Külföld
Rendkívüli állapotot hirdetett ki Kairó
„Magyarország egyik nagyon fontos célja a közel-keleti keresztény közösségek védelme” – üzente az Országgyűlés elnöke
Három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett ki Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök vasárnap, néhány órával azután, hogy negyvennégy ember meghalt a Tanta városbeli Szent György-templomban elkövetett merényletben és az alexandriai Szent Márk-katedrálisnál végrehajtott robbantásban. A kopt keresztények elleni öngyilkos merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett, és további támadásokkal fenyegetett Egyiptomban. Az elnök hangsúlyozta, hogy a rendkívüli állapot bevezetésére az ország védelme és megőrzése érdekében van szükség. A televízióban is közvetített beszédében azt mondta: „a terroristákkal szembeni küzdelem hosszú és fájdalmas lesz.”
Vasárnap délelőtt tíz óra körül a Kairótól északra, a Nílus deltájában fekvő Tanta város Szent György-templomában robbant fel pokolgép a virágvasárnapi mise idején, amikor mintegy kétezren tartózkodtak a templomban. Pár órával később Alexandriában robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő a Szent Márk-katedrálisnál, ahol előzőleg II. Tavadrosz kopt pápa mutatott be virágvasárnapi misét. A merénylő nem jutott be a templomba, mert a bejáratot védő rendőrök feltartóztatták, és ekkor hozta működésbe a robbanószerkezetet. Az egyiptomi koptok, akik a Közel-Kelet legnépesebb és egyik legősibb keresztény közösségét alkotják, évek óta a radikális iszlamisták támadásainak célpontjai.
A merényletek napján mások mellett a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök is részvétét nyilvánította. Tegnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, a magyar kormány a leghatározottabban elítéli az egyiptomi terrorcselekményeket. Szijjártó hozzátette, Egyiptom továbbra is a 2-es biztonsági besorolásba tartozik, minden odautazótól azt kérik, ne mulassza el a konzuli regisztrációt. A miniszter az utazóktól fokozott óvatosságot kért. Szavai szerint aggodalomra ad okot, hogy újból keresztények ellen követték el a támadásokat. Kiemelte, az egyiptomi kormány nagyon komoly lépéseket tesz a terrorizmus ellen és a keresztény közösségek megvédésére, amiben továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására.
Őszinte részvétét fejezte ki tegnap Kövér László házelnök is Szíszi elnök és II. Tavadrosz pátriárka mellett Ali Abdel-Álnak, az egyiptomi Népi Gyűlés elnökének. Az Országgyűlés elnöke üzeneteiben hangsúlyozta, hogy a barbár merényletek célja az egyiptomi nemzet egységének aláásása volt. A pátriárkának küldött táviratban kiemelte, Magyarország egyik nagyon fontos célja a közel-keleti keresztény közösségek védelme, és felajánlotta Magyarország segítségét e gyászos időben. A házelnök a sérülteknek gyors felépülést kívánt, és sürgette a tettesek felelősségre vonását. Az államfőnek küldött üzenetben hangsúlyozta, hogy Magyarország szolidáris az egyiptomi kormányzattal és néppel a terrorizmus elleni küzdelemben. Tegnap a parlament külügyi bizottságának jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton közleményben ítélte el a keresztényellenes terrortámadásokat. Felszólította az európai kormányokat, köztük a magyart is, hogy tegyenek meg mindent a Közel-Keleten élő keresztények biztonságának szavatolása és közösségeik védelme érdekében.
Röviden. Prostitúciót lepleztek le egy görögországi menekülttáborban
- Terrorizmussal gyanúsított embereket utasítottak ki Lengyelországból. Az orosz állampolgárságú, csecsen nemzetiségű férfiakról feltételezik, hogy az Iszlám Állammal tartottak kapcsolatot – számolt be az M1 közszolgálati csatorna V4 híradója.
- Őrizetbe vettek két afgán migránst Görögországban, mert prostitúcióra kényszerítettek két nőt, akik hozzájuk hasonlóan az Athéntól északra lévő malakaszai menekülttáborban éltek – közölte a rendőrség. A negyvenes éveik végén járó két afgán férfi kibérelt egy lakást Athénban, és az afgán, valamint az iráni nőt arra kényszerítette, hogy fogadjon ott ügyfeleket. A férfiak elvették a nők összes bevételét, s azt ígérték, hogy segítenek nekik eljutni az Európai Unió egy másik – közép- vagy észak-európai – tagországába, majd testi-lelki erőszaknak vetették őket alá.
- Fegyveres összecsapások zajlanak immár negyedik napja a palesztin Fatah párt és palesztin szélsőségesek között a dél-libanoni Szidón (Szaida) kikötőváros Ain al-Hilva nevű palesztin menekülttáborában, a harcokban eddig nyolcan haltak meg és több mint harmincan megsebesültek – számolt be hétfőn az al-Manar arab hírtelevízió. A harcok a fővárostól, Bejrúttól mintegy negyven kilométerre délre fekvő Szidón több kerületére is kiterjedtek. A felek kézi fegyverekkel és rakétavetőkkel támadták egymást. A péntek óta tartó harcok miatt megbénult az élet a nagyváros egy részén. Az orvlövészek miatt lezárták a városon átvezető autópálya forgalmát. Zárva tartanak az iskolák és az oktatási intézmények. Rakétatalálat érte a szaidai kórházat is. Az Ain al-Hilva tábort sokan elhagyták, hogy Szaida biztonságosabb területeire húzódjanak.
Előre szólt a stockholmi merénylő
A Stockholmban múlt pénteken elkövetett, négy halálos és tizenöt sebesült áldozatot követelő gázolásos merénylet fő gyanúsítottjának számító 39 éves üzbég állampolgár a Politonline.ru orosz hírportál szerint már a támadás előtti napon bejelentette, hogy merényletre készül. Rakhmat Akilov a merénylet előtt és után is kapcsolatba lépett más, oroszul beszélő radikálisokkal a Telegram üzenő applikációján keresztül az Iszlám Állam szimpatizánsai által létrehozott chatfelületen. Az üzbég férfi egy tádzsik radikálissal például közölte, hogy szándékában áll ellopni egy nagy járművet, amelyet fegyverként felhasználhatna. Azt is megkérdezte chatpartnerétől, hogyan kell bombát készíteni, valamint lelkesen magyarázta, hogy rendelkezik gyufával, acetonnal, öngyújtó utántöltő gázzal, öngyújtókkal és csavarokkal. Tegnap Svédország-szerte megemlékeztek a támadás áldozatairól.