Rendkívüli csúcstalálkozóra hívja Tusk a tagállamok vezetőit

Schauble: A kilépéssel nem szűnnek meg az EU-val szemben fennálló brit pénzügyi kötelezettségek
Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból kilépve is teljesítenie kell majd a közösséggel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit - ismételte meg korábbi kijelentését Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter kedden Brüsszelben.
A tárcavezető az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsülését követően elmondta, a brit fizetési kötelezettségek érvényességét a szerződések szabályozzák.
Az Európai Bizottság számításai szerint London a kilépést követően még 60 milliárd euróval (mintegy 18 ezer milliárd forinttal) marad adósa az Európai Uniónak. Ennek a tartozásnak a hátterében azok a múltban hozott költségvetési döntések állnak, amelyek még a következő évekre is vonatkoznak. Az Egyesült Királyságnak emellett például még az uniós alkalmazottak nyugdíjának kifizetéséből is részt kell vállalnia, ami akár évtizedekig is elhúzódhat.
Sajtótájékoztatóján a miniszter a görög mentőcsomagról is beszélt, leszögezve, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvétele nélkül nem kerülhet sor a következő hitelrészlet átutalására.
Eközben Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke kijelentette, hogy még a britek távozása előtt dönteni kell a Londonban működő Európai Bankhatóság (EBA) új székhelyéről, a költözés előkészületei ugyanis várhatóan hosszú időt felemésztenek majd.

"Azt kívánom, bárcsak ne döntött volna az Egyesült Királyság az Európai Unió elhagyása mellett. A brit szavazók többsége azonban másképp határozott, ezért most mindent meg kell tennünk, hogy a kiválási folyamat a lehető legkevésbé fájjon az EU-nak" - mondta.

A legfontosabb célunk, hogy a tárgyalások egyértelmű helyzetet teremtsenek az érintett állampolgárok, vállalatok és tagállamok, illetve a partnereink számára - tette hozzá.

A brit kormány hétfőn bejelentette, hogy március 29-én aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely az EU-tagság megszűnésének folyamatát szabályozza.

Az Európai Bizottság szóvivője aznap arról számolt be, hogy a brüsszeli testület a bennmaradó "huszonhetek" vezetőinek egyeztetése után tesz majd javaslatot a tárgyalások megkezdésére, amit még a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Bennfentes források szerint a kiválási tárgyalások legkorábban hat-nyolc héttel a március 29-i értesítés után kezdődhetnek meg.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.

Uniós illetékesek korábban azt közölték, hogy az EU másfél év alatt szeretné lezárni az érdemi tárgyalássorozatot, elegendő időt hagyva az Európai Parlamentnek, a brit parlamentnek és a tagországok törvényhozásainak a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodás ratifikálására.