Pompeo: Washington megvonja a vízumot azoktól, akik felelősek Hasogdzsi haláláért

Az amerikai külügyminiszter rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be a döntést. Hozzátette: a külügyi tárca a pénzügyminisztériummal közösen vizsgálja annak lehetőségét, hogy alkalmazható-e a szankciók foganatosítását lehetővé tévő Magnyitszkij-törvény erre az esetre.         

"Nem ezek a büntető intézkedések jelentik az utolsó szót az Egyesült Államok részéről ebben az ügyben. Továbbra is mindent megteszünk a felelősök elszámoltatása érdekében" - fogalmazott az amerikai diplomácia irányítója.         

Percekkel Pompeo sajtóértekezlete előtt Donald Trump elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában újságíróknak "a történelem valaha volt legrosszabb fedőakciójának" nevezte a Hasogdzsi-ügyre adott szaúdi magyarázatot. Az elnök ugyanakkor leszögezte: Szaúd-Arábia "nagyon jó szövetséges" az Egyesült Államok számára.         

Kedd délután Mike Pence alelnök a The Washington Post című lap által szervezett konferencián - amely nem a Hasogdzsi-ügyről szólt - kitért a gyilkosságra. Azt mondta: a szaúdi újságíró meggyilkolása "tragédia a családja és a szerettei számára" és ugyanakkor "támadás a szabad és független sajtó ellen is". Pence leszögezte: a Trump-kormányzat "eltökélt a rendelkezésére álló valamennyi eszköz igénybevételére annak érdekében, hogy kiderüljön, mi is történt valójában". Az alelnök hozzátette: "biztosítjuk, hogy a világ is megismerje az igazságot".         

Az amerikai sajtó nagy teret szentel Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden Ankarában elmondott beszédének, amelyben Erdogan a Hasogdzsi-gyilkosságról beszélt. A The Washington Post kiemelte, hogy a török elnök nem vádolta meg közvetlenül a szaúdi vezetőket a gyilkosságban való részvétellel, csupán úgy fogalmazott, az eddigi vizsgálat nem volt elég mély és átfogó ahhoz, hogy a királyság uralkodó köreihez is elérjen.

A The New York Times fotóval kiegészített tudósításában azt emelte ki, hogy a rijádi befektetői konferencián a résztvevők felállva és tapssal fogadták Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceget, akit sajtóelemzések a Hasogdzsi-gyilkosság hátterében sejtenek.         

Heather Nauert külügyi szóvivő bejelentette: 21 szaúdi állampolgárt érint a vízumtilalom. Akinek már van amerikai vízuma, attól bevonják, akinek pedig még nincs, nem folyamodhat beutazási engedélyért az Egyesült Államokba. 

Az amerikai közszolgálati rádió jelentése szerint Gina Haspel, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója - aki kedden reggel érkezett Ankarába - személyesen irányítja az amerikai vizsgálatokat a Hasogdzsi-ügyben. Haspel kiválóan beszél törökül, és az NPR értesülései szerint mindenképpen el akarja érni, hogy a török hatóságok megmutassák azokat a hang-, és videófelvételeket, amelyek szerintük bizonyítják, hogy szaúdiak gyilkolták meg Hasogdzsit Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusának épületében.

"Undorító incidensnek" nevezte az újságíró megölését a szaúdi trónörökös

A "sivatagi Davosként" emlegetett rijádi nemzetközi befektetési fórumon felszólalva a trónörökös úgy vélte, hogy nem szakadnak meg a Törökországgal fenntartott kapcsolatok.

A trónörökös, aki most először szólalt meg az október 2-i gyilkosság után, kijelentette: "Az incidens nagyon szomorú minden szaúdi számára. Ez undorító és teljességgel indokolhatatlan incidens". "A bűnözőket bíróság elé kell állítani, és végül az igazság győzni fog" - tette hozzá.

Előzőleg a török elnöki hivatal közölte, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök és Mohamed bin  Szalmán szerdán megvitatta a "Hasogdzsi meggyilkolásának tisztázását célzó közös erőfeszítéseket". 

A The Washington Post című amerikai lap szaúdi munkatársa, aki élesen bírálta a szaúdi abszolút monarchiát, október 2-án tűnt el, miután bement az isztambuli szaúdi főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. A szaúdi magyarázat szerint az újságíró dulakodás közben életét vesztette, török sajtóbeszámolók szerint viszont brutális módszerekkel meggyilkolták. A gyilkosság miatt több nyugati ország és jelentős pénzintézet küldöttsége lemondta a részvételt a rijádi konferencián.

A török elnök és a szaúdi trónörökös közös lépésekben egyezett meg

A török államfői hivatal közlése szerint a beszélgetést a szaúdi herceg kezdeményezte. A felek arról egyeztettek, hogy milyen közös lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a gyilkosság minden részletére fény derüljön.

Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Szalmán herceg a telefonban azt mondta, hogy Rijád együttműködik Ankarával az ügy tisztázása érdekében.

Figyelemre méltó, hogy a török elnök Hasogdzsi október 2-ai meggyilkolása óta először beszélt közvetlenül a szaúdi politikát ténylegesen irányító koronaherceggel. Erdogan az elmúlt hetekben már két alkalommal is egyeztetett a csaknem 83 éves uralkodóval, Szalmán bin Abdel-Azíz királlyal.

Eközben az NTV török hírtelevízió szerdán azt jelentette, hogy a szaúdi hatóságok engedélyezték a rendőröknek az isztambuli szaúdi főkonzul rezidenciájának kertjében a kút átvizsgálását. Ezt korábban arra hivatkozva utasították vissza, hogy a 25 méter mély kútban feltételezhetően metán gáz található, és a nekik átadott listán nem szerepelt a feladatra kijelölt tűzoltók neve.

A gyilkosság után létrehozott török-szaúdi nyomozócsoport múlt héten a főkonzul rezidenciáját egyszer, magát a gyilkosság helyszínét, tehát a főkonzulátus épületét pedig már kétszer is átvizsgálta Hasogdzsi maradványai után kutatva.

A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután bement az isztambuli szaúdi főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. Szaúd-Arábia csak szombaton ismerte be, hogy Hasogdzsi meghalt a főkonzulátus épületében. A szaúdi magyarázat szerint az újságíró dulakodás közben vesztette életét, török sajtóbeszámolók szerint viszont brutális módszerekkel meggyilkolták. Erdogan kedden a török kormánypárt parlamenti frakcióülésén úgy fogalmazott, hogy az újságíró halála előre eltervezett politikai gyilkosság volt.

A Hasogdzsi-ügy miatt kedden bekérették az osztrák külügyminisztériumba Szaúd-Arábia bécsi nagykövetét - közölte kedden Karin Kneissl, az osztrák külügyek irányítója. A politikus az állami televízióban elmondta, aggodalmát fejezte ki a diplomatának a történtek miatt. Hangoztatta, Ausztria fellép azért, hogy az ügyben átlátható és független vizsgálatot tartsanak. Mint kifejtette, nemcsak Hasogdzsi ügyéről van szó, Szaúd-Arábiában az utóbbi hónapokban letartóztatási hullám volt, amelyben júniusban olyan nőket vettek őrizetbe, akik külföldi konferenciákon vettek részt. Kneissl az iránt érdeklődött, hogy ezeket a nőket mivel vádolják, de választ nem kapott kérdésére.

A külügyminiszter azt mondta, Szaúd-Arábiában azokkal az emberekkel van a hatalomnak gondja, akik alulról kiinduló reformot szeretnének megvalósítani a sivatagi királyságban. A kormány azonban úgy tartja, hogy felülről lefelé kell a reformfolyamatnak megtörténnie a trónörököshöz kapcsolódva. Kneissel szerint nem csupán a bécsi szaúd-arábiai nagykövet, de az ország hivatalos személyiségei is elismerik, hatalmas hibát vétettek az újságíró meggyilkolásával.

Franciaország szankciókat foganatosít, amennyiben bebizonyosodik a szaúdi vezetés felelőssége Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró megölésében, és a tényeket a francia titkosszolgálatok is alátámasztják - közölte szerdán a kormányszóvivő.

Benjamin Griveaux úgy fogalmazott: "amíg mindez nem teljesen bizonyított, és amíg a tényeket nem támasztják alá a titkosszolgálataink, addig nem hozunk döntéseket". 

"Abban az esetben, ha Szaúd-Arábia felelőssége bebizonyosodik, levonjuk a következtetéseket és szankciókat foganatosítunk, nem kizárólagosan a fegyverek terén" - tette hozzá.

A francia elnöki hivatal korábban azt közölte, hogy nem akar "semmilyen elsietett döntést" hozni a Szaúd-Arábiával fenntartott kapcsolatokban, és felszólította Rijádot arra, hogy "hiteles vizsgálatot folytasson le a tények, és minden felelősség tisztázására", amelyeket az Elysée-palota egyébként "nagyon súlyosnak" minősített. 

Franciaországban a baloldal szerda délután élesen bírálta a nemzetgyűlésben a francia kormányt, amiért "elképesztő módon hallgat" az ügyben. 

A szocialisták mindenekelőtt a Rijáddal kötött fegyvereladási szerződések felfüggesztését követelték. Valérie Rabault, a szocialisták nemzetgyűlési frakciójának vezetője szerint "Franciaország épp most veszti el a hitelét" az emberi jogok terén. 

