Külföld
Rendkívüli állapot Törökországban
Ankara ideiglenesen hatályon kívüli helyezi az Emberi Jogok Európai Egyezményét+VIDEÓ
Két-két hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön egy görög bíróság azt a nyolc török katonát, aki a múlt hét végi puccskísérletet követően katonai helikopterrel szökött át Görögországba.
Uniós vezetők: a rendkívüli állapot idején is tiszteletben kell tartani a jogállamiságot
A török hatóságoknak a rendkívüli állapot idején is teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a demokrácia és a jogállamiság alapelveit, valamint az alapvető jogokat - figyelmeztetett csütörtök este Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn uniós bővítési biztos.
A két uniós vezető közös nyilatkozatban közölte, hogy aggodalommal figyelik a törökországi fejleményeket, miután Recep Tayyip Erdogan török államfő három hónapos rendkívüli állapotot rendelt el az előző heti puccskísérlet nyomán, és azt csütörtökön az ankarai törvényhozás is jóváhagyta.
Elfogadhatatlannak nevezték az oktatási és az igazságügyi rendszert, illetve a médiát érintő közelmúltbeli döntéseket, továbbá kiemelték, hogy az alapvető jogok érvényesülését a rendkívüli állapot idején is biztosítani kell.
Federica Mogherini és Johannes Hahn emellett önmérsékletre szólította fel a török szerveket, és arra, hogy minden körülmények között garantálják a tisztességes tárgyaláshoz való jogot.
A katonákat illegális határátlépésben mondták ki bűnösnek. Az ítélet szerint a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe azt a tényt, hogy fenyegetés elől menekültek. A tárgyaláson egyébként a katonák tagadták, hogy részt vettek volna az államcsínyben, állításuk szerint azért szöktek el, mert a tömeges őrizetbe vételek miatt minden katona veszélyben volt Törökországban.
Az ítélet végrehajtását három évre felfüggesztette a bíróság, de a katonák őrizetben maradnak, amíg menekültügyi kérelmüket elbírálják.
Több ezer állami alkalmazott marad otthon
Még mindig több mint ezer állami alkalmazott nem tért vissza munkahelyére, miután Ankara hétfőn határozatlan időre felfüggesztette több mint hárommillió török közalkalmazott éves szabadságát - mondta csütörtökön Mehmet Simsek török miniszterelnök-helyettes. Binali Yildirim török miniszterelnök úgy nyilatkozott, minden köztisztviselőt eltávolítanak posztjáról, aki bármilyen módon köthető a puccskísérletért Ankara által felelőssé tett Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő hitszónokhoz és az általa kiépített „árnyékállamhoz”.
Aszad: Erdogan iszlamista céljaira használja fel a puccskísérletet
Bassár el-Aszad szíriai elnök azzal vádolta meg Recep Tayyip Erdogan török államfőt, hogy saját, iszlamista céljaira használja fel a meghiúsult puccsot. A Prensa Latina kubai hírügynökségnek interjúban a szíriai elnök azt mondta, Erdogan „saját szélsőséges projektjét”, vagyis „a Muzulmán Testvériség tervét” akarja megvalósítani.
Hozzáfűzte, hogy az államcsínynél fontosabbak azok az intézkedések, amelyeket Erdogan és „klikkje” az utóbbi napokban meghoztak - beleértve a bírák és tanárok tömeges elbocsátásait.
Felfüggeszti Ankara az Emberi Jogok Európai Egyezményét
Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy Franciaország is pont ezt tette, amikor a novemberben Párizsban elkövetett terrortámadás után rendkívüli állapotot hirdettek az országban. Kurtulmus reményét fejezte ki, hogy mielőbb, egy-másfél hónapon belül meg lehet szüntetni a rendkívüli állapotot, amelyről ma dönthet a török törvényhozás.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerda este jelentette be, hogy három hónapra rendkívüli állapotot vezetnek be Törökországban a múlt hét végi puccskísérlet miatt.
Kurtulmus arról is beszélt, hogy a török kormány át akarja alakítani a fegyveres erők szerkezetét.
Rendkívüli állapot: Erdogan szerint az intézkedéssel a jogállamiságot védik
Erdogan a török nemzetbiztonsági kabinet ülését követően jelentette be Ankarából élőben sugárzott beszédében, hogy a rendkívüli intézkedés célja "gyors és hatékony lépéseket tenni a demokráciát, a jogállamiságot és az emberek szabadságjogait fenyegető tényezők felszámolására".
Erdogan kijelentette: amennyiben a parlament megszavazná, ő jóváhagyná a halálbüntetés újbóli bevezetését Törökországban.A meghiúsított katonai puccskísérletet követően nagyszabású tisztogatás vette kezdetét a török hadseregben, igazságszolgáltatásban és oktatásban. Öt nap alatt több tízezer embert vettek őrizetbe vagy távolítottak el tisztségéből az államcsínnyel összefüggésben.
A török kormány és maga az elnök szerint is az államcsínykísérlet hátterében Fethullah Gülen, az Egyesült Államokban élő hitszónok és az általa kiépített "árnyékkormány" áll.
