Róma is harcot indított az Iszlám Állam megsemmisítéséért

Bengházi egy részét rommá lőtték a szembenállók (Fotó: Reuters - Esam Omran Al-Fetori)

A Corriere della Sera értesülései szerint az egység a már az észak-afrikai országban tartózkodó francia, brit és amerikai felderítőkhöz csatlakozik – már most Líbiában van negyven olasz hírszerző. Az Iszlám Állam elleni küzdelem jegyében született „inváziós” döntést személyesen Matteo Renzi hozta meg, olasz kormányfőnek „rendkívüli és sürgős” külföldi válsághelyzetekben nem kell a parlament felhatalmazását kérnie. Az aktív katonai beavatkozás történelmi szempontból kényes, hiszen Líbia egykor olasz gyarmat volt – igaz, hasonló fenntartásai a briteknek és a franciáknak sehol sincsenek Afrikában. Ezt enyhítendő Róma azt hangsúlyozza, hogy a helyi kormány kérte a „katonai segítséget”. A probléma csak az, hogy Líbiának Moammer Kadhafi 2011-es halála óta két kormánya is van. Az egyik kabinet az iszlamisták irányítása alatt álló Általános Nemzeti Kongresszus Tripoliban. A nemzetközi közösség a 2014-es választásokat megnyert tobruki parlamentet ismerte el. Az ország más területeit az Iszlám Állam csapatai uralják. Az ENSZ közvetítésével líbiai „nemzeti egységkormány” állt fel, amelyről Tripoli és Tobruk parlamentje decemberben írt alá megállapodást Marokkóban – ez azonban enyhén szólva sem tekinthető végleges politikai alkunak. Így egyelőre nem világos, hogy egész pontosan kivel szövetségben kell „demokráciát teremteniük” a nemzetközi erőknek. Róma számára életbe vágó az észak-afrikai rendteremtés, hiszen az Olaszországba érkező migránsok kilencven százalékát a líbiai partokról indítják el az emberkereskedők. A helyi hatóságok pedig pártszíneiktől függetlenül nem tesznek ez ellen semmit.

Eközben a marokkói különleges szolgálat megállapította, hogy a február 18-án letartóztatott terroristák birtokában halált okozó mérgező és biológiai anyagok voltak. Az Iszlám Állam készült merényletekre Marokkóban, de a hatóságok leleplezték az összeesküvést.