Külföld

Rendkívüli EU-csúcs Brüsszelben

Elfogadták a közös nyilatkozatot, jövő héten folytatódik a tárgyalás +VIDEÓ

Elvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó egyezmény főbb vonalairól az uniós és török vezetők hétfő délután kezdődött rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján. A zárónyilatkozat értelmében az uniós vezetők a jövő heti EU-csúcson tovább folytatják a tárgyalást. A magyar kormányfő megvétózta a török menekülttáborokból Európába történő direkt áttelepítési javaslatot, ezért szünet állt be a csúcstalálkozóban, azonban hamarosan folytatódott. A Bizottság elnöke szerint a megállapodás révén a menekültek kizárólag törvényes úton juthatnak majd Európába.  A Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezártuk - értékelt a csúcs után Orbán Viktor.

merkel
Angela Merkel érkezik a csúcstalálkozóra. Fotó: Reuters

Boriszov: Bulgáriát nem sújtja jelentősen a migránsválság

Bulgária a "nyugodt államok" közé tartozik, ami a migránsválságot illeti - jelentette ki Bojko Boriszov kormányfő.
A Bulgáriára kifejtett migrációs nyomás "az egyre hosszabbá váló védelmi létesítményeknek" köszönhetően mára jelentéktelenné vált - mondta Boriszov az uniós és török vezetők rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozója előtt.
A bolgár határon vasárnap este csak 17 menekült volt. "A migránstömeg tudja, hogy Bulgária jól védi határait" - vélekedett a kormányfő. Emlékeztetett, hogy a bolgár rendőrség és hadsereg a múlt héten közös gyakorlatot hajtott végre páncélozott járművek és helikopterek bevetésével a kritikus - Görögországgal és Macedóniával közös - határszakaszon.
Bulgária nem tagja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, és hatóságai jelenleg azon fáradoznak, hogy meghosszabbítsák a 2014 közepén emelt, 30 kilométer hosszú kerítést a török határon. Határainak védelmében a balkáni állam mobil hőkamerákat is használ. Bulgária eddig csaknem kétezer rendőrt vetett be a Törökországgal közös, 260 kilométer hosszú határának ellenőrzésére.

Sigmar Gabriel: "emberséges és emberhez méltó" menekültpolitika kell
Németország nem tud évente egymillió menekültet befogadni, és nem tud úgy eljárni a Görögországban feltorlódott menekültek esetében, mint tavaly a Magyarországról elindult menekültek ügyében - mondta Sigmar Gabriel német alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke egy hétfői német lapinterjúban. A brüsszeli uniós csúcson el kell érni, hogy az EU "emberséges és emberhez méltó" menekültpolitikát kövessen, és el kell érni azt is, hogy csökkenjék a Németországba érkező menekültek száma. 

Sobotka: A V4-eknek adtak igazat

A visegrádi csoport országainak adott igazat az Európai Unió, amikor a rendkívüli európai uniós csúcstalálkozó határozati javaslatába bekerült, hogy le kell zárni az illegális migráció balkáni útvonalát - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. „Nagyon örülök, hogy az EU-tagállamok csúcstalálkozójának határozattervezetébe bekerült egy olyan mondat, amely kimondja, hogy a balkáni útvonal le lesz zárva az illegális migráció előtt” - mondta újságíróknak Sobotka, akinek szavait a cseh közszolgálati televízió idézte. 
A V4-ek - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - már hosszabb ideje hangsúlyozzák, hogy az Európába irányuló migráció balkáni útvonalát le kell zárni - fejtette ki Bohuslav Sobotka, akinek országa jelenleg a V4-ek elnöki tisztségét is ellátja.
Sobotka ugyanakkor elismerte, hogy a balkáni migrációs útvonal lezárása a csúcstalálkozó egyik konfliktusos témáját jelenti.

