Phenjan szerint Tokió a vesztébe rohan

Észak-Korea kedden végzett el egy újabb tesztet, és ennek során a rakéta a japán Hokkaidó sziget felett elrepülve a Csendes-óceánba csapódott. 

Onodera Icunori japán és James Mattis amerikai védelmi miniszter egy csütörtöki telefonbeszélgetésükben megegyezett arról, hogy az eddiginél is nagyobb, nyilvánvaló nyomást kell gyakorolni Észak-Koreára nukleáris és rakétaprogramja miatt. A japán tárcavezető azt mondta: ennek eszközei lehetnek az újabb közös hadgyakorlatok. Onodera elmondta: kérte az Egyesült Államok segítségét az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer kiépítéséhez Japánban.

A japán védelmi minisztérium csütörtökön a védelmi költségvetés 160 millió dolláros (több mint 42 milliárd forintos) bővítését szorgalmazta annak érdekében, hogy nagyobb sebességű és hatótávolságú rakétákat tudjanak kifejleszteni elsősorban az észak-koreai fenyegetés ellen, de amiatt is, hogy Japánnak területi vitája van Kínával. A japán fegyverarzenál legnagyobb hatótávolságú rakétája sem vethető be még egy csupán 300 kilométerre lévő célpont ellen sem.

Tokió és Washington folyamatos telefonos kapcsolatban áll az elmúlt napok eseményei miatt: Abe Sindzó japán kormányfő többször beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, és elmondása szerint nézetük "teljesen megegyezett" az észak-koreai fenyegetésre adandó válaszlépésekről. Kono Taro japán és Rex Tillerson amerikai külügyminiszter is konferenciabeszélgetést folytatott, amelyben megerősítették együttműködésüket az ENSZ Biztonsági Tanácsában újabb szankciók érdekében. Ezeknek a kárvallottjai a külföldön dolgozó észak-koreai alkalmazottak, az olajellátás és a textilexport lehetnek.

Szerdai vezércikkében a KCNA észak-koreai állami hírügynökség azt írta: "Japán elszánta magát arra, hogy teljes mértékben támogassa gazdája Észak-Korea elleni tevékenységét". A hírügynökség "komoly fenyegetésnek" nevezte a szövetségesek "katonai összekapcsolódását". A KCNA hangsúlyozta: Japán nem veszi észre, hogy a saját vesztébe rohan.

Észak-Korea szerdán közölte, hogy az előző napi rakétakilövést továbbiak követhetik, és ezek célpontja ismét valahol a Csendes-óceánban lesz. Phenjan saját bevallása szerint az újabb rakétateszt időpontjául azért választotta augusztus 29-ét, mert Tokió 1910-ben ezen a napon csatolta magához hivatalosan Koreát.

Atomfegyverrel is felszerelhető amerikai bombázók gyakorlatoztak a dél-koreai légierővel együtt Dél-Korea fölött csütörtökön, két nappal azután, hogy Phenjan ballisztikus rakétát tesztelt, és az átrepült Japán északi része felett, mielőtt a Csendes-óceánba csapódott.

Két amerikai B-1B szuperszonikus nehézbombázó és négy F-35-ös lopakodó csatlakozott négy dél-koreai F-15-ös vadászgéphez, hogy éles fegyverekkel hajtson végre precíziós légicsapásokat egy dél-koreai katonai gyakorlópályán - közölte egy neve elhallgatását kérő szöuli védelmi minisztériumi tisztségviselő.

A nehézbombázók az Egyesült Államok guami légitámaszpontjáról érkeztek, míg a lopakodók a Japánban található ivakuni amerikai bázisról - pontosított.

A művelet az éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlatok záróakkordja volt, amelyeket Phenjan mindannyiszor keményen bírál.

Washington többször küldött már harci gépeket Dél-Koreába, ha fokozódott a feszültség a félszigeten.

Eközben a kínai külügyminisztérium csütörtökön figyelmeztetett, hogy a Koreai-félszigeten uralkodó helyzet komolyan veendő, és nem egy számítógépes játék.

Hua Csun-jing külügyi szóvivő sajnálatra méltónak nevezte, hogy egyes országok csak szankciókban gondolkodnak, ha Észak-Koreáról van szó, és átsiklanak az ENSZ Biztonsági Tanácsa párbeszédet szorgalmazó határozata fölött.

Japán újabb büntetőintézkedéseket sürget, amelyek a külföldön dolgozó észak-koreai alkalmazottakat, az olajellátást és a textilexportot is érintenék.

A washingtoni kormány júliusi döntése értelmében szeptember 1-jétől az amerikai állampolgárok nem léphetnek be Észak-Korea területére. Sok amerikai már jóval a tilalom kezdete előtt elhagyta az országot. Egy Phenjanból induló csütörtöki géppel több segélymunkás távozott, de a mihamarabbi visszatérésben reménykednek. Az Egyesült Államok azzal igazolta lépését, hogy aggódik az Észak-Koreában dolgozó amerikai állampolgárok sorsa miatt, mert előfordulhat, hogy a hatóságok zaklatják vagy őrizetbe veszik őket mondvacsinált indokkal. Az újságírók és a humanitárius dolgozók mentességet kaphatnak a tilalom alól, amely egy év múlva jár le, ha nem hosszabbítják meg.