Külföld

Putyin: Sohasem kerestünk ellenséget

Az orosz elnök a globális együttműködés fontosságát hangsúlyozta

Oroszország nem akar konfrontációt, és kész részt venni a regionális és globális problémák megoldásában - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben, az orosz parlament két háza, a Szövetségi Gyűlés előtt csütörtökön elmondott szokásos évértékelő és programadó beszédében.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország ki fog állni érdekei védelmében, de nem áll szándékában a geopolitikai konfrontáció. "Nem keresünk és sohasem kerestünk ellenséget. Barátokra van szükségünk" - mondta.

Kifejezte készségét, hogy Oroszország (a republikánus párti Donald Trump amerikai elnökké választása után) jó kapcsolatokat építsen ki az új amerikai kormányzattal. Mint mondta, reméli, hogy Moszkva együtt fog működni Washingtonnal a terrorellenes küzdelemben, és a két ország osztozik majd a globális biztonság iránti felelősségben. Putyin azonban beszédében az Egyesült Államokról csak a volt Szovjetunió országai, az EU, valamint Kína, India és Japán után ejtett szót. (A Rosszija 24 állami hírtelevízió kommentárja szerint ebben szerepe volt annak is, hogy az orosz-amerikai viszonyról egy nappal korábban is beszélt.)

Moszkva továbbra is fenyegetést lát a NATO bővítésében
Oroszország továbbra is fenyegetést lát a NATO bővítésében, "rossz szemmel nézi" a folyamatot és a szövetség infrastruktúrájának közeledését az orosz határokhoz - derült ki a Vlagyimir Putyin elnök által csütörtökön jóváhagyott, megújított orosz külpolitikai koncepcióból. Moszkva olyan mértékében fogja fejleszteni kapcsolatait a NATO-val, amennyire a szövetség kész az egyenrangú partnerségre. Moszkva értékelése szerint a NATO katonai infrastruktúrájának közeledése az orosz határokhoz és a tömb megnövekedett katonai aktivitása az Oroszországgal határos övezetekben "sérti az egyenlő és osztatlan biztonság elvét, és a régi elválasztó vonalak elmélyüléséhez és újak megjelenéséhet vezet Európában".  Az új dokumentum a 2013-ban elfogadott korábbinál nagyobb figyelmet szentel a terrorizmus elleni küzdelemnek, és külön megemlíti az Iszlám Államot. Oroszország külpolitikai tevékenységének célja a koncepció értelmében az ország biztonságának, szuverenitásának és területi épségének biztosítása, a jogállamiság és a demokratikus intézmények megerősítése; a kedvező külső feltételek megteremtése az orosz gazdaság fenntartható növekedéséhez, versenyképességének javításához, technológiai megújulásához; a lakosság életszínvonalának és életminőségének javítása; Oroszország helyzetének megerősítése a modern világ egyik legbefolyásosabb központjaként. Az új koncepcióban az orosz diplomáciában továbbra is a Független Államok Közössége, illetve az Európai Unió államaival folytatott együttműködés fejlesztése képez prioritást. Ukrajnával kapcsolatban a dokumentum azt írja, hogy "Oroszország erőfeszítéseket tesz az ukrajnai belső válság politikai és diplomáciai rendezéséért". Az EU-ból a koncepció Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot nevezte meg különleges partnerként, vagyis Nagy-Britannia a Brexit nyomán értelemszerűen kikerült a privilegizált körből. A dokumentum a korábbinál keményebb hangot üt meg az Egyesült Államokkal szemben. Moszkva, abból indul ki, hogy az Egyesült Államokkal a kétoldalú viszonyról és a világpolitikáról "csakis az egyenjogúság, egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján" lehet folyamatos és kiszámítható párbeszédet folytatni. A koncepció szerint "Oroszország nem ismeri el, hogy az Egyesült Államok a területén kívül szerezzen érvényt joghatóságának, nem fogadja el a katonai, politikai, gazdasági vagy más nyomásgyakorlási kísérleteket, és fenntartja magának a jogot, hogy keményen reagáljon a barátságtalan lépésekre, egyebek között a nemzeti védelem megerősítése és tükör- vagy aszimmetrikus intézkedések meghozatalára" - áll a szövegben. Oroszország fenyegetésként tekint az amerikai rakétavédelmi rendszerre, és fenntartja magának a jogot az ellenlépésekre. Ugyanakkor síkraszáll az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés mellett a fegyverzetellenőrzés terén, szem előtt tartva a hadászati támadó és védelmi eszközök közötti összefüggést és azt, hogy a nukleáris leszerelést "sokoldalúvá kell tenni".