 

Kovács Zoltán: A határoknál kell először rendet tenni
A kormányszóvivő szerint a migrációs válságban a határoknál zajló folyamatok megállításának kellett volna az első lépésnek lennie, erről a hétfői EU-Törökország csúcstalálkozón fognak egyeztetni. Kovács Zoltán az M1-en azt mondta, ez a nyolcadik csúcstalálkozó, és mostanra jutottak el oda, amit a magyar kormány már szeptemberben megfogalmazott. Eszerint először a határoknál zajló folyamatokat kell megállítani, és ez után lehet elkezdeni arról gondolkodni, hogy mi történjen a bevándorlókkal.

Hajnalig tárgyalt a német kancellár a török kormányfővel

Hétfő hajnalig tárgyalt Brüsszelben a rendkívüli uniós csúcs legfontosabb kérdéseiről a német kancellár a török kormányfővel. Angela Merkel és Ahmet Davutoglu találkozójáról német kormányforrások számoltak be kora reggel. A csúcs két főszereplőjének tekintett német kancellár és a török miniszterelnök órákon keresztül tartott találkozóján részt vett a soros európai uniós elnöki tisztséget betöltő Hollandia kormányfője, Mark Rutte is.

Faymann elképzelése valósulhat meg

A Bild című lap és a dpa hírügynökség egybehangzó értesülése szerint a találkozó tervezett zárónyilatkozatában az áll, hogy az „illegális migráció megáll a nyugat-balkáni útvonalon. Ez az útvonal le van zárva.”

A tervezetben a Bild szerint egyebek mellett az is szerepel, hogy a tagállamok és az uniós intézmények Görögországot a területén rekedt menedékkérők ellátására előirányzott hétszázmillió eurós támogatás mellett szakemberekkel is segítik, és nemcsak azért, hogy hatékonyan működjenek az uniós menedékkérő-regisztrációs központok, az úgynevezett hot spotok, hanem azzal a céllal is, hogy Görögország biztosítani tudja a Macedóniával és az Albániával közös határát.

A menekültstátusra nem jogosult migránsokat közvetlenül Görögországból kellene kitoloncolni az unió területéről, a nemzetközi védelemre jogosult menedékérőket pedig Görögországból kellene elosztani a tagállamok között. Ugyanakkor a százhatvanezer, már az EU területén tartózkodó menekült tagországok közötti elosztásáról hozott korábbi uniós döntésről vagy Törökországban tartózkodó menekültekből szervezendő kontingensek átvételéről nincs szó a tervezetben. Mindössze egy ajánlás áll benne arról, hogy a tagországok biztosítsanak az eddiginél több férőhelyet menekültek számára - írta a Bild.

A lap értékelése szerint a tervezett nyilatkozatból kitűnik, hogy az uniós partnerek támogatni kívánják Athént, de csak azzal a céllal, hogy elnéptelenedjék a nyugat-balkáni migrációs útvonal és Görögországból egy „giga-hot spot” legyen, ahol intézik a Törökországból érkező menedékkérők ügyeit és visszatoloncolják a gazdasági menekültnek minősített - védelemre nem jogosult - kérelmezőket.

Ez azt jelenti, hogy nem valósul meg Angela Merkel német kancellár eredeti válságkezelő terve, amelynek központi eleme a menekültkontingensek átvétele Törökországtól és szétosztása az uniós tagállamok között, de nem is a „keményvonalas” magyar miniszterelnök, Orbán Viktor álláspontja érvényesül, hanem inkább Werner Faymann osztrák kancelláré - írta online kiadásában a Bild.

A német kormány ugyanakkor találgatásnak nevezte az értesüléseket. Christiane Wirtz helyettes szóvivő tájékoztatóján kiemelte, hogy az Európai Tanács nem hivatalos ülésén elfogadandó nyilatkozat tervezetéről kizárólag „spekulációk” jelentek meg. A tárgyalások Brüsszelben még tartanak, be kell várni ezek eredményét - mondta.

Objektum doboz
 

Rendkívüli EU-csúcs BrüsszelbenElfogadták a közös nyilatkozatot, jövő héten folytatódik a tárgyalás +VIDEÓ - Közös...

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. március 7.