Putyin: A válságért a Nyugat felelős

„El kell dönteni, hogy fenn akarunk-e maradni, vagy azt akarjuk, hogy fellógassanak bennünket” (Fotó: Reuters - Maxim Zmeyev)

Ha Vlagyimir Putyin idei évértékelőjét sokan az orosz elnök fultoni beszédeként értékelték, a tegnapi évzáró „sajtótájékoztatón” különösebb nehézség nélkül vehették elő újra a churchilli hasonlatot. A legendás brit miniszterelnök 1940-ben „csak vért, verejtéket és könnyeket” ígért honfitársainak a világháborús győzelem érdekében, Putyin most két rossz évet prognosztizált az oroszoknak, aztán „kilábalnak a válságból”.

Két nappal a rubel megrokkanása után – tegnap a piac viszonylag nyugodt volt, s a keddi százrubeles euróárfolyam nyolcvannégyre mérséklődött – aligha meglepő, hogy a többórás „sajtótájékoztató” nagy része is erről szólt. Putyin szerint az olaj- és gázárak esése miatt elkerülhetetlenné válik a gazdaság diverzifikálása. „Ha kedvezőtlenül alakul a helyzet, kénytelenek leszünk módosítani a terveinket. A központi bank és a kormány meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Kétségkívül korlátozásokra lesz szükség” – mondta. Az orosz gazdaság általános, 8,4 billió rubeles tartaléka révén az ország teljesíteni tudja szociális kötelezettségeit. A gáz és az olaj értékesítésében Moszkva diverzifikálja pia­cait, hiszen „hétmérföldes lépésekkel” nő Kína, India, Japán és Dél-Korea energiaszükséglete. Nagy mértékben az európai partnerországoktól függ az, hogy létrejön-e a török-görög határon egy gázelosztóközpont. „Európának nincs az orosznál olcsóbb és megbízhatóbb gázbeszerzési forrása” – mondta az elnök a Déli Áramlat leállítására, illetve az európai „alternatív” gázforrásokra utalva.

Vlagyimir Putyin szerint a jelenlegi válságért alapvetően a Nyugat a felelős. Amerika birodalomnak képzeli magát, a NATO keleti bővítésével, az európai rakétapajzzsal „újabb falakat épített”, miközben a világ a berlini fal leomlásának évfordulóját ünnepelte. „A partnereink nem álltak le ezzel, úgy döntöttek, hogy győztesek, ők a birodalom, és mindenki más vazallus, akit el kell nyomni – mondta Putyin. – Nem a Krímről van szó, hanem arról, hogy a függetlenségünket védjük, a szuverenitásunkat és a létezésünkhöz való jogunkat. El kell dönteni, hogy fenn akarunk-e maradni és küzdeni, függetlenebbé válni, vagy azt akarjuk, hogy fellógassanak bennünket.”

Moszkva célja az, hogy helyreállítsák Ukrajna politikai egységét, az államnak azonban tiszteletben kell tartania a délkeleti országrész lakosságának érdekeit, és teljesítenie kell ígéreteit.

Palotaforradalom?

„Putyinnak választania kell, hogy tovább fokozza a politikai feszültséget, vagy elfogadja, hogy távozásra kényszerül, és beleegyezik az előre hozott választásokba” – jelentette be Mihail Kaszjanov volt orosz miniszterelnök. A liberális politikus szerint Putyin így „csendben távozhatna”. Arra a felvetésre, hogy az elnök népszerűsége nyolcvan százalék feletti, az orosz liberálisoké viszont szinte nem is mérhető, azt mondta, hogy „az ellenzék már a jövő év elején gyorsan növelni tudná táborát, amennyiben a gazdasági válság tovább súlyosbodna”. Korábban Kaszjanov a hazájával szembeni külföldi szankciók fokozására szólított fel. Putyin a sajtótájékoztatóján kijelentette, nem tart attól, hogy „palotaforradalom” történik a Kremlben, és őt leváltják tisztségéből, az orosz lakosság támogatja a hatalmat.