Seehofer ultimátumot adott Merkelnek

CDU-alelnök: meg kell fontolni a menekültek befogadását ellenző tagállamok uniós támogatásának csökkentését
Meg kell fontolni, hogy a menekültek befogadásától elzárkózó uniós tagállamoknak járó uniós támogatás egy részét inkább a menekültügy finanszírozására fordítsák - vette fel kedden a legnagyobb német kormánypárt, a konzervatív CDU egyik alelnöke. Julia Klöckner, a párt Rajna-vidék-Pfalz tartományi szervezetének vezetője a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak azt mondta, "csalódást keltő", hogy az Európai Unió sok ország felfogása szerint csupán olyan közösség, amelyet a "pénzosztó alapokból" kivehető nyereség tart össze, és hátat lehet fordítani neki, amikor a közös értékekről van szó. Ezért végig kell gondolni, hogy miként lehet átcsoportosítani az uniós költségvetés forrásainak egy részét a menekültválságból fakadó feladatok finanszírozására olyan országoktól, amelyek nem fogadnak be menekülteket - mondta a CDU-s politikus.

Kiéleződött helyzet a határon
A német hatóságok szerint az osztrák egyenruhások nem tesznek semmit azért, hogy a határon kialakult éles helyzetet felszámolják, meg sem próbálják megakadályozni, hogy a menekültek megrohamozzák az átkelőket. Mivel Salzburg tartomány is "megtelt" migránsokkal, ezért az embereket a stájerországi osztrák-szlovén határátkelőktől már Felső-Ausztriába viszik. Josef Ostermayer osztrák kancelláriaminiszter közölte: Ausztria és Németország között folyamatos és „szoros egyeztetés” zajlik. A miniszter szerint a jelenlegi menekülthelyzetben emberségesen kell eljárni, hiszen a migránsok megfagynak, ha nem kapnak ellátást. Az osztrák rendőri vezetők azzal védekeznek: nem tudnak mit tenni, hogy megállítsák az áradatot.

A határ lezárására vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: a balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli tanácskozásának az volt a célja, hogy egyes országok többé ne hárítsák át szomszédjaikra a menekültáradatot, ezt az elhatározást pedig azonnal tettekre kell váltani. Arra a felvetésre, hogy kijelentése nem értelmezhető nemleges válaszként a kérdésre, Horst Seehofer azt mondta, hogy ha nemmel akart volna válaszolni, akkor úgy is tett volna.ű

Seehofer bírálta Ausztriát, amiért bejelentés nélkül menedékkérőket szállít az osztrák-bajor határra, szerinte az ügyben Angela Merkelnek kell lépnie, hiszen éppen a német és az soztrák kancellár (Werner Faymann) hirdette meg a „nyitott határok politikáját”. A megoldása kulcsa a két vezető kezében van, akiknek szakítania kell eddigi álláspontjával - jelentette ki Seehofer.

Bajorország a „bevándorlás korlátozását és irányítását követeli" Berlintől. Ez ügyben számos tárgyalást tartanak mindenszentek ünnepéig - november 1-jéig -, többek között Angela Merkellel. Amennyiben a bajor törekvések addig nem vezetnek eredményre, "meg kell fontolnunk, hogy milyen cselekvési lehetőségeink vannak” - mondta a bajor kormányfő.

