Külföld
Porosenko: Közel a pont, ahonnan már nincs visszatérés
Szigorított szankciók és diplomáciai megoldások ötvözéséről tárgyalnak Brüsszelben a csúcsvezetők
A szombati EU-csúcs résztvevői mind Porosenkóval, mind Schulzcal megbeszélést folytattak, mielőtt az Európai Tanács új elnökének, illetve az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének személyéről döntöttek volna.
Nemzetközi sajtótájékoztatóján Porosenko azt emelte ki, hogy az uniós országok vezetői egységesen támogatásukról biztosították Ukrajnát. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy megítélése szerint Ukrajna ügyében kudarcot vallott-e az unió külpolitikája.
Az ukrán elnök hangoztatta: közel kerültek ahhoz a ponthoz, "ahonnan már nincs visszatérés". Szerinte ezt akkor kellene konstatálni, ha "teljes körű háború" törne ki Ukrajna és Oroszország között. A szeparatisták által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken ez lényegében már megtörtént - tette hozzá. Reményének adott azonban hangot azt illetően, hogy hétfőn a nemzetközi közvetítés melletti újabb tervezett háromoldalú eszmecserén a szemben álló felek közötti tűzszünetről is szó eshet majd.
A gázellátásról Porosenko azt mondta: béke esetén nem lenne kétely az ellátás biztonságát illetően, ám "ha romlik a helyzet, akkor nem a gáz lesz a legfontosabb kérdés".
Az ukrán elnök beszámolt arról is, hogy az uniós tagországi vezetők többsége támogatta az általa előterjesztett javaslatokat az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókkal kapcsolatban. E célzott szankciók javasolt konkrét irányait nem fejtette ki az újságírók előtt.
A szankciókról Schulz - az uniós csúcsvezetők előtt elhangzott beszédéről a sajtó számára kiadott tájékoztatás szerint - azt mondta, hogy a korlátozó intézkedések esetleges kiszélesítése mellett az eddiginél határozottabb diplomáciai és politikai erőfeszítésekről is tárgyalni kell.
Mogherini: A szankciók mellett egyengetni kell a diplomáciai rendezés útját is
Miközben az Európai Unió további Oroszország elleni szankciókat fontolgat, nyitva kell hagynia az utat a diplomáciai rendezés előtt is - fejtette ki szombaton Brüsszelben sajtótájékoztatón Federica Mogherini.
Az olasz külügyminiszter, akit előzőleg választottak meg az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a tagállamok csúcsvezetői, hangsúlyozta: a szankciók esetleges szigorításának és a diplomáciai megoldásnak "bölcs ötvözésére" van szükség. Jelezte: azon fog fáradozni, hogy megkönnyítse a párbeszédet Moszkva és Kijev között. Arról is beszélt, hogy új tisztségében két terület élvez majd elsőbbséget, az egyik a munkanélküliség elleni küzdelem, a másik pedig a béke érdekében folytatott állhatatos munka.
Az ülés eredetileg tervezett fő témája két uniós kulcspozíció betöltésének az eldöntése: miután az Európai Parlament (EP) már megszavazta az Európai Bizottság elnökének - a portugál néppárti José Manuel Barroso utódjának - Jean-Claude Juncker szintén néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt, az EP elnöke pedig ismét a német szociáldemokrata Martin Schulz lett, az állam- és kormányfőknek most minősített többséggel az Európai Tanács elnökének személyéről - vagyis saját testületük irányítójáról -, továbbá az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről kell dönteniük. Az előbbi posztot eddig a belga néppárti Herman Van Rompuy, az utóbbit a brit munkáspárti Catherine Ashton töltötte be.
Angela Merkel német kancellár a tanácskozásra érkezve úgy vélekedett, hogy ezúttal sikerül dűlőre jutni a személyi kérdésekről.
Az Európai Tanács elnöki posztjára Donald Tusk lengyel kormányfőt, a főképviselői tisztségre pedig Federica Mogherini olasz külügyminisztert tekintik a legesélyesebbnek uniós körökben.
- Ukrajnáról Merkel azt, mondta, hogy ott "nagyon súlyos" a helyzet.
- Francois Hollande francia köztársasági elnök arról beszélt érkezési nyilatkozatában, hogy az Oroszország elleni szankciókat "az eddiginél magasabb szintre" kell emelni.
- Mark Rutte holland kormányfő visszafogottan szólt a szankciószigorítás eshetőségéről. Mint mondta, az Európai Bizottságnak át kellene tekintenie a szankciók politikai és gazdasági hatását. A maga részéről elégedetlenségét hangoztatta a szankciók eddigi hatásfokát illetően.
- Dalia Grybauskaite litván államfő úgy fogalmazott újságírók előtt a tanácskozás megkezdése előtt, hogy Oroszország "gyakorlatilag hadiállapotba" került azzal az Ukrajnával, amely közeledni kíván Európához.
- Alexander Stubb finn miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a szankciószigorításhoz a tagállamok többségének támogatására van szükség. Kizárta a konfliktus katonai megoldásának lehetőségét, és arra hivatkozott, hogy az EU csak "puha" hatalomgyakorlásra képes. Szerinte is át kell tekinteni, mennyire mondhatók eredményesnek az eddigi szankciók.
Barroso: Oroszország ne becsülje alá az EU elszántságát
A portugál politikus a Petro Porosenko ukrán államfővel tartott tanácskozás utáni közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az EU már világossá tette, hogy a válság további súlyosbítása, Ukrajna további destabilizációja újabb "intézkedéseket", szankciókat von majd maga után. Hozzátette: arra számít, hogy az uniós tagállamok vezetői készen állnak további büntetőintézkedések elrendelésére.
"A helyzet jelentősen romlott, az új front megnyitása és reguláris orosz csapatok bevetése Ukrajna területén elfogadhatatlan" - jelentette ki Barroso, aki közölte: pénteki telefonbeszélgetésükben arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy térjen le erről az útról, hiszen a konfrontáció senkinek sem áll érdekében.Az EU a béke és a demokrácia pártján áll - hangoztatta José Manuel Barroso. Az esetleges további szankciókkal összefüggésben megjegyezte, hogy a büntetőintézkedések sosem öncélúak. A bizottság már letett a tagállamok elé további intézkedési terveket, lehetőségeket, újabb szankciókra vonatkozó javaslatokat, ám a döntés a tagállamoknak hatáskörébe tartozik. Barroso arra is figyelmeztetett, hogy a válság folyamatos súlyosbodásával eljöhet az a pont, ahonnan már nincs visszatérés, de úgy vélte, még nincs késő politikai megoldást találni.
