Külföld

Putyin és Erdogan helyteleníti, hogy Trump felmondta az iráni atomalkut

Merkel is támogatja a megállapodás fenntartását

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő csütörtökön telefonon értekezve egyetértett abban, hogy az Egyesült Államok rosszul tette az Iránnal kötött atomalku felmondását - adta hírül török elnöki forrás.

A két államfő emellett beszélt a feszültség éleződéséről Szíriában, ám erről részletekkel nem szolgált a forrás. Erdogan pár órával korábban Haszan Róháni iráni államfővel is beszélt telefonon, és Róhánival is tudatta, hogy hibásnak tartja az iráni atomprogramról megkötött szerződés amerikai felmondását.

Putyin és Merkel támogatja az atomalku fenntartását
Elvi jelentőségűnek nevezte az iráni atomalkunak az egyoldalú amerikai kilépés utáni fenntartását Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár kettőjük pénteki telefonbeszélgetése során.
A két vezető a Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint egyetértett abban, hogy a szerződés mind a nemzetközi, mind a regionális biztonság szempontjából elvi jelentőséggel bír. A megbeszélés tárgya volt még a szíriai helyzet és Merkel május 18-án esedékes szocsi látogatásának előkészítése is.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak kijelentette: nem áll összefüggésben Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerdai moszkvai látogatásával Oroszországnak az a döntése, hogy nem szállít Sz-300-as légvédelmi rendszereket Szíriának. Az orosz elhatározásról pénteken az Izvesztyija című napilap számolt be.
A szóvivő közölte: az eszközök Damaszkusznak való átadása csak lehetőségként merült fel az arab országra április 14-én mért amerikai-brit-francia rakétacsapás után. 

 

Ugyancsak csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Heiko Maas német kollégájával közös moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az amerikai felmondást követően az iráni atomalku többi részvevője a szerződés fenntartásán dolgozik. Az orosz külügyminiszter szavai szerint Washington az atomalku felmondásával megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatát.

 Iráni vallási vezető: Nem lehet az EU-ban bízni az amerikai kilépés után
- Nem lehet az Európai Unióban bízni - jelentette ki pénteki imáján Teheránban egy befolyásos iráni vallási vezető azt követően, hogy Hasszán Róháni elnök azt mondta, országa tiszteletben tartja a 2015-ben nukleáris programjáról aláírt többhatalmi egyezményt még azután is, hogy az Egyesült Államok kilépett abból - közölte a helyi televízió.

"Amerika átkozottul nem tehet semmit. Mindig is az iráni rendszer megdöntésén munkálkodott és kilépésének is ez a célja... Az egyezmény európai aláíróban ugyancsak nem lehet megbízni. Nem hiszünk Irán ellenségeinek" - hangoztatta Ahmed Hatami ajatollah az iráni tévé által is közvetített beszédében.

Brüsszelben tárgyal a jövő héten a brit, a francia, a német és az iráni külügyminiszter
Brüsszelben tárgyal jövő kedden az iráni atomprogramról kötött 2015-ös megállapodás jövőjéről Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezésére a megállapodást aláíró három uniós ország és Irán külügyminisztere - közölte az Európai Unió külügyi szolgálata pénteken.

Mogherini már kedden leszögezte: az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett. A főképviselő sajtónyilatkozatában arra szólította fel a nemzetközi közösség többi tagját, hogy az Egyesült Államok kilépésének ellenére is őrizzék meg a 2015-ben aláírt többhatalmi egyezményt, amely kulcsfontosságú a közel-keleti térség, Európa, illetve az egész világ biztonsága szempontjából.

Rámutatott, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az utóbbi években ellenőrzései során rendre megerősítette, hogy az iszlám köztársaság teljesíti vállalásait, és hozzátette, ameddig ez így marad, addig az Európai Unió is kitart a megállapodás teljes körű végrehajtása mellett.

 

Irán 2015 nyarán, több évig tartó tárgyalások után egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal, Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott nemzetközi szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe.

Barack Obama akkori amerikai elnök egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tekintette a megállapodást, Donald Trump jelenlegi elnök azonban már a választási kampány idején is többször hevesen kikelt ellene, és végül megválasztása után másfél évvel, 2018. május 8-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a szerződésből. A többi aláíró ország hibának tartja Trump döntését. Irán bejelentette, hogy egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a szerződést aláíró többi országgal.