Felmérés: a németek és az olaszok támogatják, a franciák és a britek elutasítják a migránsok befogadását
Európában a németek és az olaszok támogatják a leginkább a migránsok befogadását, míg a franciák és a britek egyértelműen elutasítják - derül ki egy hét nyugat-európai országban végzett felmérésből, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra Párizsban. A franciaországi Jean Jaures Alapítvány és a Progresszív Tanulmányok Európai Alapítványa megbízásából az Ifop közvélemény-kutatóintézet által végzett felmérés szerint a megkérdezett németek 79 százaléka, az olaszok 77, a spanyolok 67 százaléka támogatja a migránsok befogadását és elosztását az európai országokban, míg a briteknél csak 44, a franciáknál 46, a dánoknál és a hollandoknál 48 százalékos ez az arány. Abban azonban konszenzus alakult valamennyi országban, hogy "amennyiben a migránsokat nagy számban befogadjuk hazánkban vagy Európában, az felhívásként szolgálhat, és Európa felé indíthat meg Afrikában, Szíriában, Irakban vagy Afganisztánban élőket". Ettől leginkább a britek (80 százalék) és a franciák (79 százalék) tartanak, de az olaszok 78, valamint a németek és a spanyolok 69 százaléka is így véli. Az európaiak többsége abban is egyetért, hogy a migránsok között "potenciális terroristák" is lehetnek. Ettől Németországban tartanak a legkevésbé, de még ott is 64 százaléka gondolja ezt az embereknek, míg a hollandoknak 85 százaléka van erről meggyőződve. Mindezek ellenére a nyugat-európaiak jelentős többsége úgy gondolja, hogy hazájuknak be kell fogadnia a menekülteket. Ezt gondolja a németek 79, az olaszok 68 és a spanyolok 67 százaléka, de még a befogadással szemben tartózkodóbb franciák és britek 54 százaléka is. Ugyanakkor csak a németek (69 százalék) és a dánok (53 százalék) többsége hisz abban, hogy a hazája elegendő pénzügyi forrásokkal rendelkezik a migránsok fogadásához. 

Osztrák belügyminiszter: "építési jellegű" munkálatok kezdődhetnek az osztrák-szlovén határszakaszon

"Építési jellegű"  munkálatok kezdődhetnek az osztrák-szlovén határ egy szakaszán - jelentette be kedden  a stájerországi Spielfeldnél az osztrák belügyminiszter, aki szerint nem kerítést építenek és nem a határt zárják le, hanem a menekültek rendezett átjutását segítik. Johanna Mikl-Leitner "építési jellegű intézkedésekről" beszélt, de azt nem részletezte, hogy mire készülnek.  

"Nem arról van szó, hogy kerítést építünk a határ mentén, hanem annak a lehetőségnek a megteremtéséről, hogy nagyszámú ember rendezett formában lépje át a határt" - tette hozzá.  Tájékoztatása szerint a tervezés szakasza kezdődött el, a megvalósítás időpontjáról a kormány dönt. A miniszter több kilométeren át elterülő "műszaki zárról" beszélt, amelyet a spielfeldi határátkelő elé terveznek építeni. 

A Die Presse című osztrák lap a belügyminisztériumra hivatkozva azt írta: tervekről és óvintézkedésről van szó. Az újság szerint ha nem is nevezik kerítésnek a tervezett építményt, valójában erről lehet szó. 

A miniszter szerint Ausztria teljesítőképességének határaihoz érkezett, a befogadóhelyek egyre telítettebbek, hiszen többen érkeznek délről az országba, mint ahányan elhagyják Ausztriát Németország irányába. Johanna Mikl-Leitner elmondta: Stájerországban óráról-órára változik a helyzet, jelenleg háromezer és nyolcezer között van a határátlépések száma, azonban azzal kell számolni, hogy ez hamarosan elérheti a 12 ezret is. 

Kijelentette: a menekültek áradata a következő napokban felerősödhet, és nemcsak az időjárási viszontagságokkal kell számolni, hanem azzal is, hogy egyre agresszívabbak lesznek a menekültcsoportok. 

A miniszter arról is beszélt, hogy 2016 januárjára további 200 rendőrt képeznek át határrendészeti munkálatokra. Úgy vélte további kétezer rendőrre lenne még szükség. 

A Stájerországi tartományi vezető Hermann Schützenhöfer szerint a belügyminiszter által bejelentett intézkedés "az első lépés a helyes irányba", hiszen segíti a határvédelmet. A néppárti politikus szerint üdvözlendő minden intézkedés, amely javít a jelenlegi helyzeten. Stájerország már többször kérte a többi tartomány és az állam segítséget a menekülthelyzet megoldásában, a migránsok elhelyezésében és szállításában.

Szlovéniával is egyezségre törekszik Horvátország a migránsok közvetlen szállítását illetően

Szerbia után Szlovéniával is egyezségre törekszik Horvátország a migránsok közvetlen szállítását illetően a belügyminiszter szerint. Miután Zágráb Belgráddal megállapodott a migránsok közvetlen szállítását illetően, Szlovénia felé is sikerült megtennie az első lépést - mondta Ranko Ostojic belügyminiszter újságíróknak kedd este. 