Erdogan, utalva a Gülenhez hű katonákra, hangsúlyozta: "főparancsnokként magam is teszek róla, hogy megtisztítsuk a fegyveres erőket az összes vírustól".
Németország: Csak a legszükségesebb időtartamra!
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter arra kérte a török vezetést szerdán, hogy a rendkívüli állapotot minél hamarabb szüntesse meg Törökországban. A késő esti órákban közzétett közleményében Steinmeier azzal a felhívással fordult Ankarához, hogy az egyebek közt rendeleti kormányzást lehetővé tevő intézkedést csak a legszükségesebb időtartamra rendelje el, tartsa fenn a jogállamiságot és mértékkel járjon el a puccskísérletre tett válaszintézkedéseiben. Hozzátette: csak bizonyított törvényellenes tettek, nem a politikai beállítottság gyanúja kellene, hogy cselekvésre késztesse a török kormányt.
A rendkívüli állapot lehetővé teszi az elnöknek a rendeleti úton történő kormányzást, és korlátozhatják az állampolgárok alapvető szabadságjogait. Elrendelését a török alkotmány - amelyet a török kormány népszavazás útján akar módosítani - 120-as cikkelye szabályozza, és kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén lehet elrendelni az intézkedést, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalmat lehet életbe léptetni, be lehet tiltani a gyűléseket és demonstrációkat, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak média- és sajtótermékeket az intézkedés idején.
A rendkívüli állapotot a hivatalos közlönyben kell bejelenteni, majd a parlament elé terjesztik. A törvényhozásnak áll jogában ugyanis az intézkedés idejéről, feloldásáról és meghosszabbításáról dönteni. A rendkívül állapot a parlament jóváhagyása után lép életbe.
Autokratikus irányba haladnak az események
Konzultációra bekérette az osztrák külügyminisztérium Törökország bécsi nagykövetét a Törökországban elrendelt rendkívüli állapot miatt – jelentette be Sebastian Kurz miniszter az Ö1 közszolgálati rádió csütörtök reggeli adásában. „Azt szeretnénk tisztázni Hasan Gögüs nagykövettel, hogy a törökországi helyzet miképpen alakulhat” – mondta a miniszter.
Kurz szerint a törökországi események teljesen "elfogadhatatlanok". Aláhúzta: az országban történtek nem jelenthetik azt, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő szabad kezet kaphat az önkényes kormányzásra. A miniszter aggodalmának adott hangot, hogy a törökországi események autokratikus irányba haladnak.
A török nemzetbiztonsági kabinet szerdai ülését első ízben elnökölte Erdogan a puccskísérlet óta. Az ülést követően azt hangoztatta, hogy "nem kötünk alkut, ha a demokráciáról van szó", ugyanakkor nyugalomra intette a török népet, mondván, hogy a megették a szükséges lépéseket, köztük a gazdaságot érintőket is. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Törökországnak a Standard & Poor's hitelminősítő általi leminősítése nem tükrözi a török gazdaság valós helyzetét. Hozzátette, a török piacon nincsenek likviditási problémák, a központi bank határozottan kezeli a helyzetet és Törökország tartja magát a költségvetési fegyelemhez.
Rendkívüli állapotot az egyes tartományokra külön is el lehet rendelni Törökországban, a délkeleti, főként kurdok lakta Diyarbakirban és Sirnakban 1987-ben léptettek életbe rendkívüli állapotot, amelyet csak fokozatosan oldottak fel 2002-re.
Erdogan a korábban az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: más országok is köze lehetett a puccskísérlethez. Elmondta azt is, hogy az államcsínykísérletről először a sógorától hallott, elsőre nem is hitte el.
A török államfő elismerte, hogy a hírszerzés hiányosságai miatt valósulhatott meg a puccskísérlet. Beszélt arról is, hogy a nagyszabású tisztogatások a törvényesség keretein belül történnek. Az államcsíny résztvevőire kitérve kifejtette: lehet, hogy a puccskísérletnek még nincs vége, előfordulhat, hogy az összeesküvők még terveznek valamit. Megjegyezte azt is, hogy az diplomáciai viszályt kiváltó incidens, az orosz vadászgép lelövése is összefüggésben lehet a Gülen szervezte puccsal, ugyanis az orosz gépet lelövő két török pilótának is köze lehetett a hitszónok vezette mozgalomhoz. A török hatóságok korábban őrizetbe vették a két pilótát.
A törvényhozás is jóváhagyta a rendkívüli állapotot
Jóváhagyta csütörtökön a török törvényhozás azt az indítványt, amely három hónapra rendkívüli állapotot vezet be Törökországban. Az 550 tagú török törvényhozásban a képviselők nagy többsége, 346 politikus támogatta az egész országra kiterjedő rendkívüli állapot bevezetését a múlt a pénteki sikertelen puccskísérlet nyomán. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) 317 mandátuma van a parlamentben, ezért az eredmény arról árulkodik, hogy ellenzéki képviselők is megszavazták a javaslatot. A parlamenti vitában a legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) fenntartásait fejezte ki, a jobboldali Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) támogatásáról biztosította a kormányt.