságpárt vezetője
Szigeten építtetne EU-börtönt a terroristáknak, valamint az eddiginél keményebb büntetések kiszabását követeli a militánsokra - az egy héttel ezelőtti párizsi merényletek nyomán - Heinz-Christian Strache, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt vezetője. Olyan, elszigetelt helyen található büntetésvégrehajtási intézetet kellene létrehozni, ahol a harcias iszlamisták nem tudnak kapcsolatba kerülni más bebörtönzöttekkel, és így nem tudnak rájuk befolyást gyakorolni. "Európai börtön szükséges ezeknek a legsúlyosabb bűnözőknek, iszlamista terroristáknak és gyilkosoknak. (...) Lehet akár ténylegesen egy szigeten is" - mondta. Strache szerint talán a görögök Európa segítségére siethetnek ebben, "vagy talán az olaszok Lampedusával".
"A kormány jóváhagyta a háborús menekülteknek nyújtandó segítség szabályait. Az állami integrációs program egyebek között biztosítja számukra a cseh nyelv tanítását, gyermekeik iskolai oktatását, és segítséget nyújt a lakáskeresésnél is" - olvasható Sobotka bejegyzésében. Az állami integrációs program - emelte ki a belügyminisztérium - segít a nemzetközi védelmet élvező embereknek, hogy gyorsabban beépülhessenek a cseh társadalomba.
Az integrációnak két szakasza lesz. Az elsőben a háborús menekültek többnyire 12, de legfeljebb 18 hónapot táborban töltenek, ahol nyelvet tanulnak és megismerkednek a cseh társadalmi valósággal. A második szakaszban pedig - külön tervek alapján - már ténylegesen megpróbálnak betagozódni a társadalom életébe. Integrálódásukat ebben a szakaszban az állami szerveken kívül már különféle vállalatok, karitatív szervezetek, egyházak is segíteni fogják. A segítség nagyobbik részét az állami Charita CR karitatív szervezet fogja megszervezni.
A terv szerint Csehország a következő időszakban évi mintegy 2000 menekült befogadásával számol. Az idén ez a szám 500 körül lesz.
Trump adatbázisban tartaná nyilván az Egyesült Államokban élő muszlimokat
Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns szerint adatbázisban kellene nyilvántartani az Egyesült Államokban élő muszlimokat. Az NBC tévéhálózatnak Trump leszögezte: amerikai elnökké választása esetén mindenképpen megvalósítaná ezt az elképzelést, és kötelezné a muszlimokat, hogy regisztrálják magukat a nyilvántartásban. Hillary Clinton, az elnökjelöltségért küzdő demokrata favorit a Twitter közösségi oldalon megdöbbentőnek nevezte Trump retorikáját.
Norvégia megszigorította bevándorlási szabályait
Norvégia a jövőben már a határain elutasíthatja gyors és egyszerűsített eljárásban a védelemre nem szoruló menedékkérők beengedését. Oslo a múlt héten terjesztette elő a szigorításra vonatkozó intézkedéscsomagot, amelynek rendelkezései pénteken léptek életbe.
A szigorítást követően a skandináv ország bevándorlási hivatala megtagadhatja, hogy olyan menedékkérőkkel foglalkozzon, akik biztonságosnak tekinthető államban rendelkeztek korábban tartózkodási engedéllyel. A biztonságosnak tekinthető államok listáját pedig a norvég belügyminisztérium határozhatja meg.
Erna Solberg miniszterelnök korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a norvég-orosz határon, a storskogi átkelőnél beutazók között igen kevesen vannak azok, akik valóban polgárháború sújtotta országból érkeznek. Sokuk ehelyett oroszországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, így őket lehetőség szerint már a határsorompónál ki kell utasítani.
A megváltozott szabályok alapján kiszélesítették a hatóságok jogkörét arra, hogy őrizetbe vehessék, illetve őrizetben tarthassák azokat a külföldieket, akiknek menedékkérelmével várhatóan nem foglalkozik majd a bevándorlási hivatal.
A törvénymódosítás mellett a norvég parlament egy 18 pontos tervben is megegyezett. Utóbbi olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek alapján az elutasított menedékkérőket gyorsabban küldhetik vissza a származási országaikba. Oslo ehhez közvetlen járatokat is szervez az érintett államokba. Az intézkedések között szerepel az is, hogy pénzügyi szempontból tegyék kevésbé vonzóvá a migránsok számára Norvégiát. Megnehezítik a családegyesítést is, illetve a tartózkodási engedélyeket gyakrabban állítják ki meghatározott időre.