A miniszter arra utalt, hogy a kelet-szlavóniai Tovarnikról egyenesen a horvát határhoz közeli szlovén településre, Dobovára szállította a migránsokat az a horvát vonat, amely kedden délután érkezett meg az állomásra, és amelyen 50 horvát rendőr is utazott.

 Eddig az volt a gyakorlat, hogy a migránsok kiszálltak a vonatból a rigonce-harmicai határátkelő körzetében, a horvát oldalon, majd illegálisan a zöldhatáron keresztül léptek be Szlovéniába, és még több kilométert gyalogoltak a brezicei és dobovai befogadóállomásokra. 

Most a vonat egyenesen Dobovára viszi a migránsokat, ahol átszállítják őket egy szlovén vonatra, amellyel továbbutazhatnak egészen az osztrák határ melletti sentilji tranzitközpontba. A szlovén hatóságok már a vonaton elvégzik a bevándorlók regisztrációját.    

Sidről (Szerbia) közvetlenül a bródi (Slavonski Brod) téliesített tranzitközpontba szállítják majd a migránsokat, amely egyszerre ötezer ember befogadására lesz alkalmas. Ranko Ostojic a sajtónak úgy nyilatkozott: Horvátország számára az a legfontosabb, hogy továbbszállítsa az embereket, és azok egy-két napnál tovább nem tartózkodjanak az országban. 

A tárcavezető arról is beszélt, hogy megérti a szlovénokat, hisz Horvátország is így viselkedett a migránsválság elején Szerbiával, miután azok a magyar-szerb zöldhatárhatár lezárása után a horvát határra irányították a Közel-Keletről érkező bevándorlókat. Szlovénia azzal vádolta meg Horvátországot, hogy bejelentés nélkül a zöldhatárra viszi a migránsokat, és nem európai módon kezeli a migrációs válságot. Ostojic azt is elmondta, hogy Horvátország eddig 70 millió kunát (3 milliárd forint) költött a migránsválság kezelésére.

Százöt éves afgán bevándorló érkezett Horvátországba
Százöt éves afgán bevándorló érkezett a kelet-horvátországi Opatovacra tizenöt hozzátartozójával együtt - közölte kedden Domagoj Dzigumovic rendőrségi szóvivő. Az idős asszony Bapskánál lépte át a szerb-horvát határt, ahonnan az opatováci befogadóállomásra szállították. Ott sorban állt, és arra várt, hogy regisztrálják, valamint beengedjék a tábor területére. Amikor kiderült kora, a táborban működő vöröskereszt munkatársai azonnal pártfogásukba vették, és egy fűtött sátorban helyezték el, ahol orvos is megvizsgálta. Az idős asszony egy boldogabb jövő reményében családjával Svédországba készül - írták a horvát lapok.

Horvát miniszterelnök: a török választások után csökkenhet a migránsok száma

A török parlamenti választások után csökkenhet a  Horvátországba érkező migránsok száma - mondta Zoran Milanovic horvát miniszterelnök újságíróknak kedden. A kormányfő közvetve arra utalt, hogy a választások nyomán Németország megegyezésre jut Törökországgal a menekültek befogadásáról. 

Milanovic kijelentette: Horvátország nem lesz gyűjtőközpont. A brüsszeli migrációs csúcs előtt 100 százalékig volt  biztos ebben, most azonban  már 105 százalékig biztos - mondta. "Tíz nap múlva, november 1-jén Törökországban választásokat tartanak, majd meglátják, utána milyen változások lesznek" -  fogalmazott a miniszterelnök 

Milanovic úgy értékelte, hogy a horvát  hatóságok az elmúlt másfél hónapban jól kezelték a menekültválsággal kapcsolatos helyzetet. "Egyeseknek nem tetszik hogy túl hatékonyak vagyunk" - mondta. "Nem tetszik, hogy túl gyorsan ellátjuk az embereket, megetetjük és elszállítjuk őket  300 kilométerre nyugatra" - tette hozzá. A miniszterelnök azt hangoztatta:  Horvátország "szervezetten, hatékonyan, nyugodtan, valamint emberségesen viselkedett, és jobban végezete a dolgát mint mások."

