Porosenko már orosz invázióról beszél

Drámai szavakkal mondta le tegnap kora délután törökországi útját Petro Porosenko. Az ukrán államfő szerint ugyanis orosz csapatok lépték át az ukrán határt, ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kezdeményezte, és azonnali katonai segítséget kért az Európai Uniótól. Porosenko ennek ellenére érdekes módon nem hirdetett hadiállapotot, s az elnök szavait leszámítva nem látott napvilágot semmilyen bizonyíték sem az „orosz invázióról” – az ukrán tévéadók csak a hétfőn elfogott, Moszkva szerint véletlenül a határ túloldalára tévedt tíz orosz deszantost mutatják. Nem számoltak be határsértésről a helyszínen tartózkodó EBESZ-megfigyelők sem. Ugyanakkor egy név nélkül nyilatkozó NATO-tisztségviselő az amerikai hírszerzés adataira hivatkozva azt mondta a Reuters munkatársának, hogy „ezer fölé tehető az Ukrajna területén bevetett orosz katonák száma”. Szerinte „Moszkva nem hajlandó elfogadni, hogy a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatisták vereséget szenvedjenek”. Ennek némileg ellentmond, hogy a hét végén éppen a felkelők mentek át ellentámadásba. Jelenleg három nagyobb ukrán hadseregcsoportot kerítettek be, összesen hétezer kormánykatona próbál kitörni a gyűrűkből. A jelek szerint egyre reménytelenebbül, az elmúlt napokban majd kétszázan tették le a fegyvert, több tucatnyian orosz területre menekültek. Hasonlóan rossz a helyzet Kijev számára az „azovi fronton”. A felkelők elérték a tengert, ezzel az egész Donyeck megyei orosz–ukrán határ az ő ellenőrzésük alá került. Lapzártánkkor a szeparatisták a megye második legnagyobb városának, a 450 ezres Mariupolnak a „felszabadítására” készültek. Az ukrán katonák pánikszerű visszavonulásáról írt a The New York Times is. Kijevi független források szerint így nem kizárható, hogy Porosenko az „orosz invázióval” igazából csak a katonai kudarcokat igyekszik magyarázni, hiszen a romokban lévő gazdaság mellett a polgárháborús vereség már „sok lenne” az október 26-i választások előtt.

Moszkvában mindenesetre határozottan cáfolták, hogy egyetlen orosz katona is lenne Ukrán területen – már az „eltévedt” deszantosokat leszámítva. Leonyid Szluckij, a duma Független Államok Közösségének ügyeivel foglalkozó bizottsági elnöke kijelentette: „A hazudozás már az úgynevezett kijevi hatalom elválaszthatatlan sajátossága lett, ezért Porosenko úr már sem Keleten, sem Nyugaton nem lep meg senkit”.

Ugyanakkor azt Moszkvában sem vitatják, hogy vannak anyaországbeli önkéntesek a felkelők oldalán. Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke is elismerte, három-négyezer oroszországi önkéntes harcol az oldalukon. Sőt Olekszandr Zaharcsenko szerint akadnak köztük hivatásos katonák is, akik „fizetés nélküli szabadságot vettek ki”, hogy segítsenek ukrajnai honfitársaiknak. Azt ugyanakkor tagadta, hogy Moszkva haditechnikával segíteni a felkelőket, szerinte csak zsákmányolt ukrán fegyvereket használnak. Ezzel kapcsolatban Kijevben kiszivárgott egy vezérkari jelentés, miszerint csak az elmúlt napokban több tucatnyi T–64-es harckocsi, Grad sorozatvető és páncélozott jármű került a szeparatisták kezére.

---

Berlinben újabb szankciókat sürgetnek

Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa nem zárja ki, hogy télen megszakadhat az orosz földgáz tranzitja Ukrajnán át Európába. A bizottság októberre vár választ az uniós tagországoktól arra, hogy miként tudnak együttműködni, ha fennakadás lenne a gázszállításban. Oettinger úgy véli, sem Moszkva, sem Kijev nem fogja elzárni a gázcsapot, de ennek valószínűsége mégiscsak több a nullánál. Eközben újabb, Oroszország elleni uniós szankciókat követelt a német Bundestag külügyi bizottságának elnöke. A konzervatív Norbert Röttgen szerint Putyin Európa gyengeségének tekintené a habozást. Hasonlóan nyilatkozott a koalíciós partner szociáldemokraták frakcióvezető-helyettese, Rolf Mützenich is, aki a szombati EU-csúcson a szankciók kiterjesztése mellett az eddigi büntetőintézkedések hatásait is értékelné. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményben hangsúlyozta, kizárólag a politikai rendezést tartja elfogadhatónak.