Erősödő együttműködés

Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az orosz külpolitika prioritása az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a Független Államok Közössége más tagországaival való együttműködés elmélyítése.

"Nagy érdeklődést váltott ki a többszintű eurázsiai integrációs modell, egy nagy eurázsiai partnerség létrehozásáról szóló orosz elképzelés. Már megkezdtük ennek tárgyszerű megvitatását nemzetközi és regionális szinteken. Meggyőződésem, hogy ilyen párbeszéd lehetséges az Európai Unió államaival is, amelyekben ma növekszik az igény az önálló szubjektív, politikai és gazdasági irányvonalra. Ezt a választások eredményén látjuk" - fogalmazott.

Az orosz elnök, noha többször is utalt a Moszkva ellen bevezetett szankciókra, Ukrajnáról nem tett említést.

"Az elmúlt években külföldi nyomásgyakorlási kísérletekkel kellett szembenéznünk, amelyekben minden eszközt bevetettek, az orosz agresszióról szóló mítosztól, a külföldi választásokba történő beavatkozásra vonatkozó vádakon át a sportolóink zaklatásáig" - mondta Putyin, aki azonban tartózkodott attól, hogy nyugatellenes hangot üssön meg.

Hangsúlyozta, hogy az orosz katonák "reális és nem kitalált fenyegetés", a nemzetközi terrorizmus ellen harcolnak.

Putyin 13-ik, ezúttal 69 percig tartó éves üzenete végén ejtett szót a külpolitikáról, beszédében túlnyomórészt a társadalmi és gazdasági kérdésekre összpontosított. Nagy hangsúlyt fektetett nemzeti egység és a hagyományos értékek megóvásának témakörére. Az 1917-es februári (polgári) és októberi (bolsevik) forradalom közelgő 100. évfordulójával összefüggésben például megbékélésre és állampolgári egyetértésre hívott fel.

"Ne feledjük, hogy egységes nép vagyunk, egy nép vagyunk és egy Oroszországunk van" - hangoztatta.

Felívelőben a gazdaság

Putyin szerint az orosz gazdaság úton van a fellendülés felé, egyes iparágakban és a mezőgazdaságban növekedés észlelhető, a tavaly csaknem 13 százalékos infláció pedig az idén a várakozások szerint 5,8 százalékra mérséklődik.

Felhívta a figyelmet arra, hogy mezőgazdasági kivitelből nagyobb bevétele van Oroszországnak, mint a fegyverexportból. Putyin szerint amíg 2015-ben ez utóbbiból 14,5 milliárd dollár folyt be, addig az agrártermékek eladásából 16,2 milliárd bevétel származott, idén pedig 16,9 milliárd várható.

Mint mondta, Oroszország gazdasági problémái nem annyira a szankciókból, hanem belső problémákból fakadnak. (Tavaly az orosz gazdaság 3,7 százalékkal zsugorodott, és a folyamat idén is tartott, az alacsony olajárral és a nyugati gazdasági büntetőintézkedésekkel súlyosbítva.) Hangsúlyozta, hogy a kormánynak ösztönöznie kell a növekedést, a költségvetésnek a szénhidrogének árától függetlenül stabilnak, az adórendszernek pedig kiszámíthatónak kell lennie.

Putyin elmondta: azzal bízta meg a kormányt, hogy májusra dolgozzon ki egy 2025-ig szóló, részletes akciótervet Oroszország világgazdasági helyzetének javítására. Egyebek között szót ejtett a gazdaság önerőből történő digitalizálásáról, amely szerinte mind a biztonsági, mind a műszaki függetlenség szempontjából fontos.