Csak a líbiai partoknál lehet hatékony az embercsempészek elleni fellépés

Az embercsempészek ellen indított Sophia elnevezésű földközi-tengeri európai katonai művelet csak akkor lehet hatékony, ha a líbiai vizeken, sőt magukon a líbiai partokon hajtják végre - jelentette ki kedden a művelet helyettes parancsnoka egy római konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón. "A művelet csak akkor lehet hatékony, ha a források közvetlen közelében dolgozunk, ha a nagy halakat fogjuk el, nem pedig a tengerre szálló kicsiket. Adott esetben líbiai felségterületen kell majd dolgoznunk" - tette hozzá Hervé Bléjean tengernagy.

A földközi-tengeri uniós katonai művelet három hete kezdődött újabb, második szakaszában - amely továbbra is a nemzetközi vizekre korlátozódik - az uniós tengerészeti erő felhatalmazást kapott a csempészek hajóinak megállítására és a csempészek őrizetbe vételére Líbia közelében, de eddig még nem történt beavatkozás - ismerte el a tengernagy.

Hervé Bléjean, a szomáliai kalózok ellen szervezett Atalante európai hadművelet volt parancsnoka figyelmeztetett, hogy az ottani művelet ugyan sikerrel járt a szomáliai helyzet megoldása nélkül, ám ugyanez most nem lehetséges. A Sophia elsődleges célja, hogy megakadályozza a tengeri haláleseteket. De ha ennek nyomán végül Líbiában rekednek a migránsok, akiknek a számát jelenleg 500 ezer és egymillió közöttire becsülik, "csak még rosszabb helyzet jön létre" - mondta a tengernagy.

Ráadásul az embercsempészek jelentős bevételei miatt - egy százszemélyes gumicsónak becsült haszna 67 ezer euró (csaknem 21 millió forint), egy olyan fából készült bárkáé pedig, amelybe 400 utast is bezsúfolnak, 380 ezer euró -, a líbiai gazdaság jelentős része vetette bele magát ebbe az üzletágba. "Becslések szerint egyes partszakaszokon a bevételek 50 százaléka az illegális bevándorlásból származik" - mondta a tengernagy, aki szerint az érintett térségek gazdasági átalakítására is szükség van.

Több mint 705 ezer migráns érkezett az idén Európába a Földközi-tengeren keresztül
Több mint 705 ezer migráns érkezett idén Európába a Földközi-tengeren keresztül, és 3 210 ember vesztette életét vagy tűnt el a veszélyes átkelés során - közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kedden Genfben. A sikeresen átkelők közül 562 ezren Görögországban, 140 ezren pedig Olaszországban kötöttek ki. Ezeknek az embereknek több mint fele szíriai származású, tizennyolc százalékuk afgán, hat százalékuk iraki. A menekültek ötöde gyerek. "Dacára a rossz időjárásnak, az érkezők száma továbbra is magas" - közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). A rossz időjárási körülmények miatt a tengeren egyre nehezebbé válik a menekülteket szállító hajók követése és az emberek kimentése.

Egyre több migráns érkezik a nagyvárosokba, így a lakosság túlnyomó része a metropoliszokban sűrűsödik
Egyre többen élnek a városokban, és  ez a szám a migráció miatt is növekszik. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) becslése szerint 2050-re 6,4 milliárd ember fog élni városokban, vagyis 2,5 milliárddal többen mint ma - áll az IOM kedden közzétett, a világ migrációs helyzetével foglalkozó jelentésében. A  dokumentum szerint a városi népességszaporulat új kihívásokat állít majd a kormányok elé. A városfejlesztési tervek során erősebben figyelembe kell venni a bevándorlást, és a migránsok beilleszkedését elősegítő intézkedéseket.. A gyorsan zajló városiasodás, ahogy a növekvő migráció is kockázatokat, de lehetőségeket is  jelent mind az érintett migránsok, mind a közösségek és a kormányok számára - írja a kétévente frissített jelentés, amely ezúttal a városba érkező migránsokra helyezte a hangsúlyt. Az iparosodott államok metropoliszaiban - mint például Sydneyben, Londonban, vagy New Yorkban - a migránsok ma a lakosság mintegy harmadát alkotják, sőt egyes városokban már több mint a felét.