A francia elnökség arra emlékeztetett, hogy "Szaúd-Arábia hosszú távú partnere Franciaországnak, nem csak a fegyverek terén, hanem gazdasági, kulturális és stratégiai kérdésekben is". 

A fegyvereladásokat illetően "tízéves időszakban Szaúd-Arábia a második legfontosabb vásárlónk volt 2007 és 2017 között, de Franciaország csak a nyolcadik beszállítója Szaúd-Arábiának katonai téren, messze lemaradva az Egyesült Államok és Nagy Britannia mögött" - hangsúlyozta az Elysée-palota. 

Az elmúlt két évben Szaúd-Arábia a francia fegyverrendelések 6,8 százalékát biztosította. Tavaly Franciaország mintegy 6,9 milliárd euróért adott el fegyvereket a világban, ebből 600 millió eurónyit rendelt Szaúd-Arábia. 

Spanyolország nem mondja fel a hatályban lévő fegyvereladási szerződéseit Szaúd-Arábiával - mondta Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerdán Madridban a parlament ülésén.

 A miniszterelnök "szörnyű bűncselekménynek" nevezte Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki az újságíró meggyilkolását, követelve az ügy kivizsgálását és  hangsúlyozva, hogy az "igazságszolgáltatásnak a törvény teljes erejével kell lesújtania" a felelősökre.

"Itt és most Spanyolország érdekeit kell védenem" - jelentette ki a szocialista vezető, kifejtve, hogy a hatályos fegyvereladási szerződések teljesítése munkahelyeket jelent.

Mint mondta, júniusban hatalomra került kormánya nem kötött új megállapodás Szaúd-Arábiával, és nincs is folyamatban újabb szerződéskötés. "Ez a kormány nem adott el fegyvert Szaúd-Arábiának" - fogalmazott.

Hozzátette: az előző, konzervatív kormány kötötte meg az érvényben lévő szerződéseket, amelyek mind megfelelnek a spanyol és nemzetközi előírásoknak, jogszabályoknak, és amelyeket a szocialista kormány tiszteletben tart.

A spanyol kormányfő parlamenti beszámolóját a témában a baloldali Unidos Podemos (Együtt képesek vagyunk rá) pártszövetség, valamint a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) nevű nacionalista párt kezdeményezte.

Mindketten a spanyol fegyvereladások azonnali beszüntetését követelték a kormánytól.

Előbbi vezetője, Pablo Iglesias szerint a spanyol kormánynak "alternatív vásárlót" kellene keresnie Szaúd-Arábia helyett a szerződésben foglalt hadiipari termékekre.    Amennyiben ilyet nem találnak, úgy a költségeket az államnak kellene vállalnia - tette hozzá felszólalásában.

Az ülés idején a parlament épületénél tüntetett az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet, Oxfam nemzetközi segélyszervezet, és a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet a fegyvereladások leállításáért.

Szaúd-Arábiból pedig épp ezen a napon egy bizottság érkezett az andalúziai San Fernandóban található Navantia hajógyárba, amely öt hadihajót gyárt számukra 1,8 milliárd euró értékben.

A korvettek gyártásáról szóló szerződés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a Navantia hajógyár meg tudja tartani hatezer alkalmazottját - nyilatkozta a vállalat dolgozóinak érdekképviselete még szeptember elején, amikor az állásukat féltő munkások napokig tüntettek.

A spanyol védelmi tárca ugyanis augusztus közepén bejelentette: felül kívánja vizsgálni a folyamatban lévő fegyvereladásokat, miután augusztus 9-én légitámadás ért egy piacot és egy autóbuszt Jemen északi részén, a húszi lázadók ellenőrizte területen. Az 51 halálos áldozat között 40 gyerek volt.

A spanyol sajtó szeptember első napjaiban már tényként közölte a védelmi minisztériumra hivatkozva, hogy a kormány úgy döntött: eláll a 400 lézerirányítású precíziós bomba leszállításáról szóló szerződéstől, és visszafizetik azok 9,2 millió eurós vételárát.

Josep Borrell spanyol külügyminiszter viszont szeptember 13-án azt nyilatkozta: "nem találtak szabálytalanságot", ezért úgy határoztak, hogy "tiszteletben tartják" a szerződést, amelyet még 2015-ben kötött az előző spanyol kormány.

A spanyol média szerint a döntés hátterében az állhatott, hogy ezzel veszélybe került a Navantia gyárat érintő megrendelés, és így a munkavállalók sorsa is.

Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet adatai szerint Spanyolország Szaúd-Arábia negyedik legnagyobb fegyverexportőre. 2015 óta összesen 932 millió euró értékben adott el katonai eszközöket a sivatagi királyságnak.